2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Iidén is sokszínű, gazdag délutánra várta a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó a marosvásárhelyi könyvünnep vendégeit.


Hagyományához híven idén is sokszínű, műfajilag és az írott szó üzenetének szempontjából is gazdag délutánra várta a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó a marosvásárhelyi könyvünnep második napjának vendégeit a Bernády Házban. Az – irodalmi események forgatagában – igen szép számúnak tekinthető publikumot a házigazda, Nagy Miklós Kund, majd
Kozma Mária, a kiadó főszerkesztője köszöntötte.

– Nagyon megtisztelő egy kiadó számára, ha szerzői visszatérnek hozzá, háziszerzőkké válnak – jegyezte meg a seregszemle előtti percekben a kiadó vezetője, aztán az édesanyja lánykori, napló formájában fennmaradt gondolatait könyvbe záró Márton Gyöngyvér, a Szabó Magdolna Matild, Napló 1943-1946 című mű szerzője vette át a szót. A kamaszlányok álmain túl a korszak nevelődéstörténetét felvillantó munkára a továbbiakban visszatérünk.

 

Európa és Székelyföld

Albert Ildikó Az utazás divatja című könyve kapcsán – mely a főszerkesztő asszony szerint „nem útikönyv, de kicsit az is, illetve az újságok tárca rovatába is beleillik” – arról folytatott rövid eszmefuttatást, hogy miért is válik divattá, illetve mit jelent számára az utazás.

– Kalandozásaim során egy egészen más világot, egy egészen más Európát ismertem meg, mint ami belső képeimben élt. Az elvárásaim, illetve a valóság közötti különbségeket juttatom kifejezésre ebben a könyvben – mondta a szerző, aki úgy érzi, még épp sikerült ízelítőt kapnia az igazi Európából.

A székelyföldi népi gombászatról író Zsigmond Győzőt Kozma Mária a találkozó alkalmával megajándékozta egy ritkaságnak számító, gombákról szóló verssel, majd az izgalmas kiadvány létrehozója bemutatta néprajzos terepmunkára alapozott művét, melyből nemcsak a gombákról, hanem az egész magyar nyelvterület népi ismeretéből megtudhatunk valamit. Zsigmond Győző a Nyelvi rejtvény, játék, verseny című, szintén idei kiadványából is ízelítőt nyújtott.

Inkább a kupleráj

– Nincs kedvem beszélni könyvemről, egy 500 oldalas munkát 5 percben bemutatni egyszerűen nevetséges – szögezte le Pomogáts Béla az erdélyi magyar irodalmat tárgyaló hatalmas mű V., illetve VI., az 1968-1989 közötti időszakra vonatkozó kötete kapcsán.

– A kommunista diktatúra szörnyű volt, de tiszteletben tartotta az írott szót. Irodalmat írni manapság nemhogy hiábavaló, de egyenesen üldözendő – fejtette ki az irodalomtörténész, aki személyesen tapasztalhatta, hogy a dél-koreai kuplerájok jobban érdeklik az olvasókat, mint az erdélyi irodalom.

– Ez a harmadik könyvem ebben a témában, és szeretném befejezni a negyediket is, de nem sok erőt érzek hozzá. Elszántan, de kedvetlenül írok – tette hozzá Pomogáts Béla.

Száműzetés, életpályák

Az Önkéntes száműzetésben olyan székelyföldi személyiségek, pedagógusok, kutatók, alkotók szólalnak meg, akik, ha kénytelenül is, de Erdélyben teszik dolgukat, vállalták az itteni létet – tárta fel új könyve üzenetét Sarány István újságíró, aki az
„önkéntes száműzetése” helyéül Csíkszeredát választó dr. Kelemen József neuropatológustól kölcsönözte munkája címét. Ezt követően Banner Zoltán művészettörténész Kákonyi Csilla festőművészről szóló, az Élet-Jelek sorozatban megjelent monográfiáját mutatta be.

– Az élet minden területére választ adni csupán a művészetek révén – fogalmazta meg az alkotás üzenetét a szerző, a kötet jelentőségét Kozma Mária is hangsúlyozta.

– A kiállításokat nehéz városról városra vinni, ezért is fontosak ezek a könyvek – mondta a kiadó főszerkesztője. A továbbiakban Banner Ábrahám Jakab brassói grafikusművészről írt szintén idei munkája, a Pallas Műterem sorozatának új kiadványa kapcsán a hiánypótló sorozat indulásáról is szó esett.

– Az írók ritkábban vannak jelen a monográfiákban, mint a képzőművészek. Mostani művem egy sorozat első kiadványa – mutatta be Székely Jánosról szóló monográfiáját Elek Tibor. A szerző az elsősorban lírikusként ismert alkotó prózaírói munkájára helyezte a hangsúlyt monográfiájában.

A tér tulajdonjoga

Markó Béla válogatott közéleti cikkeket, előadásokat tartalmazó Kié itt a tér című könyvének ismertetése kapcsán a korábban felszólaló irodalomtörténész pesszimizmusára is reagált.

– Nem szeretném, ha Pomogáts Béla rosszkedve megmaradna, hiszen műve egy olyan életmű betetőzése, amely mindig nagy energiával fordult felénk. Ezt a munkát be kell fejezni. A Kié itt a tér is arról szól, hogy létezik egy erdélyi projekt, egy elképzelés, és ez arról szól, hogy fel lehet itt építeni egy olyan Erdélyt, amelyben nekünk is meglesz a helyünk. A cím végén nincs kérdőjel, hiszen a könyv megpróbál válaszolni is erre a kérdésre. Meggyőződésem, hogy az interetnikai együttlét csupán keretül szolgál a méltányos közösségi különléthez.

Legenda és mai valóság

Az irodalmi seregszemle zárómoz-zanataként Kozma Mária Régiségek Csíkországból című, a legkisebb könyvbarátoknak székelyföldi történelmi regéket mesélő könyvéből olvasott egy legendát az egybegyűlteknek, majd Pomogáts Béla a bulvárra fogékony magyarországi olvasótábort elmarasztaló eszmefuttatása zárta az estébe hajló délutánt.

 

 

 

  

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató