2020. február 19., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Borongósra fordult az idő, de a politika gondoskodik róla, hogy a kedvünk ne legyen az.

Például tegnap derült ki Brüsszelben, hogy szép hazánk európaibiztos-jelöltje fennakadt az Európai Parlament jogi bizottságának meghallgatásán. Nem az egyetlen jelölt volt, akin fogást találtak a meghallgatások során. De egyáltalán az, hogy az unió infrastruktúra szempontjából legelmaradottabb tagállamának képviselőjére bíznák a közlekedési szakterületet, már önmagában Rejtőért vagy Hofiért kiált. Olvashattunk már arra vonatkozó kommentárokat, hogy nem a legacélosabb szakikat vonultatja fel a körvonalazódó új testület, és az épp elbukott román jelölés ezt alá is támasztja.

De nem kell Brüsszelig menni jó poénokért. A napokban ment át a regáti törvényhozás felsőházán egy tervezet, amely szerint turisztikai minisztériumi engedély szerzéséhez kötik az egyes, igen elterjedt internetes alkalmazásokon való szálláshirdetést. Bár az idevágó törvénymódosítás még sehol, hiszen döntő fórumként még a képviselőháznak is el kell azt fogadnia, a szakminiszter már sajtó elé állt azzal, hogy természetesen csakis a turisták maradéktalanul jó kiszolgálása érdekében kéne ez az engedélyszerzés. Persze aztán mennének is ellenőrizni, hogy milyen feltételeket nyújtanak a vendégeknek ezek a szálláshelyek. Gond mindössze annyi van ezzel a történettel, hogy szép hazánkban senkinek nincs nyilvántartása az utazók által jól ismert és gyakran használt világhálós alkalmazásokon fellelhető szálláshelyekről. Nem is volna egyszerű nemcsak nálunk, hanem más országokban sem egy ilyet elkészíteni, mert ezekben a rendszerekben nemcsak a vendégfogadás üzletágából kenyeret kereső vállalkozók vannak jelen, hanem sok olyan magánszemély is, aki nem ebből él meg, hanem például kiadja a saját lakását valakinek arra az időre, míg maga nyaralni megy. Újabb iskolapélda ez az olyan törvényalkotásra, aminek gyakorlati haszna nincs. Mifelénk illetékeséknek nem is azért fáj a feje, hogy az országunkba vetődő turisták a lehető legélménydúsabban töltsék el azt az időt, amit az itt-tartózkodásukra szántak, hanem az, hogy az engedélykiadással meg az azt követő ellenőrzésekkel még egy réteg bőrt lehúzzanak bárkiről, aki meg merészel próbálni valami kis hasznot elérni. És mindaddig, amíg ilyen mentalitású marad ez az ország, vagyis a politikai hovatartozás fontosabb szempont a hozzáértésnél a különböző döntéshozók kijelölésekor, és az intézményrendszerét irányító szemlélet a bármiféle kezdeményezőkészségnek nem a támogatására, hanem az elfojtására irányul, a minket a fejlett nyugati országoktól elválasztó szakadék csak szélesedni és mélyülni fog. Ami már egyáltalán nem vicces.