Pác, cser, csáva, slamasztika
2012-03-13 15:22:40
- Joó Kristóf
Nyakig a pácban – így fordították magyarra a 2008-as Caught in a Trap brit filmvígjáték címét. Nem térve ki most arra, miért tüneményes egy ilyen kifejezés filmcímnek alkalmazása, érdemes talán szóba hozni, hogy a benne lenni a pácban kifejezés korántsem magyar találmány, mint ahogy a pác szavunk sem: mindkettő bajor-osztrák területről szüremkedett hozzánk (németül most is így mondják: Beize).
Nyakig a pácban – így fordították magyarra a 2008-as Caught in a Trap brit filmvígjáték címét. Nem térve ki most arra, miért tüneményes egy ilyen kifejezés filmcímnek alkalmazása, érdemes talán szóba hozni, hogy a benne lenni a pácban kifejezés korántsem magyar találmány, mint ahogy a pác szavunk sem: mindkettő bajor-osztrák területről szüremkedett hozzánk (németül most is így mondják: Beize). Az is meglehet, hogy más átvételekhez hasonlóan először az igei alak, a pácol vert gyökeret a magyarban, s aztán ebből szóelvonással jött létre a pác. Szó ami szó, Ausztriában manapság sem hangzik idegenül, hogy „Ich bin rechd in da Baz” – vagyis: „Erőst benne vagyok a pácban”.
Benne lenni persze nem csupán a pácban lehet, hanem – a leginkább közszájon forgó fekálián (vulgo: szaron) kívül – a slamasztikában is. Nyilván nem okozhat különösebb meglepetést, hogy ez is osztrák-német ajándék. Érdekes viszont az, hogy a német meg a jiddisből merített (a schlamasl vagy schlemasl azt jelenti: balszerencse; s ez a jiddis schlim ’gonosz, rossz, ferde’ és a masel ’csillagzat, sors, végzet’ szavak összetételéből alakult). A németben tehát erre az eredményre jutottak: Schlamass(e)l. Ehhez a magyar – mert miért is ne halmozza a figuranciákat?! – hozzátett még egy idegen elemet: tudniillik latinos főnévképzővel látta el a szót, a -tikával, ugyanazzal a toldalékkal, amelyet a patikában vagy a taktikában találunk.
Különös, hogy amíg a ’kellemetlen helyzetben benne lenni’ jelentést a slamasztika elvont tartalmú főnévként testesíti meg (hiszen a balszerencse vagy a rossz csillagzat igazán ennek minősülhet), addig a másik két kifejezés – tudniillik a benne lenni a pácban, ill. a szarban – a legkézzelfoghatóbb, materiális főneveket emeli be. De van még egy további szinonim kifejezésünk: az, hogy benne van a csávában. Nos, a csáva is erősen „érzékszervi”, igaz, elavult főnevünk. A bőr kikészítésekor használatos lé korábbi neve volt. Az állati bőröket tudniillik előbb megtisztították, utána különböző maró anyagokkal preparálták, majd kiáztatták, s végül a csávázólébe tették, amelyben akár 2-3 hétig is áztatták, puhították. Rendkívül büdös folyadék volt, bőrgyári közelségben lakók a tanúi. Ilyen lébe beleesni vagy belekeveredni nyilván undorító. A csáva eredeti jelentése közben elenyészett.
Vitán felül ide kapcsolódik közismert kifejezésünk is: a cserben hagy. Annyira közkeletű, hogy mára a határozós szószerkezet egészéből „közönséges” jelző is vált: cserbenhagyásos baleset. A cser magyarázata szinte egybevág a csáváéval. A cser ugyanis nem csupán a jól ismert tölgyfajta, hanem a kérgéből készült, erősen savas, bőrfeldolgozásban ismert folyadék neve is. A cserzővargák ebbe áztatták a nyers állati bőröket, hogy ruházkodásra is alkalmas nyersanyagot állítsanak elő belőlük. A cserlében való áztatás is hosszadalmas folyamat volt, olykor akár hónapokig is cserezték a bőröket. A cserben marad kifejezés eredeti értelme az volt: elértéktelenedik (tudniillik a hatalmas cserzőkádakba mártott akár több tíz bőr közül a régebben beáztatottak olykor benn felejtődtek a cserzőfolyadékban, és szabályosan szétmállottak, vagyis hasznavehetetlenné váltak). Aztán később, már átvitt értelemben, emberre is alkalmazták: cserben marad, vagyis ’felsül, szégyenben marad’ (hiszen értéktelen, amit tesz). Akit pedig társa szégyenben hagy, azt voltaképpen cserben hagyják – és ez már a kifejezés mai értelmét idézi, amely meglehetősen korán, már a 17. századtól kimutathatóan rögzült nyelvünkben.
