A pajzsmirigy alulműködése

A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület továbbképző tanfolyamának vendégeként az endokrinológiai kórképekről tartott előadást Marosvásárhelyen dr. Rucz Károly klinikai főorvos, a Pécsi Tudományegyetem I. Számú Belgyógyászati Klinikája Hetényi Géza endokrinológiai osztályának szakembere. Sokoldalúságát jelzi, hogy általános belgyógyászati, endokrinológiai, családorvostani és diabetológiai szakképesítéssel rendelkezik. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karán magyar és német nyelven oktatja az endokrinológiát a graduális és a posztgraduálius képzés keretében. 

 

„Az endokrinológia gondolkodós tantárgy”

 

– Az orvostanhallgatók az egyik legnehezebb tantárgynak tartják, és telefonkönyvhöz hasonlítják a tananyagot. Hogyan lehet ezt a szakot megszeretni és megszerettetni?

– Sokáig azt gondoltam, hogy ugyanazért szeretik meg és ugyanazért utálják az endo-krinológiát, mert az orvosképzésnek egy nagyon sarkalatos pontját jelenti. Véleményem szerint a rengeteg adat, az óriási lexikális tudás elsajátítása helyett gondolkozni, szintetizálni kell. Azt szoktam mondani a hallgatóimnak, akik már ötödévesek, amikor hozzám jönnek, hogy semmi újat nem fognak tanulni, csak a már megszerzett tudást kell szintetizálni. Ha kapnak egy kérdést, amelyről az első pillanatban azt sem tudják, hogy mi fán terem, képesek lesznek megválaszolni, ha összerakják egy csoportba az addig elsajátított ismereteket. Az endokrinológia nem magolós, inkább gondolkozós tantárgy.

Később arra gondoltam, az oktatás hibája is lehet, hogy nem rajonganak a tárgyért, ezért megpróbálom az általam is „emészt-hető” forma szerint rendszerezve oktatni, aminek az eredményét a vizsgán nyújtott teljesítmények tükrözik. 

 

Az életfolyamatok sebességét befolyásolja

 

– Legnagyobb belső elválasztású (endokrin) mirigyünknek milyen szerepe van a szervezet működésében?

– Nagy általánosságban azt tudom mondani, hogy a pajzsmirigyhormonok az életfolyamatok sebességét határozzák meg. Ha sok van belőlük, valamennyi életfolyamatunk felgyorsul, ha kevés, ezek a folyamatok lelassulnak. 

– A pajzsmirigy azzal okoz kellemetlen tüneteket, ha túlműködik, vagy ha elégtelen a működése. Miért, minek a hatására alakul ki ez a két véglet?

– A mai és a régi Magyarország területén a jódhiány miatt a lakosságnak körülbelül a tíz százaléka érintett, de nem minden pajzsmirigybetegséget okoz jódhiány. A pajzsmirigy-elégtelenség kezelésére használt szerek világviszonylatban is a harmadik legjobban fogyó gyógyszernek számítanak. 

Az elégtelenség vagy a túlműködés kialakulása attól függ, hogy az adott személyt milyen típusú pajzsmirigybetegség éri utol. Gyakoriak a tumorok is, ami ugyancsak a jódhiányra vezethető vissza. A túlműködést vagy az alulműködést, a göbök létrejöttét körülbelül 30 százalékban az örökletes tényezők határozzák meg. A kisebb, de nem elhanyagolható okok az életmódban, valamint a társbetegségek, a szedett gyógyszerek hatásában keresendők. Ma már ismertek azok a génmutációk, amelyek a jól működő pajzsmirigysejtet a nemkívánatos irányokba mozdítják el, s kialakulnak a jódhiányos vagy a túlműködő, úgynevezett forró göbök, valamint a különböző típusú rákos elváltozások. Ez utóbbiak családi halmozódására is vannak adatok.

– Milyen tünetekre figyelnek fel a betegek, és fordulnak az endokrinológushoz?

– Túlműködés esetén jellemzően fogynak, az alulműködés miatt hízhatnak, hullhat a hajuk, ami különösen a hölgyeket zavarja. 

Fáradékonyság, hízás, hajhullás, lelassult életműködések, feledékenység…

– Melyek a pajzsmirigy-elégtelenség egyéb tünetei?

– Lelassult testi-lelki működéseik miatt az érintett személyek fáradékonyabbá válnak, megnő az alvásigényük, száraz lesz a bőrük, a bélműködés renyhülése székrekedésre hajlamosít. A hölgyeknél összekeveredhet a menstruációs ciklus, az alulműködés a meddőség kialakulásában is szerepet játszhat. 

