Nyolcadjára alakul meg kedden az Európai Parlament
A közvetlen választás bevezetése óta nyolcadik alkalommal alakul meg kedden az Európai Parlament (EP), amelynek az eddigi 766 képviselő helyett már csak 751 tagja lesz.
A közvetlen választás bevezetése óta nyolcadik alkalommal alakul meg kedden az Európai Parlament (EP), amelynek az eddigi 766 képviselő helyett már csak 751 tagja lesz.
Ennyiben maximálja a 2009-ben, az akkori választások után hatályba lépett Lisszaboni Szerződés a képviselők számát, ezért a távozó EP-ben olyan megállapodás született, amelynek értelmében 12 tagállam egy-egy helyet veszít, Németország pedig azért küld hárommal kevesebb, 99 helyett 96 képviselőt, mert az új uniós szerződés szerint egyetlen országnak sem lehet ennél több politikusa a strasbourgi parlamentben.
A parlament legnagyobb frakcióját az Európai Néppárt (EPP) adja, amely a legutolsó információk szerint 221 tagot számlál majd. A szociáldemokrata pártcsalád Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) elnevezésű frakciója 191 tagú lesz. Az új EP-ben immár nem a liberálisoké lesz a harmadik legnagyobb frakció, a jobb- és balközép pártcsaládokat a brit-lengyel gerincű Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) elnevezésű képviselőcsoport követi 70 képviselővel. A liberális frakció 67 fős lesz, amelyet a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) követ 52 mandátummal. A zöldek 50 képviselővel a hatodik helyre csúsztak vissza. A legkisebb frakcióval a brit függetlenség párti (UKIP), az euroszkeptikus Nigel Farage és az olasz Beppe Grillo, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezéralakja által fémjelzett Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) elnevezésű csoport rendelkezik. A függetlenek 43-an vannak, és 9 olyan megválasztott politikus van, aki olyan párthoz tartozik, amely eddig nem volt az EP-ben, és még egyik csoporthoz sem csatlakozott. Ők várhatóan a függetlenek soraiba ülnek majd be.
A megalakuló parlament első feladata az elnök megválasztása. