2024. november 23., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

II. Erzsébet királynő elhunyta, temetése Londonra, a brit múltra és a jelen kihívásaira irányította a világ figyelmét. A sokszínű ország, amelynek hatalma öt világrészre kiterjedt, többé-kevésbé mindenhol érezhető hatással bír napjainkban is. Elég az angol nyelv és kultúra elterjedtségére gondolnunk, vagy az egykori gyarmatokon mindmáig észlelhető angol hatásra, netán a foci és a tenisz hazájára. A sorozatban megjelenő írások a jobb megismerést szolgálják.


A westminsteri apátság főbejárata



Az angol (brit) korona országának pontos neve: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland), azaz rövidítve Egyesült Királyság. Az angolok még rövidebben nevezik meg saját országukat, gyakran csak UK rövidítést használnak. A mi szóhasználatunkban elterjedt a Nagy-Britannia megnevezés, bár ez nem pontos, nem fejezi ki a valós helyzetet. Nagy-Britannia tulajdonképpen a legnagyobb brit sziget, és tágabb értelemben Anglia, Wales, Skócia összessége, Észak-Írország nélkül.

Az elnevezések a történelem meghatározói egyúttal. Az Angliának nevezett angol királyság 1707-től, a Skóciával való egyesülés kimondásával felvette a Nagy-Britannia nevet. Amikor 1801-ben törvényhozásilag is megvalósították Írország egyesülését Nagy-Britanniával, az állam hivatalos neve Egyesült Királyság lett. Gyarmatait a Brit Birodalom egyesítette. Amikor Írország 1937-ben kivívta függetlenségét, a pontos név Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága lett, de a közhasználatban inkább a Nagy-Britannia megnevezés terjedt el.

Európa északnyugati partjaival szemben, az Atlanti-óceánban fekszik, a Brit-szigeteken és az Ír-sziget északi részén, továbbá a környező kisebb szigeteken terül el. Ötven kilométeres alagút köti össze a kontinenssel az Angol-csatorna (Európából nézve: La Manche-csatorna) alatt. Délen mélyen benyúló öblök, északon fjordok tagolják partjait. Egyetlen pontja sincs 120 km-nél messzebb a tengerparttól. Az országon halad át a nulla hosszúsági kör. 

Az Egyesült Királyság összterülete 244.046 négyzetkilométer, alig nagyobb Romániánál. A népsűrűség viszont két és félszeres, 241 fő/km2. Lakossága 58.245.000 fő. Ebből durván 5,1 millióan élnek Skóciában, 2,5 millióan Walesben és 1,6 millió személy Észak-Írországban. A teljes népesség közel 90%-a városlakó, egyharmaduk nyolc nagyvárosban (London, Birmingham, Manchester, Leeds, Glasgow, Liverpool, Sheffield, Newcastle) él.

Az alkotmányos monarchia (királyság) az államforma. A IX. században kialakult angol királyság a rövidebb ideig tartó dán és a hosszabb normann uralmat követően végérvényesen függetlenné vált. A királyság intézménye a mai napig megmaradt, csupán Cromwell köztársasága (1649-1660) idejére szűnt meg. A walesi, a skót és az ír területek bekebelezésével, valamint a XVII. századtól folyamatossá vált szigeteken kívüli expanzióval az egykori angol királyság az egész világra, öt földrész különböző területeire kiterjedő óriási Brit Birodalommá terebélyesedett. Majdnem két évszázadon át a világ legjelentősebb tengeri, kereskedelmi és gyarmati hatalma, egyúttal vezető ipari nagyhatalom volt. Viktória királynő uralkodásának idején (1837-1901) érte el kiterjedésének és nemzetközi tekintélyének csúcspontját. Gyarmatai között szerepelt Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, India, Ceylon, Burma, a Maláj-félsziget, Afrika számos országa (Dél-Afrika, Rhodesia, Egyiptom, Szudán), Málta, Ciprus.


