Nem ért meglepetésként a hír, hogy – miután a szakbizottságok, megalapozatlannak tartva, sorra negatívan véleményezték –, a képviselőház plénumában szerdán elvetették az RMDSZ kisebbségi anyanyelvhasználati jogokat helyreállító törvénytervezetét. A tervezet részét képezik azok a nyelvhasználati jogok, amelyek kimaradtak a tavaly hatályba lépett közigazgatási kódexből, illetve bizonyos előírások módosításával ezek egyértelművé váltak volna. A közigazgatási törvénykönyvet még 2019-ben sürgősségi kormányrendelettel léptették érvénybe, nem volt parlamenti vita róla. Miután a szenátusban hallgatólagosan átment, szerdán a képviselőház plénumában lehetett volna valós vitát lefolytatni a tervezetről.
A hangulatot előkészítő hétfői államfői nyilatkozatok után borítékolható volt, hogy az autonómiatervezet sorsára jut az RMDSZ közigazgatási törvénytervezete is. Elég volt Klaus Iohannisnak hétfőn kijelentenie, hogy a tervezet a magyar nyelvet Erdély egyes részein kötelezővé tenné, máris indulatba jött a román politikum, gyűlölködő, magyarellenes szólamokat harsogtatva keltett feszültséget, egyes román politikusok szerint pedig az RMDSZ egyenesen párhuzamos valóságban él. A szerdai szavazást követően a román nyelvű sajtóban olyan címszalaggal jelentek meg hírek, miszerint az RMDSZ vereséget szenvedett azáltal, hogy a képviselőház nagy többséggel elutasította a szövetség által benyújtott közigazgatási törvénytervezetet, amely bizonyos helyzetekben hivatalossá tenné a nyelvet magyar nyelvet Románia területén.
Az már csak hab a tortán, hogy az elkövetkezőkben még csak esélyt sem adnának a romániai kisebbségek anyanyelvhasználatára, nemzeti szimbólumaira, netán önrendelkezésre vonatkozó törvénytervezetek megvitatására. Ugyanis Marcel Ciolacu, a képviselőház elnöke és Robert Cazanciuc, a szenátus elnöke a képviselőház és a szenátus házszabályának módosítását javasolta úgy, hogy az elkövetkezőkben ne terjesszék elő megvitatásra az olyan törvénytervezeteket, amelyek Románia független, egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, illetve az ország területi integritását érintik. Vagyis az említett tervezetek nem kerülhetnének sem a szenátus, sem a képviselőház napirendjére. Példátlan kezdeményezés, az elmúlt 30 évben ennek a gondolata még csak fel sem merült a döntéshozókban. A két PSD-s házelnök igen furán értelmezi a demokráciát, a jogállamiságot, a véleményszabadságot, a Románia által aláírt nemzetközi egyezményeket, ha úgy gondolja, hogy témafüggővé teszi a jogszabálytervezeteket, amelyek a döntéshozók elé kerülhetnek. Milyen párbeszédről lehet szó ezek után többség és kisebbség között? Hol itt a kölcsönös tisztelet?!
