Az EMA az oltások folytatása mellett foglalt állást
Az Európai Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (EMA), valamint az Egészségügyi Világszervezet véleményt nyilvánított a káros utóhatással gyanúsított brit–svéd gyártmányú AstraZeneca-oltóanyag ügyében. Véleményüket tízmillió beoltott személy adatainak felhasználása nyomán fogalmazták meg, arra a következtetésre jutva, hogy azoknál, akik oltást kaptak, nem volt gyakoribb a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia előfordulása, mint az ugyanannyi számú beoltatlan személynél – olvasható a közleményükben. Ezt erősítette meg a gyártó cég is, amely szerint egyik korosztályt illetően sincsen összefüggés az oltóanyag beadása és az említett betegségek között. Ezt a brit miniszterelnök is hangoztatta, hiszen Nagy-Britanniában a lakosság többségét átoltották már egy alkalommal.
Miközben egyre többen vállalták Romániában, hogy felveszik a koronavírus elleni védőoltást, egyrészt önmaguk és embertársaik védelme, másrészt a járvány megfékezése és a normális életvitelhez való visszatérés érdekében, az AstraZeneca-oltóanyagról terjedő hírek hatására megtorpant ez a folyamat. Az elmúlt hét végén a 200.000-ből több mint 9.000-en mondták vissza az időpontot, és nem jelentek meg az oltópontoknál.
Előzményét azok a hírek képezték, amelyek szerint Európa három országában frissen beoltottak halálát hozták összefüggésbe az AstraZeneca-oltással. Először Dániából érkeztek a hírek a brit–svéd vakcina lehetséges súlyos mellékhatásáról, miszerint egyes beoltottaknál trombózis állt elő, egy személynek a halálát okozva. Ausztriából egy 49 éves ápolónő haláláról számoltak be, aki tíz nappal az oltás után trombózisban halt meg, 34 éves kolléganője pedig tüdőembóliát kapott. Olaszország is csatlakozott a rossz hírekhez, ugyanis Szicíliában meghalt két férfi az oltás utáni napokban. Romániában is a kezdeti nyilatkozatok az oltással hozták összefüggésbe annak a 47 éves Gorj megyei férfinak a halálát, aki a vakcinálást követő első nap rosszul lett, másnap pedig szívinfarktusban elhunyt. Az utólagos hírek szerint infarktusának voltak előzményei. Mint ismeretessé vált, az említett esetek az Ausztriában használt ABV 5.300-as, valamint az Olaszországban beadott ABV 2.856-os sorszámú gyártási tételekből származó oltóanyag használata után jelentkeztek.
A hírre Dániában, Norvégiában, Izlandon és Bulgáriában leállították a vakcina alkalmazását, másutt (Észtország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Ausztria) a gyanúsnak tartott szállítmányokból származó oltóanyagok felhasználását függesztették fel. Az Európai Gyógyszerellenőrzési Ügynökség véleményének hatására Franciaországban tovább oltanak azzal a megjegyzéssel, hogy időközben tanulmányozzák az oltóanyag hatását, Németország is folytatja a vakcinálást, nagyobb körültekintéssel, Spanyolország pedig már felhasználta a kapott oltóanyagot.
Az ügyben romániai viszonylatban is sok vezető tisztséget betöltő személy szólalt meg, az egészségügyi minisztérium vezetőitől kezdve dr. Valeriu Gheorghiţă, az oltási kampányt koordináló testületet vezető orvos ezredesig. Mint kiderült, Románia 81.600 adagot kapott a gyanús ABV 2.856-os szállítmányból, amiből a március 12-i adatok szerint 77.049 adagot be is adtak, 4.257 adag felhasználását pedig közös megegyezés alapján felfüggesztették. A koordináló testület vezetője pénteken este a TVR1 esti adásában viszont az oltások folytatása mellett foglalt állást, egyrészt az EMA véleményére hivatkozva, továbbá arra, hogy a brit–svéd vakcina kedvező hatása felülírja az esetleges mellékhatásokat.
Ferencz Loránd, a megyei közegészségügyi igazgatóság aligazgatója szerint Maros megye nem kapott a gyanús szállítmányból. A brit–svéd oltóanyaggal február 15-től kezdték oltani a 18-55 év közötti korosztályba tartozó személyeket megyénk több központjában is. Március 8-ig 6650 adagnyi AstraZeneca-vakcina érkezett megyénkbe. Április 1-ig további nyolc új oltóközpont nyílik, ahol a korosztályok és munkahelyek szerint besorolt személyeket oltják a számukra kijelölt oltóanyaggal.
Kezdődik az oltás harmadik szakasza
Március 15-től pedig bárki feliratkozhat, aki szeretné felvenni az oltást, és megválaszthatja az oltóközpontot is. Besoroláskor továbbra is előnyt élveznek az egészségügyi dolgozók, a 65 év feletti személyek, a krónikus betegek, a közönséggel kapcsolatban levő munkahelyek dolgozói, azután következnek a 18-55 év közötti lakosok. A nagy oltóközpontokban több oltóanyaggal oltanak, a kisebbekben kevesebbel vagy csak eggyel.