A Buckingham-palota, az uralkodó londoni rezidenciája




Annak érdekében, hogy megakadályozzák az angol telepesek által lakott fejlettebb gyarmatok elszakadását a Brit Birodalomtól, az Egyesült Királyság önkormányzattal rendelkező domíniumi státust adott nekik. Ezt elsőként 1867-ben Kanadának biztosította. 1931-ben Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Dél-Afrika és a nemsokára függetlenné vált Szabad Ír Állam elfogadták a westminsteri statútumot, amely a megalakuló Brit Nemzetközösség (Commonwealth) keretei között biztosította a domíniumok egyenjogúságát az Egyesült Királysággal. Az évek során újabb országok csatlakoztak a Nemzetközösséghez. A második világháborút követően szinte valamennyi brit gyarmat sorra elnyerte függetlenségét, a brit gyarmatbirodalom felbomlott, megmaradt ellenben az új alapokra helyezett Brit Nemzetközösség, amelynek napjainkban több mint ötven tagja van. Tagországai többféle státuszt élvezhetnek: egyesek Erzsébet királynő fennhatósága alatt álló, az őt képviselő főkormányzó által irányított monarchiák; mások saját uralkodóval rendelkező monarchiák; ma már a tagországok felénél több a köztársasági forma.

Az egykor öt földrészre kiterjedő dicső királyság, a hatalmas brit gyarmatbirodalom mára földrajzilag beszűkült ugyan, de a brit kultúra és civilizáció hatása még hosszú ideig érződni fog az egykori gyarmatok, domíniumok életében. A Kínától 99 évre bérbe vett Hongkong 1997-es visszaszolgáltatása azt jelentette, hogy a brit szigeteken kívüli, a korona korlátlan fennhatósága alatt álló birtokok és népességük rendkívül összezsugorodott. Olyan – gyér népességű és többnyire ismeretlen – területek tartozékai az Egyesült Királyságnak, mint Anguilla, Bermuda, a Virgin-szigetek, a Cayman-szigetek, a Falkland-szigetek, Gibraltár, Montserrat, Szent Heléna, a Caicos-szigetek, valamint az Antarktisz és az Indiai-óceán brit ellenőrzésű területei. Érdekességképpen megemlítjük, hogy az Angol-csatorna (La Manche) szigetei és a Man-sziget is ebbe a csoportba tartozik, mivel saját törvénykezési és adminisztrációs rendszerrel rendelkeznek.

A monarchia mint államforma nem a királyi hatalom miatt maradt fenn, hanem azért, mert a korona önmagában stabilizáló tényező, és a legtöbb brit az állam alappillérének tekinti. Az alkotmányos monarchia értelmében az államfő a király (királynő), aki egyúttal a Brit Nemzetközösség feje és az Egyesült Királyságon kívül még számos tagországának az államfője, továbbá a fegyveres erők főparancsnoka, az anglikán egyház feje. Összehívja a parlamentet, és a miniszterelnök javaslatára feloszlathatja, kinevezi a miniszterelnököt a parlamenti többséggel rendelkező párt képviseletében. Semmilyen végrehajtó hatalommal nem rendelkezik, jogai csak névlegesek, mivel tulajdonképpen „uralkodik, de nem kormányoz”. Mellette működik az általa kinevezett, csupán tanácsadó szereppel rendelkező államtanács. Testületébe tartoznak a királyi család felnőtt tagjai, a kormány tagjai, a vezető bírák és más kinevezett személyiségek. A tényleges hatalmat a parlament előtt felelős kormány és azon belül egy szűkebb testület (kabinet) gyakorolja. Skócia, Wales külön miniszterek révén nyer képviseletet a kormányban. 

