Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2021-01-15 12:29:34
Az online oktatás alkalmazása országonként és vidékenként is változik. Városi övezetben gördülékenyebb, az elszigetelődött falvakban élő gyerekek számára azonban nehezen vagy egyáltalán nem adatik meg az internethez való hozzáférés. A második félévtől remélhetőleg visszatérhetnek a megszokott oktatáshoz, amellyel – a pedagógusok szerint – sokkal jobb eredményeket tudnak elérni.
Illusztráció
Fotó: Csegöldi Kinga
– Az online oktatás bevezetésével milyen nehézségekkel szembesültek a megyeszékhely peremtelepülésein oktató pedagógusok és diákok? – kérdeztük a Dózsa György községi Rákossi Lajos Általános Iskola igazgatóját, Airizer Lászlót, aki 2012-től vezeti a községi iskolahálózatot, húsz éve pedig történelmet oktat a községközpont iskolájában.
Amint a község tanintézményeinek vezetője kifejtette, a tanév megkezdése óta, szeptember 14-étől sárga forgatókönyv szerint zajlott az oktatás, az órarendet is úgy állították össze, hogy az online oktatásra való áttérés során is megfelelő legyen. A község tanintézményeiben 325 diák tanul. Naponta 8–13 óra között, valamint délután is van az oktatás. A diákok az oktatási felületeken kapcsolódnak be a tevékenységekbe, de tanórákon kívül a Facebook-csoportokon is folyamatosan kommunikálnak. Mint kifejtette, két internethálózatuk van, mind a Telekom, mind a Digi szolgáltatásai megfelelőek, a Telekom a diákok számára a tanügyminisztérium révén ingyenes internetszolgáltatást biztosít. Nemrég korszerűsítették a hálózatot annak érdekében, hogy gyorsabb legyen az adatátvitel.
– Rendelkeznek-e a gyerekek a digitális oktatáshoz szükséges eszközökkel?
– Sajnos, sok a mélyszegénységben élő diák, akik többnyire Teremiújfaluban élnek, számukra rendkívül körülményes a digitális technológia alkalmazása. Ötven táblagépet kaptunk a tanfelügyelőségtől, és ígéret van további ötvenre annak érdekében, hogy enyhítsenek az eszközhiányon. Addig is fénymásolt leckékkel segítünk azokon, akiknek nincs lehetőségük online bekapcsolódni. Dossziékat állítunk össze, és hetente viszi a diákokhoz, majd hozza vissza a postás vagy a szülők a megoldott feladatlapokat. Ugyanakkor telefonon is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a tanulóinkkal. Tavaly november 9-étől tértünk át az online oktatásra, addig azonban minden pedagógus igyekezett haladni az anyaggal, mert tény, hogy online nem lehet annyira hatékonyan oktatni, mint szemtől szemben.
– Milyen eredményeket értek el a tavaly nyolcadik osztályt végzett diákok? Hátrányukra vagy előnyükre vált az online oktatás bevezetése?
– 2020-ban a tizennyolc végzős diákból tizenegyen vizsgáztak, a nagyteremi román tannyelvű iskolában pedig hét diák állt vizsgára. Sajnos a roma diákok kimaradoznak, nyolcadik végén nem hajlandók vizsgázni. A nyári szünidő előtti két hétben a nyolcadik osztályosok jártak iskolába. Voltak nagyon jó eredmények is, Dombi Mónika például elsőként jutott be a pedagógiai líceum magyar tagozatára. Magyar nyelv- és irodalomból 10-esre, matematikából 9,20-ra, román nyelv és irodalomból 8,35-re vizsgázott, ehhez adódott az V–VIII. osztályban elért általános összesítése, így azt a tanintézményt választhatta, amelyben a tanulmányai folytatását bejelölte. Általánosságban elmondható, hogy a diákjaink többnyire azokban a középiskolákban folytathatták tanulmányaikat, ahol szerették volna. A katolikus iskola és az Elektromaros líceum mellett négy diák a szakiskolát választotta, mivel céljuk mihamarabb szakmához és önálló keresethez jutni.
– Milyen mértékben jellemző az iskolaelhagyás jelensége a mélyszegénységben élőkre?
– A mélyszegénységben élő roma diákok nyolcadik osztály után nem folytatják a tanulást, sokszor a vizsgákra sem jelentkeznek. Ezzel kapcsolatosan azonban vannak személyes sikerélményeim is. Az iskolaelhagyást választók közül egyre több diákot sikerül meggyőzni arról, hogy érdemes szakmát tanulni és folytatni a tanulást, mivel csak azáltal léphetnek ki a nyomorból. Számunkra óriási
sikerélmény, ha a kitartó meggyőző munka eredményeként folytatják a tanulmányaikat. Példaként említhetek olyan szegény sorsú diákokat, akik vasbetonszerelőként, autószerelőként villanyszerelőként vagy elárusítóként megtalálták az anyagi biztonságot is jelentő boldogulásukat. Volt olyan példaértékű eset is, amikor a nagymamára bízott gyerekeket – akiknek szülei külföldön tartózkodnak – a nagymamával közösen sikerült meggyőzni arról, hogy szakmát tanuljanak és elhelyezkedjenek. Ahol felcsillan a reménysugár egy jobb életre, ott a családok, rokonok egymás jó példáját lassan követni kezdik. Az ilyen jellegű sikerélmények pedig emberként és pedagógusként egyaránt elégtétellel töltenek el – hangsúlyozta az igazgató.