Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Mindeddig több mint tizenötezren írták alá online azt a petíciót, amelynek a kezdeményezői azt kérik, hogy akárcsak több más országban, a tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató, koronavírussal fertőzött személyeknek Romániában is legyen lehetőségük otthoni elkülönítésben kivárni a negatív teszteredményeket.
A petíció kezdeményezői azzal érvelnek, hogy a jelenlegi protokoll miatt – amelynek értelmében minden koronavírus-fertőzéssel diagnosztizált beteget kórházban kezelnek, még akkor is, ha tünetmentes – sokan el fogják utasítani a tesztelést, mi több, a tüneteiket titkolni fogják, attól tartva, hogy akaratuk ellenére kórházba utalják őket. Ugyanakkor úgy vélik, a tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel hetekig kórházban tartott páciensek állapota súlyosbodhat a felülfertőzések következtében, illetve a lelki megpróbáltatás miatt. Továbbá kifogásolják, hogy a tünetmentes páciensek kórházi ellátása fölösleges anyagi terhet ró az egészségügyre, azt inkább a súlyosabb betegek kezelésére, hatékonyabb ellátására fordíthatnák. A petíció kezdeményezői azt is szóvá teszik, több európai országban az a protokoll, hogy a tünetmentes vagy enyhe tüneteket produkáló betegeknek lehetőségük van elszigetelten, saját otthonukban gyógyulni.
A romániai protokoll módosításának szükségességére szerette volna felhívni a figyelmet közösségi oldalán május elején saját családjának a történetével dr. Irina Muntean marosvásárhelyi diabetológus szakorvos, akinek a férje, egy közismert nőgyógyász szakorvos, akkor immár négy hete feküdt a megyeközpontbeli 1-es számú fertőzőklinikán, negatív teszteredményre várva.
– Március 30-a és április 4-e között mindketten enyhe vírusos tünetekkel (fejfájás, izomfájdalom, nyelési nehézség, enyhe láz) hívtuk a Maros Megyei Közegészségügyi Hatóságot, az azonban nem akart tesztelni minket, mert a tünetek túl enyhék voltak – annak ellenére, hogy a törvény előírja, a tesztelés az egészségügyi személyzet esetében prioritás, ha betegségre utaló tünete van. Eközben Mihai rosszabbul lett, lázas volt, ezért magánklinikán, díj ellenében elvégezték neki a tesztet (hogy miért csak neki, soha nem fogom megtudni...). Másnap megkaptuk a teszt eredményét, pozitív volt, ezért Mihai kórházba került, beutalták az 1-es fertőzőklinikára. Egy hét után teljesen tünetmentessé vált, és azóta arra várunk, hogy a tesztje negatív legyen... Olyan körülmények között, hogy két hete nem kap kórházi kezelést, az eredményei tökéletesek, normál értékeket mutat a mellkasröntgen is. Hozzá hasonló helyzetben valószínűleg több százan vannak. Milyen szörnyű pazarlás ez a szegényes egészségügyi rendszerben, és milyen felesleges erőfeszítés a Covid-osztályokon dolgozóknak! Nem beszélve a betegek és családjuk lelki megpróbáltatásáról!
Április 6-án, pánikba esve amiatt, hogy még mindig alacsony lázam van, miközben 36 éve 1-es típusú cukorbeteg vagyok, és 7 éve gluténérzékeny, újra felhívtam a megyei közegészségügyi hatóságot, és ragaszkodtam ahhoz, hogy teszteljenek. Négy személlyel beszéltem, ők azonban egyiktől a másikig küldözgettek. Végül azt mondták, hogy konzultálnak, érdemes-e vagy sem tesztelni engem, majd értesítenek. A tesztelésre várakozva eltelt három hét. Közben a gyerekeim is lázasak lettek, kezdett fájni a fejük, nyelési nehézségeik voltak... Most, hogy átéltem a férjem hosszas és értelmetlen kórházi kezelésének tapasztalatait, örülök, hogy nem teszteltek. Nyilvánvaló, hogy mindannyian otthoni karanténba kerültünk, de folytathattam a munkámat (telemedicina), és fel tudtam írni több száz krónikus beteg receptjét. Mit nyertem volna, ha négy hétre kórházba utalnak? Mi történt volna a két gyermekemmel és a velünk élő anyósommal? Meggyőződésem, hogy az egész eljárást át kell gondolni. Túl szegények vagyunk ahhoz, hogy kórházakat szállodává alakítsunk, hogy még jobban megterheljük a Covid-osztályokon dolgozó orvosi személyzetet, a különleges védőfelszereléseket, valamint a csöppet sem olcsó teszteket pazaroljuk, és a vírus által érintett családok mentális és érzelmi egyensúlyával
játsszunk. A tünetmentes pozitív betegeket nem utalják be kórházba a nyugati országokban, a beutalt betegeket kiengedik, ha jól vannak. A teszteket pedig nem használják fel ész nélkül, fölöslegesen – fogalmazta meg álláspontját közösségi oldalán a diabetológus szakorvos.
A lakosság által feltett kérdésre válaszolva csütörtökön, a megszokott Facebook-bejelentkezése során dr. Vass Levente parlamenti képviselő, a képviselőház egészségügyi szakbizottságának titkára is foglalkozott a témával. Mint mondta, egy négyszemközti beszélgetésen feltette a tünetmentes személyek kórházba utalására vonatkozó kérdést az egészségügyi miniszternek, aki igen elgondolkodtató választ adott. Azt mondta, hogy sajnálatos módon pont az egészségügyi személyzet részéről szembesültek a szabályok megszegésével Suceaván, tehát volt egy negatív példa, aminek eredményeképpen úgy döntöttek, hogy a járvány még kontrollálható fázisában, amikor nincs sok fertőzött, illetve nagyszámú súlyos beteg a kórházakban, mindenkit befektetnek. Dr. Vass Levente úgy véli, ezt a magyarázatot szakmai szempontból mindannyian el kell fogadjuk. Hozzátette, remélhetőleg a járóbeteg-rendelők és a kórházak újraindításával az egészségügyi miniszter is rádöbben arra, annak érdekében, hogy a kórházak jól tudjanak működni, hatékonyan tudják ellátni a nem covidos betegeket, meg kellene engedni, hogy amennyiben nincsen tüdőgyulladásuk, légzési nehézségeik, a tünetmentes betegek saját otthonukban gyógyulhassanak.