Pénzt osztott a távozó kormány

Aki kapott, örül, aki nem, az dohog

Két nappal a bizalmatlansági indítvány elfogadása után a megbuktatott, de még átmenetileg hivatalban levő kormány jókora összeget ítélt meg a közigazgatási egységeknek – legalábbis egyeseknek. Az ellenzék politikai megállapodások megfizetését sejti a lépés mögött.

 Összesen egymilliárd lejnél is többet osztott szét a kormány múlt szerda esti ülésén. A napirend utolsó előtti határozattervezete arról szólt, hogy a kormány tartalékalapjából egyes közigazgatási egységeknek pénzt osztanak le. Az indoklásban az áll, hogy a megyei önkormányzatok és prefektusi hivatalok 11,5 milliárd lej értékben juttattak el kéréseket a fejlesztési és közmunkálatügyi minisztériumhoz, amelyben 2797 közigazgatási egység igénye szerepel. Ebből a kormány 1.010.966.000 lejt hagyott jóvá 41 megye számára. A legtöbb pénz (71,4 millió) Konstanca megyébe kerül, utána következik Suceava 46,2 millióval, Maros megye 42,5 millióval. A legkevesebbet (6,3 millió) Brăila megyének irányoztak elő. A kormányhatározat szerint a pénzt hazai és nemzetközi támogatásokból megvalósuló projektek önrészére, nem támogatható költségekre, pénzügyi kiigazításokra és különböző működési költségekre lehet fordítani. 

 Ugyanakkor a kormány további 177,1 millió lej elosztásáról is döntött 41 megyei önkormányzat számára társadalmi és gyermekjogvédelmi, valamint egyéb sürgős kiadásokra, ebből a Maros megyei önkormányzat 8.415.000 lejt kap.

A nagyobbaknak is sok kell

 Maros megye 42.508.000 lejjel gazdálkodhat a forráselosztások után, ebből a megyei tanács részét leszámítva a legtöbbet (1,72 millió lej) Marosvásárhely kapja, Szászrégennek 1,5, Dicsőszentmártonnak 1,3, Radnótnak és Nyárádtőnek egyenként 1,2 millió jut, míg Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy és Szováta 1-1 millió lej többletbevételből gazdálkodhat. A községek közül a legnagyobb összeget Görgényszentimre (900 ezer lej) kapta, az átlag 300 és 500 ezer között mozog, míg a legkisebb summát, 63 ezer lejt Mezőrücsnek ítélték meg. 

 Szép összeg, de ennél többre is szükség volna Erdőszentgyörgyön, ahol számos beruházás folyik, ahová önrészeket kell biztosítani, ugyanígy európai forrásokból futó projektekhez is kellene pótolni, de vannak olyan beruházások is (mint például az utcák aszfaltozása), amit a helyi költségvetésből végeztek el, ezért örülnek ennek is – fejtette ki lapunknak Csibi Attila Zoltán polgármester. Nyárádszereda elöljárója néhány napon belül a helyi tanács jóváhagyását is kikéri a pénz felhasználásáról, de Tóth Sándor addig is felsorolta elképzeléseit: a kivitelezés alatt álló számos beruházáshoz önrészeket kell adni, de jó lenne a város ingatlanvagyoni és társadalomépítési gondjaira is fordítani valamit belőle.

Sok a munka és az önrész

A megyében 27 község részesült egyenként 420 ezer lejes leosztásban. Balavásáron különböző fejlesztési tervek önrészére fordítják a pénzt, hiszen jelenleg a balavásári és kendi kultúrotthon felújítása, a balavásári szennyvízcsatorna kiépítése, az egrestői óvoda építése folyik, támogatást nyertek digitális oktatási eszközökre, és nemsokára szerződést köthetnek a kendi csatornahálózat elvégzésére is, tehát rengeteg az önrész, a most kapott összeg csak egytizedét fedezi a szükségletnek – mondta el Varga Adorján polgármester. Mezőpanitban főleg a megemelkedett energiaárak fognak több pénzt felemészteni, a közvilágítás mellett a köz- és tanintézmények energiaszükségletei télen hatalmas összegekben, több tízezer lejben mérhetők. Ugyanakkor kiadásaik vannak a sertéspestis, a koronavírus-járvány miatt, sok helyiséget és közterületeket is fertőtleníteni kell, s ami ezen felül marad, a folyamatban levő beruházások önrészére és az idén elvégzett munkálatok számláinak kiegyenlítésére fordítják – sorolta fel lapunknak Bodó Előd Barna polgármester. Mezőcsáváson az önkormányzatnak kétmillió eurós önrésze van egy három települést érintő csatornázás fővezetékének kiépítésében, így hatalmas összegekre volna szükségük – magyarázta Szabó József Levente. Emellett nemrég leaszfaltoztak 1,8 km utat Mezőménesen, ennek a kifizetésére is kevés lesz a kapott pénz – tette hozzá az elöljáró. Küküllőszéplak községben is hálózatos infrastruktúrára költik az összeget: Széplakon a szennyvíz-, Kis- és Nagyszentlászlón a víz- és csatornavezetékek elhelyezésén dolgoznak – tudtuk meg Szakács Béla polgármestertől. Székelyhodoson az iszlói iskola és kultúrotthon, valamint a jobbágytelki művelődési otthon felújításához pótolják a most kapott pénzt – értesültünk a községi elöljárótól, Barabási Ottótól.

