A Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal együttműködésben két örmény származású jeles személyiség, Petelei István író és dr. Czakó József orvosprofesszor emléke előtt tisztelegve emléktáblát avat.
A megemlékezésről és az avatásról a Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület vezetőit, dr. Puskás Attila elnököt és dr. Kálmán Attila elnökhelyettest kérdeztük.
– Mikor kerül sor az említett emléktábla avatására?
– Az emléktáblán az örmény gyökerekkel is rendelkező Petelei István író és dr. Czakó József professzor arcképe látható. Négy nyelven – magyarul, románul, angolul és örményül – feliratoztuk a táblát, ez az első olyan köztéri emlékhely Marosvásárhelyen, ahol örmény írás is olvasható.
1666-tól dokumentálható az örmények jelenléte a városban, mondhatni épp ideje volt, hogy létrejöjjön egy ilyen „nyelvemlék”.
Az emléktábla ünnepélyes leleplezésére augusztus 26-án, szombaton 11 órakor kerül sor a Retyezát utca 10. szám alatti lakóházon, amely jelenleg is a Czakó család tulajdona. Az emléktáblát Sergey Minasyan, Örményország nagykövete leplezi le Soós Zoltán polgármesterrel közösen.
Kulturális műsor keretében Petelei novelláiból Forró-Bathó Eszter Anna tart felolvasást, örmény népdalokat Kántor Anna-Erzsébet és Kántor Éva-Andrea előadásában hallhatunk, ukulelekísérettel, Ősz Domokos, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia fúvósa megszólaltatja a dudukot, a jellegzetes örmény hangszert. Szakács Endre helyi örmény katolikus plébános egyházi áldásával ér véget az ünnepség.
– Kié volt az ötlet, és kinek köszönhetők az emléktáblák?
– Az ötlet több évvel ezelőtt megszületett. Dr. Nagy Attilával, az egyesület korábbi elnökhelyettesével kb. 6 évvel ezelőtt felkerestük a Czakó családot, és beszéltünk velük az emléktábla elhelyezéséről. Ők már akkor teljes mértékben támogatták a kezdeményezést. A világjárvány miatt ez a terv is elhúzódott.
Mivel a lakóház műemlék övezetben található, tisztában voltunk azzal is, hogy hosszadalmas és bonyolult lesz az engedélyeztetési folyamat. Ehhez a jelen városvezetéstől bátorítást és kellő szakmai irányítást kaptunk, így kilenc hónap után, június elején végre megkaptuk az építkezési engedélyt a tábla felszereléséhez.
A tábla már 2022. október közepére, a marosvásárhelyi örmény kultúra napjaira elkészült, ekkor ünnepeltük ugyanis Petelei István születésének 170. évfordulóját. Az egyetlen darab travertinből álló emléktáblát Karácsony István marosvásárhelyi művészettörténész tervezte, ifj. Jakab Gyula geológus készítette el Gyergyószentmiklóson, és Enyedi Ferenc helyi vállalkozó szerelte fel. Mindez nem valósulhatott volna meg ifj. dr. Czakó József és a Czakó család támogató hozzáállása nélkül, akiknek hálásak vagyunk.
– A két örmény származású jeles személyiség, Petelei István és dr. Czakó József mit jelentett a marosvásárhelyi és az erdélyi magyar örményeknek?
– Petelei István és dr. Czakó József élete és munkássága fontos Marosvásárhely számára. Jóllehet több más helyen is éltek és alkottak, emléküket mindig őrizte a város.
