Összhang autonómiaügyben

Közös állásfoglalást írt alá hétfőn Kolozsváron az autonómiaelképzelések összehangolásáról a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.

Amint Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Biró Zsolt MPP-elnök és Szilágyi Zsolt EMNP-elnök közös sajtótájékoztatón elmondták, az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó 1992-es kolozsvári nyilatkozat 25. évfordulója után szerették volna megerősíteni a magyar közösség autonómiaigényét.

Az aláírás után Kelemen Hunor kijelentette: az Erdély és Románia egyesülését kinyilvánító 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma alkalom arra, hogy párbeszéd induljon a román társadalommal az erdélyi magyarság autonómiaigényéről. „Az autonómia a megoldás kulcsa” – fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette: amiképpen az autonómia megoldást jelent Európa számos országában, megoldást kell jelentenie Romániában is.

Az RMDSZ elnöke úgy vélte, hogy az autonómia kérdése csak látszólag választotta el az elmúlt évtizedekben az erdélyi magyar politikai szervezeteket, az alapelvek tekintetében nem volt különbség az álláspontok között. Hozzátette: továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a tömbben élő magyarokat területi autonómia, az elszigetelt magyar többségű településeket önkormányzati autonómia, a vegyes lakosságú területeken élő magyarokat pedig kulturális autonómia illesse meg.

Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ és az MPP közös székelyföldi autonómiatervezetének a beterjesztése azért késik, mert a javaslat előfeltétele az alkotmány módosítása, ez pedig egyelőre késik. Megjegyezte: jelenleg is két autonómiatervezet van a parlament asztalán: a 2007-ben benyújtott kulturális autonómiáé és a Kulcsár Terza József MPP-s képviselő által decemberben benyújtott tervezet. Hozzátette: az RMDSZ képviselői vállalják, hogy valamennyi parlamenti csoporttal ismertetik az autonómiaelképzeléseket, és próbálják meggyőzni a román politikai pártokat az elfogadásukról.

Biró Zsolt MPP-elnök biztatónak találta, hogy az erdélyi magyar pártok 25 évvel a Kolozsvári nyilatkozat elfogadása után egy asztalhoz tudtak ülni, és meg tudták erősíteni a közösség 1992-ben kinyilvánított autonómiaigényét. Fontosnak tartotta, hogy a magyar pártok konszenzussal alakítsák ki azt az autonómiatervezetet, amely immár az egész erdélyi magyar társadalom támogatását bírja. Újságírói kérdésre elmondta: az RMDSZ és az MPP parlamenti képviselőinek a megegyezése alapján nyújtotta be egyéni kezdeményezésként Kulcsár Terza József MPP-s képviselő decemberben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) területi autonómiatervezetét.

Szilágyi Zsolt EMNP-elnök elmondta: az aláírt hárompárti megállapodás kidolgozásába a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is bekapcsolódott, hiszen – mint fogalmazott – ezek a szervezetek az autonómiatörekvések kodifikálásának az igazi műhelyei. Végül az a döntés született, hogy csak a pártok írják alá a megállapodást. Az EMNP elnöke szerint az autonómiaigény kinyilvánítása a legfőbb lojalitási nyilatkozat Románia felé, amit a magyarság adhat. Azt üzeni ugyanis, hogy a magyarok továbbra is Románia kereteiben képzelik el a jövőjüket, és annak ellenére, hogy a Gyulafehérvári nyilatkozatban száz éve megígért autonómiát máig sem kapták meg, demokratikus eszközökkel küzdenek a jogaikért. (hírösszeállítás) 

 

A Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Biró Zsolt MPP-elnök és Szilágyi Zsolt EMNP-elnök által aláírt állásfoglalás szövege:

Száz évvel a Gyulafehérvári nyilatkozat után, a román kormányok évszázados asszimilációs politikája ellenére az erdélyi magyarság az önazonosságához és a kulturális örökségéhez ragaszkodó, életerős és értékteremtő nemzeti közösség maradt. Bár a megmaradásért vívott küzdelem a közösségi energiáink jelentős részét felemésztette, és mind számban, mind arányokban megfogyatkoztunk, az erdélyi magyar társadalomban van még tartalék a szellemi és gazdasági gyarapodásra, amennyiben sikerül megteremteni alapvető közösségi jogaink politikai, jogi és közigazgatási kereteit, a közösségi autonómiák közjogi rendszerét.

Az elmúlt száz év tapasztalatai alapján, 25 évvel korszakos programadó dokumentumunk, a Kolozsvári nyilatkozat megszületését követően, annak szellemiségét meggyőződéssel valljuk: nemzeti identitásunk megőrzése és továbbadása, kultúránk fejlesztése, számbeli kisebbségi létünk teljes jogú polgárként való megélése csak a közösségi autonómiák intézményrendszere által biztosítható. A széles körű autonómia a román többség érdeke is, hiszen a magát biztonságban tudó közösség alkotó ereje megsokszorozódik, így az általa előállított javak az egész ország gyarapodását szolgálják.

Száz évvel a Gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak után készek vagyunk egy új kezdetre: az ország fejlődése, a közös jövőnk érdekében találjunk együtt megoldásokat a közösségeinket megosztó kérdésekre. Céljaink nem sértik a románok jogait, de azt is tudjuk, hogy törekvéseinket csakis a többség támogatásával tudjuk megvalósítani – ehhez ajánlunk partnerséget, és kérünk tiszteletet.

Mi, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői, választásokon szerzett politikai felhatalmazásunk felelősségének tudatában, az erdélyi magyarok közösségként való megmaradása érdekében megfogalmazott autonómiaelképzelések összehangolását elősegítendő, a következő alapelvekben állapodunk meg:

1. Az erdélyi magyarok eltérő interetnikus viszonyaik, eltérő lehetőségeik, jövőképük tekintetében különböző típusú autonómiaformákat igényelnek: regionális autonómiát a tömbben élőknek, önkormányzati autonómiát a magyar többségű településeinknek és kulturális autonómiát minden romániai magyarnak.

2. A székelyföldi területi autonómiát annak történelmi határai között autonóm régióként képzeljük el. Döntéshozó testületének regionális jogszabályalkotói és végrehajtói hatáskörökkel kell rendelkeznie az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, a gazdaság és a saját közigazgatás kiépítése és működtetése terén, továbbá azokon a területeken, amelyek a régió gazdasági fejlődése és önigazgatása szempontjából szükségesek. A magyar nyelvnek jogállását tekintve a régión belül egyenrangúnak kell lennie a román nyelvvel. Hisszük, hogy a székelyföldi közigazgatás akkor lehet emberközpontú és hatékony, ha felépítését tekintve az azóta eltelt időszak változásainak figyelembevételével az egykori székely székekre alapoz. Az autonómia intézményei a demokrácia alapvető értékeinek és szabályainak tiszteletben tartásával jönnek létre.

3. Közös célunk az erdélyi magyarok több mint egyharmadának otthont adó Partium történelmi régió sajátos, kétnyelvű közigazgatási jogállásának kialakítása.

4. A kulturális autonómia az erdélyi magyarok összességének önkormányzatát jelenti az oktatás, kultúra, tájékoztatás terén, valamint azokon a területeken, amelyek a nemzeti identitás megőrzése és továbbadása, a közművelődés fejlesztése szempontjából meghatározóak. A kulturális autonómia alapvető közösségi jog, ennek törvény általi elismertetése és intézményrendszerének kiépítése az egyetlen életképes megoldás Erdély különböző régióiban számbeli kisebbségben – helyenként szórványban – elő közösségeink nemzeti identitásának megtartására és szülőföldjén való boldogulására.

Arra törekszünk, hogy a közösen elfogadott alapértékek és kitűzött célok mentén a különböző közösségi autonómiaformák törvényi keretének megteremtése érdekében olyan törvénytervezetek kerüljenek a román törvényhozás elé, amelyek a lehető legszélesebb politikai és társadalmi támogatást élvezik.

Meggyőződésünk, hogy az erdélyi magyarság jövője és az ennek szervezeti keretet nyújtó közösségi autonómiaformák tekintetében kialakított konszenzus hozzájárul közösségeink megmaradásához, gyarapodásához, szülőföldön való boldogulásához. 

Ennek szellemében az együttműködést az egyes konkrét kérdésekben tovább folytatjuk.