Petőfi bronzarcai

Hol itt, hol ott tűnnek fel szerte a világon, új és még újabb művekkel gazdagszik a Petőfi-emlékörökség. A költő egyénisége, példázata, üzenete, eszméinek, emberi nagyságának korhoz illő újrafogalmazása továbbra is komoly alkotói kihívás a szobrászok számára. Annak ellenére, hogy tudják, mindenkinek megvan a maga elképzelése Petőfi Sándorról, és ez számos esetben nem egyezik azzal, ahogy a képzőművész a jelképpé magasztosult egyént ábrázolja, vállalják a tiltakozás kockázatát, és mintázzák a maguk Petőfi-arcmását, jellegzetesnek vélt alakváltozatát. A marosvásárhelyi szobrászok is mindig készen állnak a „kényes” feladatra. A minap már érintettem, ma fotókkal térek vissza a témára.

Szlovéniából kaptam néhány felvételt, a főváros, Ljubljana közeli Kranjból. Két magas rangú közméltóság, a magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László és Urska Klakocar Zupancic, a szlovén Nemzetgyűlés elnöke avatta fel ott Petőfi Sándor mellszobrát, a marosvásárhelyi  Hunyadi László szobrászművész  bronzalkotását. Kranj óvárosi La Ciotat parkjában áll France Preseren, a szlovén irodalom egyik legnagyobb költőjének, a szlovén nemzeti himnusz alkotójának mellszobra is. Hozzá társult most Petőfi.

Urska Klakocar Zupancic avatóbeszédében kiemelte: „Petőfi Sándor költő, forradalmár és magyar nemzeti hős, akinek szobra ezt a parkot, ezt a várost és ezt az országot gazdagítja, hasonlóan nyomot hagyott Magyarországon, a magyar nemzetben, mint a legnagyobb szlovén költő, France Preseren Szlovéniában”.

A vásárhelyi idős Mester, Hunyadi László határon túli köztéri alkotásainak száma ekképpen megint gyarapodott eggyel. Nehéz számontartani, hány ilyen munkája lehet szerte a Kárpát-medencében. A megmintázott személyiségek sorát az életműben minden bizonnyal Petőfi Sándor vezeti. Mongóliából is szereztünk egy ide illeszthető felvételt. Az ulánbátori Mongol Nemzeti Könyvtár falán helyeztek el egy bronz emléktáblát 2022. október 22-én. A mongol nyelvű, cirill betűs szöveg a Szabadság, szerelem költője előtt tiszteleg. Petőfi domborműszerű arcmását szintén Hunyadi László készítette el. Az emléktábla-állítás Obrusánszky Borbála nagykövet asszonynak köszönhető, és a Két Hollós Könyvesbolt, valamint Tarjányi József adománya. A fáradhatatlan Petőfi-kutató Tarjányi ilyen kezdeményezéseiről már többször írtunk mellékletünkben. 

Természetesen van fotónk Erdőszentgyörgyről is. A város szülötte, Veress Gábor Hunor ugyancsak mellszoborral tiszteleg Petőfi emléke előtt. A költőhöz méltó avatóünnepség március 19-én volt a Rhédey-kastély közelében kialakított díszparkban. A szobor születésének folyamatát korábban nyomon követtem a fiatal szobrász marosvásárhelyi műtermében. Agyagváltozatáról a következőket írtam a Múzsában 2020. január 7-én:

„A zsúfolt műhelyben az átszellemült arcmás és a költő eleven, szuggesztív tekintete mágnesként vonzza magára a belépő figyelmét. A portré a hagyományos, kissé idealizált, megszépített Petőfi-arcábrázolásokhoz áll közelebb, bár ki tudja ma már, a maga idejében sokan nem ilyennek látták-e az ifjú lázongót. És ha már szóba került a lánglelkű költő életkora, azt is hozzá kell tennünk, hogy a szobor a huszonhat évesen eltávozott lírikusnál némileg idősebbnek, a lázongásra, fellobbanó indulatokra mindig kész egyéniségnél megfontoltabbnak, visszafogottabbnak tűnő személyiséget állít elénk. Azt a szellemet sugározza, amit Petőfi költészetének, létének, munkásságának egésze, verseinek, írásainak korát meghaladó mélysége képvisel a magyar kulturális és nemzeti köztudatban.”

A szovátai Sánta Csaba öntőműhelyében kiöntött ércszobor a nemrég elhunyt Dóczy András készítette talapzaton megőrizte a mű fentebb említett erényeit. A metsző, éles tekintet akár vádlóvá, szemrehányóvá is szigorodhat, ha arra gondolunk, milyen messze még a költő jósolta Kánaán. A szoborszemle ilyen gondolatokat is ébreszthet az arra sétálókban.