Alig száradt meg a tinta az új nyugdíjtörvény-tervezeten, a jelenleg is közvitára bocsátott dokumentumot az elemzők is elkezdték kivesézni.
Alig száradt meg a tinta az új nyugdíjtörvény-tervezeten, a jelenleg is közvitára bocsátott dokumentumot az elemzők is elkezdték kivesézni. Első látásra is meredek ígéretnek tűnt, hogy három év alatt gyakorlatilag megduplázzák a nyugdíjakat, az adatok láttán válik egyértelművé, hogy ez csak egy idejekorán eleresztett választásikampány-lufi.
Kívülről persze komolynak tűnik, amikor egy kormány évekre előre gondolkodik és tervez. Szemrebbenés nélkül meg is lehetne őket jutalmazni még négyévi bársonyszékhasználattal, ha be is tartanák, hiszen ki nem szeretné, ha tisztességes borítékot vinne haza a postás minden becsületes munkában megőszült embernek?
Csakhogy ezt esélyük sincs betartani. Már a tervezet indoklásában is szerepel, hogy hároméves távlatban évi 25 milliárd lejes pluszkiadást feltételez a nyugdíjpont ígért szintre emelése. Ez azt jelentené, hogy állítólag a nyugdíjkassza jelenlegi, évi hétmilliárd lejes deficitjét lazán megnégyszereznék, mindamellett, hogy a jelenlegi hétmilliárdos nagyságrendű mínuszt is nehezen gazdálkodják ki. Nem véletlenül azért szánnak erre pont három évet, mert a határidő már túlesik a következő parlamenti választásokon, tehát a jelenlegi koalíciót ehhez
mindenképp hatalmon kellene tartani. Ám a kormány által megadott számok is enyhén szólva optimista előrejelzéseken alapszanak. A tervezet alapját képező statisztikai prognózisokban 2021-re 5,7 millió illetékfizető munkavállaló és 3,3 ezer lejes nettó átlagbér szerepel. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg nyugdíjjárulékot fizető 4,93 millió alkalmazotton felül három év alatt mintegy 800 ezer, átlagbérszinten fizetett és adózó munkavállalót kellene teremteni. Ehhez képest például az idén alig több mint 136 ezer középiskolás végzős jelentkezett érettségire, amilyen végzettséget legalább feltételez egy átlagbérrel fizetett munka. Egyszóval, itthonról nemigen látszik ez a nyolcszázezres álláskereső tömeg a következő három év távlatában, főleg ha azt is ideszámítjuk, hogy a fiatalok fele a felmérések szerint inkább külföldön keresné a nyugdíjjárulék-fizetési lehetőségét. No de ha még elő is kerülne ennyi ember, azok legalább egy részének munkahelyet adható beruházót is ide kellene csalogatni, miután a szintén munkaerőhiányra panaszkodó, már meglévő vállalkozók kapacitása feltelik. Ezres vagy annál nagyobb számú alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatokból is egy kisebb szaknévsornyit kellene idetelepíteni ilyen tervek életszerűségéhez, és ilyenek sem állnak sorban a határon, inkább egy-két portával nyugatabbra tolakodnak. Szóval kár sok reményt fűzni a nyugdíjak e terv szerinti három éven belüli megduplázódásához, mert a számításoknak csak a választási érdekekhez van köze, nem a valósághoz.
