Óvintézkedés a vaddisznók kilövése?

Úgy tűnik, hogy az országban tomboló afrikai sertéspestis gócpontjainak felszámolására összehívott minisztériumközi tárgyalást követő intézkedések ellentmondásosak, és egyelőre több gondot okoznak, mintsem megoldást találnának a járvány terjedésének meggátolására. A legutóbbi információ szerint 30.000 vaddisznó kilövésére adott engedélyt a környezetvédelmi minisztérium, ami lehet, hogy hosszú távon súlyos ökológiai kárt okozhat. Ugyanakkor a gazdáknak szánt kárterítést sem tartják méltányosnak az érintettek. 

A sertéspestis okán július 31-én a bukaresti kormánypalotában egyeztetett Viorica Dăncilă miniszterelnök az Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Hatóság képviselőivel, a belügyminiszterrel, a védelmi miniszterrel, a közlekedési, a gazdasági, a környezetvédelmi, illetve a víz- és erdőügyi miniszterrel. Augusztus elsejétől több – mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumi rendelettel megerősített – óvintézkedést hoztak. Azon települések felé és az onnan kivezető utakon, ahol gócpont van, fertőtlenítő pontokat állítottak fel, és minden gépkocsit ellenőriznek. 

Leginkább azonban a vadállomány ellen indítottak valóságos hadjáratot. A minisztériumi rendelet szerint a gócponttól számítva 13 km-es körzetben (8 km fertőzött övezet és 5 km védőövezet), a fertőzés megállapításától számítva egy hónapon belül el kell pusztítani az összes vaddisznót és a ragadozó állatokat (róka, farkas, sakál stb.) és madarakat. 

Az még nem világos, hogy ki fogja majd lelőni a vadállatokat, ugyanis Romániában a vadászterületeknek több gazdája van: az állami erdészet és a magántársaságok. A környezetvédelmi minisztérium jóváhagyta 30.000 vaddisznó kilövését az országos szinten nyilvántartott mint-egy 130.000 fő közül. Ez ellen tiltakozik a Román Ornitológiai Társaság. A környezetvédő szervezet szerint a vaddisznók kilövése „nem megoldás, hanem gond” és ez ellentmond a betegség felszámolására irányuló Európai Unió tudományos megalapozottságú ajánlatainak. Tudományosan nem bizonyított tény, hogy a „szárnyas és a prémes ragadozók” terjesztik a fertőzést. Az EB dokumentumaiban, amelyek részletezik a betegség terjesztésének módjait, nem jelenik meg az, hogy a rágcsálók vagy a ragadozó madarak vérében felfedezték volna a vírust – áll a társaság közleményében. 

Egyelőre a leginkább érintett területeken (Duna-delta, Tulcea, Konstanca, Brăilai-nagysziget, Ialomiţa folyó mocsárvidéke), ugyanakkor a szomszédos országok (Magyarország, Ukrajna, Moldovai Köztársaság) határterületein a vaddisznókat vadásszák. A vadászoknak kötelezően meg kell vizsgáltatniuk a tetemeket, és amennyiben kimutatják a vírust, az állatokat meg kell semmisíteni. A műveletek költségeit (a vaddisznó vizsgálata egyedenként 65 lejbe kerül) 12 órán belül közölni kell a Pénzügyminisztérium illetékeseivel. Az ügy azonban távolról sem ilyen egyszerű. Csak Tulcea megyében 470 gócpontot jegyeztek fel, ebből kiindulva – ismerve a megyében található, elpusztítandó vadállományt – mintegy 25.000 vaddisznót kellene kiirtani az egész országból. Ez jelentősen károsíthatja az ország vadállományát, és beláthatatlan károkat okozhat az ökoszisztémákban. Ezt az intézkedést tetézte az is, hogy a mezőgazdasági miniszter augusztus 3-án kibocsátott 1925-ös számú rendelete értelmében a gócpontok közelében tilos a (mezőgazdasági) növények begyűjtése, elszállítása. A növényeket a terület tulajdonosainak/használóinak (a gazdáknak) a helyszínen meg kell semmisíteniük, és a mezőt megművelő gépeket is fertőtleníteni kell. Míg egyesek azt állítják, hogy ezáltal a miniszter „lángba borítja az országot”, más szakemberek szerint „csupán néhány négyzetméteren kell elpusztítani a növényzetet, ott, ahol észlelték, hogy vaddisznók jártak”. 

Nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is óvintézkedéseket jelentettek be. Nemrég Bulgáriában közölték, hogy határkerítést építenek az afrikai sertéspestis terjedésének megakadályozására. A tervek szerint 133 kilométer drótkerítést húznak fel, mivel a Romániában nyilvánosságra hozott gócpontok alig 60 kilométerre fekszenek a bolgár határtól. Bolgár állatorvosok ezért már javasolták Szilisztra térségében a sertéstenyésztőknek, hogy vágják le az állataikat, és elrendelték, hogy az észak-bulgáriai Dobrics megyében lőjék ki a vaddisznókat. Bár a vadászidény október elsején kezdődik a vaddisznókra, az állomány drasztikus ritkítása érdekében ezt most előre hozzák. A megyében található terveli erdőgazdaságban 387 egyedet tartanak nyilván, számukat 350-nel kívánják csökkenteni. Egyelőre még nem jelentettek sertéspestis-megbetegedést Bulgáriában, de a betegség elterjedésének megelőzéséért a sertésállomány fokozott ellenőrzése és nagy területek fertőtlenítése mellett megtiltották minden sertéshús és azt tartalmazó élelmiszer bevitelét is Bulgáriába. Az ilyen termékeket a határon elkobozzák és megsemmisítik. Elrendelték az Európai Unióból érkező járművek fertőtlenítését is a határon. 

Az intézkedések között szerepel az is, hogy a hatóságok minden elpusztított sertésért kártérítést adnak, azaz 8–12 lej jár a tulajdonosnak kilogrammonként. Ez jól hangzik ugyan, de azt jelenti, hogy egy 100 kg-os sertésért 1200 lejt adnak, amivel egy négytagú család havi élelmiszer-szükségletéből alig két hetet „fedezhetnek”. Ugyanakkor kizárólag a fülszámozott, azaz nyilvántartott sertésekért fizetnek. Amint korábban említettük, a szabad tartásúak nagy részét nem igazán veszik nyilvántartásba. Az sem világos, hogy ki és hogyan állapítja meg a kilogrammonként fizetendő összeget. (Vagyis hogy 8 lejt vagy ennél többet adnak majd a gazdának kilogrammonként.) A másik – ennél nagyobb – gond, hogy a gócpontok gyors felszámolásakor nem mérték meg az állatok súlyát. A legtöbb településen mindezt úgy előzték meg, hogy a polgármester értesítette a lakókat, hogy közeledik a „sertéskommandó”, és mielőtt beléptek volna a háztáji gazdaságokba, a tulajdonosok levágták, feldolgozták a sertést. Ez ellen azonban maga Geronimo Răducu Brănescu, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság elnöke is nyilvánosan tiltakozott, ugyanis a hús fagyasztása nem pusztítja el a vírust, s habár az emberre ártalmatlan, ha a csontot eldobják, és azt egy kutya elfogyasztja, ismét megjelenhet a fertőzés. 

A legújabb adatok szerint az ország nyolc megyéjében 626 gócpontot azonosítottak, négy megyében (Szatmár, Bihar, Szilágy és Tulcea) a sertéspestissel fertőzött vaddisznókban is találtak vírust.