E kétarcú probléma kapcsán felvetődik a kérdés: mondhatjuk-e azt a páciensnek, hogy egy súlyos, gyógyíthatatlan, élete végéig tartó betegsége van? Ami igaz, mert valóban nem tudjuk meggyógyítani. Mégis, az említett mondat helyett azt szoktam közölni a betegeimmel, hogy naponta be kell venniük egy tablettát, ami helyreállítja az egészségüket. E betegségek esetében az a szerencse, hogy a pajzsmirigyhormonnak sajátságos anyagcseréje van, biológiai felezési ideje hosszú a szervezetben, s ezért elég naponta egyszer bevenni a gyógyszert. Mivel egy egyszerű molekulát tartalmaz, a tabletta hatóanyaga kémiailag teljesen azonos az egészséges emberben természetesen előforduló pajzsmirigyhormonnal. Ez azt jelenti, hogy a betegek jól kezelhetők. Ha a páciensnek megvan a pajzsmirigye, és nem kapott működést csökkentő kezelést, akkor valószínű, hogy a betegséget alattomos, lassú típusú gyulladás okozza, ami azzal jár, hogy a működőképes pajzsmirigysejtek száma az idő múlásával csökken, s ezzel együtt a pajzsmirigyhormonszint is alacsonyabb lesz a vérben. Mivel lassú folyamatról van szó, a betegek egy része fokozatosan hozzászokik. A feledékenységet pedig az évek számával magyarázza, ami a kezelés során javulni fog. 

 

Gyulladt, de még normálisan működik 

 

– Mondják, hogy van egy pont, amikor a szakorvos megállapítja a pajzsmirigy-alulműködést, de még nem ajánlja a hormonpótlást. Hogy is van ez?

– Az idézett megállapítást lehet úgy is értelmezni, hogy a pajzsmirigyben már kimutatható a gyulladás (aminek a gyógyszere sajnos még nem ismert), de a működése még normális szinten van, ezért nincsen szükség a hormonpótlásra. 

Ha egy idősebb személynél fennáll a pajzsmirigy-elégtelenség, amiből ő nem vesz észre semmit, de a laborvizsgálat véletlenül kimutatja, azt nem kell feltétlenül kezelni, mert a kor előrehaladtával normálisan is csökken a pajzsmirigyhormon mennyisége a szervezetben. Ha egy fiatal nőről van szó, aki gyermeket szeretne, egy kicsi eltérés is javításra szorul. A súlyosabb fokozatoknál azonban közbe kell avatkozni. 

– Milyen gyorsan halad előre a betegség?

– Erre sincsen semmilyen szabály. Láttunk olyan pácienseket viszonylag kevés panasszal, akiknél szinte nulla a pajzsmirigyhormon értéke. Itt vélhetően gyorsan alakult ki a probléma, és a tüneteknek még nem volt idejük kifejlődni. Az is előfordul, hogy enyhe eltérés évekig megfigyelhető, változás nélkül.

 

Negatív visszacsatolás

 

– A funkcióeltérést a beteg által felsorolt tüneteken kívül milyen vizsgálattal lehet pontosan meghatározni?

– A pajzsmirigyhormonnak a vérben való kimutatásával. Ehhez hozzátartozik egy kontrollfehérje meghatározása is, ami az agyalapi mirigy által termelt hormon, és a pajzsmirigy működését szabályozza. Ennek az eltérése mutatja meg, hogy a vérben mért pajzsmirigyhormon-mennyiség a vizsgált személynél jó-e vagy sem. Létrejöhet egy olyan furcsa egybeesés, hogy a pajzsmirigyhormonok (tetrajód-tironin, azaz tiroxin, ill. trijód-tironin, T4, T3) mennyisége megfelelő a vérben, de a TSH (tireoidstimuláló hormon) értéke már kóros. A TSH ugyanis negatív visszacsatolás útján szabályozza a pajzsmirigy működését. Ha emelkedik a pajzsmirigyhormon szintje, a TSH szintje csökken, és fordítva. A TSH eltérései jelzik, hogy a páciensnek a szervezetében mért pajzsmirigyhormon mennyisége kielégítő-e vagy sem a beteg számára.

– Meddig kell szedni a gyógyszert, ha tudjuk, hogy idősebb korban amúgy is alacsonyabb a hormonszint a szervezetben? 

– A csökkent pajzsmirigyműködést okozó autóimmun betegség nem gyógyul meg. Az autoimmunitás által keltett gyulladás fokozatosan pusztítja a pajzsmirigyet, aminek így folyamatosan csökken a működése. Ezt figyelembe véve nem képzelhető el, hogy a páciens egy idő után abbahagyja a gyógyszer szedését. Bár 30 éve ezt vallom, az elmúlt fél évben volt két betegem, akik teljesen gyógyszermentessé válhattak. Mégis azt gondolom, hogy ők kivételt képeznek, annak ellenére, hogy százszázalékos biztonsággal nem tudjuk előre látni a betegség alakulását.