Költségmegszorítás és költségvetés-kiegészítés. Választások előtti probléma-felismerés, tegnap bejelentett országos nagy iparosítási terv. Hatalmas adakozókedve lett a kormányfőnek nem sokkal a választási kampány hivatalos beindulása előtt.
Alig lépett érvénybe az állami intézményekre „kivetett” takarékossági jogszabály, a kormány máris „pozitív”, a pluszbevételekre alapozó költségkiegészítést készül eszközölni. Ennek kedvezményezettjei az egészségügy, az oktatás, a szállítás és a regionális fejlesztés. A költségvetési hiányt a kormányfő szerint kizárólag a fejlesztések generálhatják, nem pedig a pazarlás, mondta Marcel Ciolacu. A kormány tehát fejleszteni akar: autósztrádákat, iskolákat, kórházakat, ami dicséretes, de már unalmas szlogen. A négy felsorolt ágazatból az utolsó, a regionális fejlesztés címszó alatt a választási kampányt felpörgető, önkormányzatoknak szánt 5 milliárd lejnyi „támogatás” tűnik a legreálisabbnak, ám a kiszivárgott hírek szerint ebből 3 milliárd az önkormányzatok kiadásait fedezné. Az egészségügy 11 és fél milliárd lejt kapna, ezzel rekordszintű lenne, a bruttó hazai termék 4,2 százalékát tenné ki a költségvetése. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter is hirtelen, éppen a betegbiztonság világnapján eszmélt fel, hogy a szaktárcának biztosítania kell a kórházakban a szükséges infrastrukturális beruházásokat, a kórházi fertőzések ellenőrzés alatt tartását, illetve valamit tennie kellene a kórházi alkalmazottak túlterheltségének csökkentése érdekében. Az egészségügy után az oktatásra szánnak még 5 milliárdot, ezek után reménykedhetünk, hogy nem kell minden tanév elején a szakminisztertől azt halljuk, hogy több száz iskolában udvari vécére járnak a gyerekek, illetve vezetékes víz nélkül vannak a tanintézmények, amelyek fölött a közegészségügy vizslató tekintete oly könnyedén elsiklik.
A legérdekesebbnek azonban mégiscsak a Ciolacu-féle 2 milliárd eurós nagy iparosítási stratégia tűnik. A kormánykoalíció kedden határozott arról, hogy három pillérre támaszkodó tervvel fogják az ipart erősíteni: a feldolgozóiparba több mint félmilliárd eurót fecskendeznek, 1 milliárddal azokat a nagyvállalatokat segítik, amelyek környezetkímélő beruházásokat eszközölnek, a nyersanyagtermelést 250 millió euróval támogatják. Mindez bombasztikusan hangzik, de meglátjuk, milyen átalakuláson megy át januártól ez a szerdán indított nagy iparosítási terv.
