Orvosok: menni vagy maradni?

Eugen Nicolăescu szaktárcavezető szerint az egészségügyi rendszer egyre súlyosabb problémája az orvos- és a nővérhiány.

Eugen Nicolăescu szaktárcavezető szerint az egészségügyi rendszer egyre súlyosabb problémája az orvos- és a nővérhiány. Nicolăescu ezt január 12-én jelentette ki Marosvásárhelyen, azzal vádolva Cseke Attila és dr. Ritli László korábbi egészségügyi minisztereket, hogy az elmúlt négy évben semmit nem tettek azért, hogy megállítsák az orvosok kivándorlását. Közölte: az egészségügyben dolgozókat teljesítményfüggően kell bérezni, ezzel egyidejűleg pedig megfelelő munkafeltételeket kell teremteni számukra. „Motiválni kell az orvosokat, egészségügyi középkádereket, ha azt akarjuk, hogy Romániában maradjanak” – tette hozzá Nicolăescu, azt ígérve, hogy változtatnak az egészségügyi reform törvényén, vagy egyéb, normatív jellegű jogszabályokkal rendezik a kérdést, illetve átláthatóbbá teszik a közpénzek felhasználását.

A Romániai Orvosi Kamara országos tanácsa már 2009-ben elfogadhatatlannak minősítette az egységes bérezésre vonatkozó törvénytervezetet (a végső formában 2010-ben, 284-es számmal fogadták el a jogszabályt), amelybe az egészségügyi személyzetet is befoglalták, hangsúlyozva: az egységes bérrács szerinti javadalmazás méltóságában sérti az orvosi szakmát, nincs tekintettel az orvosok képzésére és felelősségteljes munkájára. A kamara vezetősége szerint „súlyos hiba egy kalap alá venni az orvosokat más, állami intézményekben dolgozó szakemberekkel”, a szóban forgó, bár utólag kissé átkozmetikázott, ám a béreket továbbra is alacsony szinten tartó törvény alapján történő javadalmazás kényszeríti rá elsősorban az orvosokat, hogy elhagyják Romániát.

Az orvosi szakmai testület aggodalma indokolt. A szervezet honlapján feltüntetett „legfrissebb”, 2010. évi adatok szerint 2779 orvos kérvényezte a megyei kamaráktól a szakmai igazolás (good standing) kibocsátását külföldi munkavállalás céljából. Bukarest az élen jár: 947 orvos kért ilyen dokumentumot 2010-ben, a sorban Kolozsvár következett 403 kéréssel, majd Jászvásár 253, illetve Temesvár 202 kéréssel. Aradon 43, Brassóban 80, Konstancán 100, Nagyszebenben 63, Marosvásárhelyen 79 igazolást bocsátottak ki. A célországok között Franciaország, Nagy-Britannia és Németország a preferáltak, a szakképesítés szempontjából a legtöbb kérés a családorvosok, a sebészek és az intenzív terápiás szakorvosok részéről érkezett.

Maros megyében két év alatt 400 orvos igényelt szakmai tanúsítványt

A Maros Megyei Orvosi Kamara weboldalán nem találunk adatokat az orvoselvándorlásra vonatkozóan, ezért a megyei, illetve a megyei sürgősségi kórháznál érdeklődtünk. Mariana Negoiţă, a Maros Megyei Klinikai Kórház sajtószóvivője megkeresésünkre elmondta, 2011-ben 17 szakorvos füg-gesztette fel egyéni munkaszerződését: bőrgyógyász főorvosok, urológus főorvosok, labororvosok, endokrinológus rezidens orvos, gyermekgyógyász főorvos, pszichiáter, gasztroenterológus, nőgyógyász, tüdőgyógyász, sebész, szemész szakorvosok. Tavaly újabb 14 orvos járt el hasonlóképpen. A sajtószóvivő szerint azonban egyetlen kórházi részleg sincs „kritikus” helyzetben az orvoshiány miatt, gondok az intenzív terápián adódnak, ahol azonban hét rezidens orvos is dolgozik. Csak érzékeltetni lehet, hogy milyen „motivációt” jelent egy II. éves rezidens orvos számára az 1201 lejes alapfizetés, amihez hozzáadódnak bizonyos pótlékok (régiség, prevenciós pótlék, a szekciónak megfelelő pótlék), vagy egy főorvos 2199 lejes alapbére, megtűzdelve a különféle pótlékokkal, amelyekkel együtt is csak töredékösszeg jön ki a nyugat-európai bérekhez képest. A Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban 2012. január és 2013. február között hat orvos mondott fel (köztük fül-orr-gégész, érsebész, sürgősségi szakorvos, ideggyógyász, nőgyógyász szakorvosok), ketten nyugdíjba vonultak, ketten pedig meghatározott időre felfüggesztették munkaviszonyukat, ugyanakkor a kórház vezetése 24 orvost alkalmazott – tájékoztatott Lavinia Abu Amra sajtószóvivő, hozzátéve, minden szekción hiányzik ugyan 1-2 orvos, de nincs „vészhelyzet”. Egy I. éves rezidens orvos nettó alapfizetése 1000 lej, egy II. éves rezidensé 1200 lej, egy főorvosé átlagban 3000 lej, szekciótól függően.