 Minden összeg jól fog

 Kevesebb pénzt, 200 ezer lejt kapott Kibéd önkormányzata. Nemrég felújítási munkálatokat végeztek a szennyvíztisztítónál, egy fahidat lebontottak és előre gyártott betonelemekből újat építettek egy patakon, továbbá több projekt előkészítésén, tervén dolgoznak, van mire költeni a kapott összeget. Egyelőre ennyivel kell megelégednie a községnek – mondta Dósa Sándor polgármester, hozzátéve, hogy „tűzoltásnak ez is jó”. Nyárádmagyarós önkormányzata 148 ezer lejjel kell beérje, miközben az elöljáró szerint háromszor ennyinek is megvolna a helye. A község az Anghel Saligny programra készülve terveket, tanulmányokat rendelt hidak újjáépítésére, aszfaltozásra, gázhálózat építésére, míg a csatornahálózatra lehet, hogy csak EU-s forrásokra tudnak pályázni. Mivel a határidők szűkek, gyorsan kellett lépniük, így van mire elkölteniük a pénzt. „Jól jött, a kicsit is meg kell becsülni” – fejtette ki Kacsó Lajos.

Politikai köszönetmondás?

Az öröm azonban nem mindenkinél teljes, ugyanis nem jutott a pénzből minden közigazgatási egységnek, sőt akik kaptak, azoknál is ellentmondásos különbségek vannak. A kormányhatározat elfogadása után a média rögtön politikai színezetű pénzosztásnak kiáltotta ki a miniszterelnök intézkedését, két nap múlva a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az USR vonult utcára, tiltakozva az ellen, hogy a kormány politikai támogatói megfizetésére használja az állampénzt, és egyrészt a Florin Cîţu elnökké választását támogató liberális (PNL) elöljárók és a kormányzásban partner RMDSZ önkormányzatai jutottak pénzhez, míg a hatalomból távozó USR és az ellenzéki PSD csak szemszúrásból kapott. Rámutattak: a megbuktatott miniszterelnököt támogató politikusok által vezetett Konstanca, Suceava és az RMDSZ kezében levő Maros megye kapott a legtöbbet. 

 A tavalyi parlamenti választásokon a bejutási küszöb alatt maradt PMP Maros megyei volt képviselője, Marius Paşcan is tolvajlást kiáltott, sérelmezve a pénzelosztást. Ha a listát megvizsgáljuk, valóban vannak érdekességek, így például az, hogy a 17 ezer lakosú és a PSD kezén levő Marosludasnak is csak 100 ezer lej jutott, míg a 33 ezer lakosú, de az UIPS embere által vezetett Segesvár egyetlen lejt sem kapott. Ugyancsak üres marékkal maradt Cintos (USR színeiben nyert a polgármestere), Marosbogát (független a vezetője) és Makfalva (az EMSZ színeiben választották újra az elöljárót) is. A PSD-s Bátos, a PNL-s Alsóköhér és az RMDSZ-es Koronka sem kapott egyetlen lejt sem. 

Megkeresésünkre Takács Szabolcs István koronkai polgármester elmondta: jelenleg csak saját költségvetésből finanszírozott projekteken dolgoznak a községben, de költségvetési többlettel zárták a tavalyi évet, ezért most nem kértek pénzt az állami költségvetésből. Jelenleg az országos településfejlesztési programban (PNDL) futó beruházásokhoz van nagyobb szükség pénzre mindenhol, így Koronka majd a következő évben fog kérni – magyarázta az elöljáró. Ezzel szemben Makfalva igényelt pénzt, parlamenti képviselőkkel is egyeztetett a szükségletekről, mégsem kapott. Vass Imre polgármester csalódottan vette tudomásul, hogy ilyenkor nem állnak ki mellettük a honatyák.