A marosvásárhelyi egyesületünk tagjai és a szakemberek körében eddig is ismert volt Petelei örmény származása, hiszen a család leszármazottai ma is élnek a városban és Erdélyben. Petelei Istvánról többször is megemlékeztünk az egyesület tizenöt éves fennállása során, cikkek jelentek meg róla, többek között a Népújság hasábjain is, és örmény lapokban, határon innen és túl. A rokoni kapcsolatok dr. Czakó Józseffel csak a közelmúlt kutatásai során váltak közismertté. Ezt a kapcsolódást is kifejezi ez az emléktábla, amely nem véletlenül ábrázolja őket együtt, hiszen nem két egymástól idegen személynek, hanem rokonnak állít emléket, akik életük során bizonyára találkoztak egymással. Mindketten örmény származásúak voltak. Az örményeket a magyarság több száz évvel ezelőtt befogadta. Számos téren gazdagították Erdélyt, jelentős személyiségeket adtak a magyarságnak. Mi erre büszkék vagyunk, és kötelességünknek érezzük tudatosítani az együttélés és gyümölcsöző kölcsönhatás történelmi példáját.
– Kiket várnak a rendezvényre?
– Megtiszteltetés számunkra, hogy az emléktáblát Sergey Minasyan örmény nagykövet Soós Zoltán polgármesterrel közösen leplezi le. Az eseményre meghívtuk Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusát is, amelyet Gyombolai Péter Vince konzul képvisel, hiszen mindkét személyiséget a magyarság is magáénak tudhatja, Peteleit magyar íróként tartjuk számon. Az ünnepségen jelen lesznek a leszármazottak, a Czakó család, amely az ingatlan tulajdonosa.
A hivatalosságokon kívül természetesen minden érdeklődőt szeretettel várunk. Meghívtuk a marosvásárhelyi intézményeket, kulturális egyesületeket, irodalmárokat, történészeket, művészettörténészeket, orvosokat, akik úgymond szellemi közösségben vannak a két személyiséggel.
– A közeljövőben még milyen rendezvényekre, eseményekre számíthatunk az önök részéről?
– Október 13–15. között lesz az örmény kultúra napjai rendezvény, amelyen Szongott Kristóf armenológusra emlékezünk születésének 180. évfordulóján. Ő nem csak jelentős örmény kutató volt, akinek köszönhetően számos ismeret birtokában vagyunk az erdélyi örmények virágkoráról az impériumváltás előtti időkben, hanem a szamosújvári Armenia újság szerkesztője is.
Mivel itt, Marosvásárhelyen szerkesztjük az egyetlen erdélyi örmény újságot, a Magyarörmény Élő Örökség kiadványt, fontos számunkra az örmény újságírás témája. A különböző felnőtt- és gyermekprogramok mellett egy kirándulás keretében Marosbogáton Szongott szülőhelyét is meglátogatjuk.
– Mit kell tudni Petelei István íróról?
– Petelei István, „a Mezőség írója”, 1852. szeptember 13-án született Marosvásárhelyen. A család Erzsébetvárosról kerülhetett Szamosújvárra. A Petelei család marosvásárhelyi ága Petelei Márton kereskedőhöz köthető, akinek neve az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején tűnik fel Marosvásárhelyen.
Feleségül vette a szintén örmény származású Biluska Rozáliát, aki fogadós volt Marosvásárhelyen. Házasságukból tudomásunk szerint egy gyermek született, István, aki folytatta szülei foglalkozását, és fogadós lett. Lakóháza a Szentgyörgy tér 6. szám alatti ingatlanban volt. 1843-ban házasságot kötött a szintén marosvásárhelyi örmény családból származó Istvánfi Máriával.
Házasságukból tizenhárom gyermek született, de csupán hat érte meg a felnőttkort. A harmadik gyermek volt István, aki teljesen más életpályát választott, mint testvérei és felmenői.
Íróként és lapszerkesztőként végzett irodalmi munkássága és közéleti szereplése mai napig ismert. Tanulmányait szülővárosában, majd a kolozsvári római katolikus gimnáziumban és végül Székelyudvarhelyen végezte. 1870-nel kezdődően a budapesti Műegyetemen tanult, építészmérnök szeretett volna lenni, majd bölcsészetet – történelemtanár szeretett volna lenni –, és végül természettudományt. Tanulmányai elvégzése után visszatért Marosvásárhelyre
1877–1880 között jelentek meg az első írásai. 1880-ban Kolozsvárra költözött, ahol elsősorban újságíróként tevékenykedett. A Petőfi Társaság tagja volt. Előbb a Kelet szerkesztőségében dolgozott, 1883-tól a Kolozsvári Közlöny segédszerkesztője volt, 1887-től a Kolozsvár című lapot szerkesztette. Első önálló kötete 1882-ben jelent meg, ezt két újabb követte 1886-ban.