Érdeklődésünkre a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság részéről dr. Uifălean Gabriela közölte a hivatalos adatokat: 2011-ben 232 orvos, 119 egészségügyi asszisztens, hat gyógyszerész, két szülésznő, egy gyógyszerész-technikus kért szakmai tanúsítványt az egészségügyi minisztériumtól, 2012-ben 175 orvos, 92 egészségügyi asszisztens, négy gyógyszerész, négy szülésznő, két gyógyszerésztechnikus, egy fogtechnikus és két kinetoterapeuta igényelt ilyen dokumentumot. A tavalyi év végén 308 családorvos, 910 rezidens orvos és 767 szakorvos szerepelt a közegészségügyi igazgatóság nyilvántartásában. Dr. Uifălean Gabriela hangsúlyozta, nem mindenki külföldi munkavállalás céljából igényli a szakmai tanúsítványt.

Lavinia Abu Amra, a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház szóvivője

„Nincsenek információink arról, hogy hány orvos »ingázik« az állami és a privát rendszer között, mivel a törvény szerint az orvosok nem kötelesek bejelenteni, ha a magán-ellátórendszerben is vállalnak munkát. Nem jelenthetjük ki, hogy az orvoselvándorlás jelenség a sürgősségi kórházban, ellenkezőleg, ide sokan jönnének dolgozni, hiszen egyetemi központban vagyunk és regionális jellege van a kórháznak. Az ország minden részéről fogadunk betegeket, nagy komplexitású eseteket kezelünk, ami jelentős szakmai kihívást jelent az orvosok számára, ugyanakkor az érvényesülés lehetősége, a szakmai hírnév is elérhető. Az utóbbi években az egészségügyi tárca jelentős összegekkel támogatta a kórházat, ennek köszönhetően sikerült korszerű berendezéseket beszereznünk. Sajnos a bérezést illetően a törvény korlátokat szab, a menedzsmentnek nincsenek kellő eszközei arra, hogy növelje a fizetéseket és ezáltal motiválja az orvosokat.”

Mariana Negoiţă, a Maros Megyei Klinikai Kórház szóvivője

„Arról nincsenek információink, hogy a szakorvosok közül hányan dolgoznak a magán-ellátórendszerben, ami pedig az orvosemigrációt illeti, ennek elsődleges oka a külföldi kórházak által ajánlott vonzó bérek és a jó munkakörülmények. Éppen ezért az egyetlen motivációs eszköz az egészségügyi személyzet itthon tartására a fizetések megnövelése és természetesen az orvosi állások felszabadítása.”

Dr. Schwartz László, a Maros Megyei Klinikai Kórház orvosigazgatója

„Az orvoselvándorlásnak több oka van: egyrészt a várakozási idő, amíg egy kezdő orvosból ismert és elismert szakorvos lesz, túlságosan hosszú. A hazai társadalom nehezen fogadja el, hogy egy fiatal orvos is lehet jó orvos, külföldön hamarabb megbecsülik őket. Külföldön minden kapu nyitva áll a fiatalok előtt, az orvosnak csak bizonyítania kell, és a társadalom elfogadja. Nálunk az érvényesüléshez minden szakasz ki van számítva, évek kellenek, amíg valakiből szaktekintély lesz, a fiatal orvosnak meg sem engedik, hogy bizonyítson, csak másod- vagy harmadkézre írják ki műtétre, odateszik kórlapokat írni. Másrészt az alacsony fizetések miatt hagyják el az országot. Egy kezdő orvosnak nettó 700-800 lej jut, ebből egy 25-26 éves ember nem tud megélni. A harmadik szempont: az összevissza változtatott, bizonytalan egészségügyi törvénykezés, a rendszer alulfinanszírozottsága. Ha a rendszer egészséges lenne, ha mind az állami, mind a privát rendszer egészségesen működne, nem szaladna el senki. Beteg a rendszer, rossz a finanszírozási módszer, a jelenlegi országos költségvetés – amiből az egészségügy is részesül – nem más, mint a szegénység szétosztása.

Dr. Tar Irma, a Szovátai-Nyárádszeredai Kórház főigazgatója

„Az a legnagyobb problémánk, hogy szeretnénk Szovátán egy sürgősségi kórházi részleget elindítani, de nincs sürgősségi orvos, aki ide ingázna. Marosvásárhelyen sincs ilyen szakorvos, nemhogy kijárjon 60 kilométerre a városból. Nagy gond az orvoshiány, akik kivándorolnak, főként az anyagiak és a jó munkakörülmények hiánya miatt teszik. Ezeken kellene változtatni.”