A törvényhozó hatalom a parlamenté, amely az uralkodóból, a felsőházból (Lordok Háza, House of Lords) és az alsóházból (House of Commons) áll. A felsőházi tagság részben örökletes, részben a király (királynő) nevezi ki az új örökletes és nem örökletes tagokat. A rendkívül népes, korlátozott hatáskörű Lordok Házában hivatalból helyet kapnak az egyházi főméltóságok. Az alsóház a tényleges törvényhozó testület; az általános választásokat ötévente tartják, összesen 651 körzet juttat be egy-egy képviselőt a parlamentbe. Az alsóházi ellenzék vezére miniszteri fizetést kap az államtól, és létrehozza az árnyékkormányt. A kormány és az árnyékkormány tagjai, a két tábor szóvivői az egymással szemben levő padsorokban elöl foglalnak helyet. A vita sokszor heves, de pontosan betartja a játékszabályokat, és az érvelések meggyőző erejére alapoz. A tradicionális szavazás abból áll, hogy a képviselők a Yes vagy No ajtón hagyják el a termet.

A XVIII. század elején teljesen kialakult és megerősödött a polgári parlamentarizmus. A két uralkodó párt, a toryk és a whigek pártja váltogatta egymást a kormányzásban. A XIX. század közepén a toryk a Konzervatív Pártba, a whigek pedig a Liberális Pártba tömörültek. Az utóbbiak vezető szerepének csökkenésével a második világháború után előtérbe került és a második legjelentősebb párt lett a Munkáspárt. Észak-Írországban a Konzervatív Párt politikáját az Ulster Unionista Párt képviseli. A parlamentbe néhány képviselőt bejuttató pártok közé tartoznak továbbá a Szociáldemokrata és Liberális Párt, a Skót Nemzeti Párt és a Walesi Nacionalista Párt (Plaid Cymru).

Az Egyesült Királyság száz grófságában (counties) és a grófsági jogú városokban a helyi közigazgatás területén a lakosság által három évre választott tanácsosok tevékenykednek. A polgármesterek és a tanácsosok szerepköre elsősorban a közösség általi bizalomból fakad, és nem a juttatásokon, fizetéseken alapul. A helyi önkormányzatok felépítése némileg eltér az ország egyes részein. 

Az Egyesült Királyság államfője több mint hetven éven át a nemrég elhunyt II. Erzsébet királynő volt, aki huszonöt évesen került a trónra apja halála után mint az uralkodó legidősebb leánygyermeke. (Húga Margit hercegnő.) Ő a Windsor-házban V. György (1910–1936), a mindössze 325 napot uralkodó és a koronázása előtt lemondó VIII. Edward és VI. György (1936–1952) után következett. A négy gyermeke közül a legidősebb követi a trónon III. Károly néven.

1994-ben alkalmam volt élőben látni az Egyesült Királyság és Észak-Írország királynőjét, a Brit Nemzetközösség uralkodóját, az anglikán egyház vezetőjét a királynő születésnapjának a tiszteletére megrendezett zászlós díszszemlén, az amúgy hagyományosan júniusban sorra kerülő „királyünneplésen”. Ilyenkor lakhelyétől, a Buckingham-palotából a lovas testőrség laktanyájához hajtat a királynő és kísérete a brit zászlókkal kidíszített, tömeggel övezett sugárúton. Akkoriban, 68 évesen lóháton fogadta a laktanya udvarán a katonazenekarok masírozása közben a különböző gyalogosszázadok és díszes lovascsapatok tisztelgését. A katonai ceremóniát követően a forgatókönyv szerint a királynő visszahajtat a királyi rezidenciára, majd családtagjai kíséretében rövid ideig megjelenik az erkélyen, és üdvözli a rajongókat. Mint a valamikor alattvalóknak nevezett mai választópolgárok többségének a szeretett királynője. Akit nem a viszonylagos hatalma, annál inkább a királyi etikett emel piedesztálra.

II. Erzsébet elhunyta nagy űrt hagy maga után, egy korszak lezárulását jelzi. Fiának, a 73 esztendős III. Károly királynak jelképesen megnyugvást kívánunk, jó egészséget és munkabírást, valamint azt, hogy visszatérjen szépnagyanyja sírjához Erdőszentgyörgyre!



Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató