2024. november 29., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Marosvásárhelyen az összefogásról szólt a magyar kultúra napja. 

Fotó: Nagy Tibor


Marosvásárhelyen az összefogásról szólt a magyar kultúra napja. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa első alkalommal támogatta az ünnepi rendezvénysorozatot, amelynek egyik fénypontja a Kultúrpalotában január 21-én tartott Rost Andrea-koncert volt. 22-én, Kölcsey Himnuszának születésnapján a Maros Megyei Múzeum és a Maros Művészegyüttes közös rendezvényére, egy könyvritkaság bemutatójára és táncszínházi előadásra várták a nagyérdeműt a művészegyüttes kövesdombi székházába.
A csaknem telt házas publikum a hétfő esti együttlét első perceiben felállva, nemzeti imánk éneklésével köszöntötte az ünnepeltet. 
– Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én befejezte himnikus versét. Abban az évben, január elsején született Petőfi Sándor, a Himnusz születésekor nagy költőnk háromhetes kisbaba volt – emlékeztetett Kilyén Ilka színművésznő, az est házigazdája az 1823-as év kettős jelentőségére, majd így folytatta:
– Amikor a világra jövünk, oktalanok, tehetetlenek, tudatlanok vagyunk, csak a felnőttek tudják, melyik családhoz, nemzethez tartozunk. Mi kis csecsemőkként akármelyikhez tartozhatnánk. Az anyatejjel szívjuk magunkba azt a kultúrát, amely minden más élőlénytől és néptől megkülönböztet. (…) Éljünk a magunk kultúrájában, ez fogékonnyá tesz a másság elfogadására, ugyanakkor erőt ad, összetartóvá tesz!
Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes igazgatója így foglalta össze az együttlét jelentőségét:
– Kölcsey, a Himnusz a miénk. Ez a nap szent számunkra. A mai este az összefogásról szól: a megyei múzeum, a Maros Művészegyüttes, Magyarország Csík- szeredai Főkonzulátusa közös ünnepéről.
A főkonzulátus nevében dr. Flender Gyöngyi vezető konzul szólt a jelenlevőkhöz. 
– Nagy öröm számomra, hogy itt lehetek. Napok óta, péntektől ünnepelek – jegyezte meg, majd a rendezvénysorozat első mozzanatáról, a marosludasi néptánctalálkozóról tett említést, ahol úgy ropták a táncot a gyermekek, hogy azt „az ember lelke megkönnyezte”.
– A tánc olyan vers, amelynek a mozdulatok a szavai. Erdélyben kell lennie egy olyan összefogásnak, amikor a szavak mellett a tetteink beszélnek. Fogjunk össze a magyar nyelvért, a kicsikért! – kérte a konzul asszony, majd beszéde végén Tóth László főkonzul arra vonatkozó ígéretét tolmácsolta, hogy jövőben is hasonlóképpen támogatják a közös ünnepet.
 
Háromezerből egy…
– Egy évben sem volt még ilyen gazdag a magyar kultúra napi rendezvénysorozat – mondta Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, aki pár nappal korábban szintén ez alkalomból a Kultúrpalota felújítás előtt álló Magyar Művészeti Galériájának kincseit mutatta be Székelyudvarhelyen. Az intézményvezető a továbbiakban az est egyik főszereplőjére, az 1847-ben megjelentetett Petőfi-kötetre irányította a figyelmet. 
– Petőfi Sándor a legnagyobb magyar költő. Szíve, lelke magyar volt, ez is bizonyítja, hogy nem a származás a fontos. Az itt látható könyvritkaság az első eredeti Petőfi-kötet, amelyet maga a költő szerkesztett, és amely 1847 januárjáig írt összes költeményét tartalmazza – hallhattuk a múzeum- igazgatótól. 
A tizenkilencedik század közepén nem voltak áruházak, könyvesboltok, ahol megvásárolhatók lettek volna a kiadványok, így fel kellett rájuk iratkozni. Petőfi kötetét a megrendeléseknek megfelelően 3000 példányban nyomtatták ki, ezekből azonban az idők során rengeteg elkallódott. A Maros Megyei Múzeum birtokába került könyv egyik érdekessége a Barabás Miklós festette Petőfi-arckép, illetve a költőt támogató Teleki Sándor ajánlása, amelyben a koltói gróf tíz évvel a megjelenés után a párizsi könyvtárnak adományozza a művet. A könyv titokzatos utakon végül egy bukaresti magánkönyvtárba került, onnan vásárolta meg a Maros Megyei Múzeum nagylelkű marosvásárhelyi üzletemberek – Nyulas Bernád és Jakab István – felajánlásának köszönhetően, 10.000 lejért. A könyvbemutató végén az adományozók osztották meg gondolataikat a jelenlevőkkel. Ezt követően Kilyén Ilka A 19. század költőjéhez című Petőfi-verset szavalta el, majd a nagy költő remekműve, a János vitéz elevenedett meg a színpadon a Maros Művészegyüttes színvonalas előadásában. Az együttlét utolsó perceiben a pódiumra kiállított Petőfi-kötetet szemlélhették meg közelebbről a magyar kultúra ünneplői.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató