Parkolópályára állítják az emeletes garázst?

• 2014-01-23 16:36:51

• Benedek István

A magyar kultúra napján a Marosvásárhely szecessziós műremeke, a Kultúrpalota szomszédságába tervezett parkolóház kapcsán szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetést a megyei múzeum, a palota kistermében.

Fotó: Nagy Tibor

A magyar kultúra napján a Marosvásárhely szecessziós műremeke, a Kultúrpalota szomszédságába tervezett parkolóház kapcsán szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetést a megyei múzeum, a palota kistermében. A meghívott építészeti szakemberek egybehangzó véleménye szerint a már eddig is sok vitát kiváltott beruházás számára alkalmatlan helyszínt választottak az illetékesek, viszont ettől függetlenül a városközpont parkolási gondjai is megoldásra szorulnak, és a kiemelt fontosságú, A kategóriás műemléknek számító palotával szomszédos, a parkolóház építésére kiszemelt telket is rendezni kellene, a hely fontosságához méltóan.

A kerekasztal Oniga Erika, a múzeum művészettörténészének a centenáriumát tavaly ünnepelt palota érdekességeit dióhéjban taglaló előadásával indult. Guttman Szabolcs építész-urbanista, Nagyszeben volt főépítésze arról beszélt, hazai viszonylatban is igazodni kellene a nyugati városrendészeti tapasztalatokhoz – a városközpontokba tervezett parkolóházak a fejlett országokban zsákutcának bizonyultak, erre példaként Németországot említette. Mint összefoglalta, a modern városrendezés követői a múlt század második felében a járművekkel való megközelíthetőség jelszava alatt lebontották a régi városközpontokat, de azóta már jó ideje a posztmodern urbanisztikai logika vezeti a szakembereket, melynek az a lényege, hogy a történelmi belvárosokból ki kell zárni a gépkocsiforgalmat. Az erdélyi nagyvárosok közül elsőként Nagyszeben alkalmazkodott ehhez a trendhez, melynek ismeretében ötletként is meghaladott ez a beruházási terv. Ám a kiszemelt telek sem méltó jelenlegi állapotában a palotához, így ezt urbanisztikailag értékesíteni kellene. Olyan, összehangolt civil munkában megnyilvánuló építő jellegű ellenreakció szükséges a tervre, amelyet a politikum is magáévá tud tenni, így az önkormányzati döntéshozók is nyitottak lehetnek más megoldásokra – vélte a szakértő.

Hegedűs Csilla, a művelődési minisztérium főtitkárhelyettese azt emelte ki, hogy A kategóriás műemlékek – mint a palota is – 100 méteres körzetében csak szakhatósági engedéllyel lehet bármilyen építkezést végezni, ilyen engedély pedig erre a beruházásra még nincs. Nem véletlen, hogy az engedélyezés nincs rendben, hiszen az ügyben tapasztalható civil tiltakozásból is látható, hogy az embereket nem kérdezték meg erről a beruházásról – vélte, és azt hangsúlyozta, el kellene kerülni, hogy magyar–román konfliktussá váljon az ügy, így jó lenne a román civil szervezeteket is megnyerni a beruházást ellenzőknek. Keresztes Géza műépítész szintén megerősítette, hogy a beruházás kérdésében illetékes szakfórumok közül kettőnek az engedélye még hiányzik az építkezés beindításához.

Peti András alpolgármester a parkolóház-építésre alkalmas más, központhoz közeli helyszíneket vette számba – Színház tér, Park szálló melletti telek, a Maros mall szomszédságában található abbamaradt építkezés helyszíne – melyeken anélkül lehetne emeletes garázst emelni, hogy ezzel műemlék épületek kerülnének veszélybe, ám ezeken a telkeken különböző okok miatt eddig nem fogtak hasonló építkezésbe. Soós Zoltán, a kerekasztalt szervező megyei múzeum igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a szóban forgó parkolóház építése veszélybe sodorhatja a Kultúrpalotát, és ezenkívül további szecessziós műemlék épületeket kellene lebontani a jelenlegi Horea utcában ahhoz, hogy megközelíthető legyen. Kovács István Dávid, a beruházás ellen tiltakozó aláírásgyűjtés kezdeményezője arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzők kézjegyeit továbbra is gyűjtik, ezenkívül pedig hamarosan élő láncos tiltakozást is szerveznek a Kultúrpalota védelmében.