Petelei az erdélyi irodalmi élet megszervezésében is részt vett. 1888-ban neki köszönhetően is megalakult az Erdélyi Irodalmi Társaság, amelynek elnöke, majd 1896-ban a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság elnöke lett.
1888-ban feleségül vette Tauffer Ferenc (1848–1877) özvegyét, az ugyancsak örmény származású Korbuly Irmát.
1891-ben visszavonult Marosvásárhelyre, ahol házat építtetett, ahol feleségével lakott.
Visszavonulása után keveset dolgozott. 1910. január 5-én hunyt el Kolozsváron. Marosvásárhelyen, a római katolikus temetőben alussza örök álmát.
Emlékét sokáig ápolták a városban. A Kemény Zsigmond Társaság 1928. szeptember 18-án Petelei István-emlékünnepélyt szervezett, melynek keretében az író Szentgyörgy utcai szülőházának falára az Erdélyi Helikon emléktáblát helyezett el. Marosvásárhelyen valamikor utca is viselte a nevét.
– Kérjük, mutassa be dr. Czakó József orvosprofesszort is…
– Petelei István feleségének, Korbuly Irmának volt egy Erzsébet nevű testvére. Rajta keresztül került kapcsolatba a család a sepsikilyéni és sepsiszentgyörgyi Czakó családdal. Erzsébetet 1890. szeptember 14-én vette feleségül Czakó József jogász (1855, Székelykövesd – 1900, Nagyszeben). Házasságukból született dr. Czakó József világhírű orvosprofesszor (1895–1975), akinek nevéhez a marosvásárhelyiek által Czakó szanatóriumként ismert kórház megalapítása kötődik, amit manapság régi szülészetnek neveznek a helyiek.
Czakó József Székelykövesden született 1895-ben. Tanulmányait a marosvásárhelyi Református Kollégiumban, majd a kolozsvári Unitárius Kollégiumban végezte. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen folytatta. 1921-ben lett az orvostudományok doktora. Néhány évig a budapesti II. sz. sebészeti klinikán dolgozott. 1926-tól Marosvásárhelyen folytatta szakmáját. A nevéhez kapcsolódik a marosvásárhelyi ún. szanatórium megalapítása, amelynek 1929-től igazgatója és főorvosa volt. A kórház az egyik legmodernebb ilyen intézménynek számított, volt sebészeti, belgyógyászati, neonatológiai, reumatológiai, fizoterápiai részlege, hetven ággyal rendelkezett. A két világháború közötti gazdasági krízis idején Czakó bérbe vette a kórházat, és biztosította a működését.
1935-ben hajtotta végre a világviszonylatban is premiernek számító műtétet, amikor egy varrótűt távolított el egy katona szívéből.
A második világháború idején megtiltotta zsidó származású kollégáinak a sárga csillag viselését, és több munkatársának segített megmenekülni a koncentrációs lágerbe való hurcolástól.
A háború után rövid időre a Marosvásárhelyre telepített kolozsvári egyetem orvosi karának tanára lett. 1946-ban koholt vádak alapján letartóztatták. 1950-ben a Duna–Fekete-tenger csatornához hurcolták kényszermunkára. Rövid idő múlva azonban a vádakat ejtették, és szabadon engedték. Később a cukorgyár üzemorvosaként dolgozott. 1975-ben hunyt el, a marosvásárhelyi református temetőben van eltemetve.
Czakó József 1939-től a marosvásárhelyi Református Kollégium vezetőségi tanácsának tagja lett, illetve ő adományozta a Bolyai Farkas koponyáját és Bolyai János koponyájának megmaradt részét tartalmazó tabernákulumot, amelyet a Teleki Tékában őriznek.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
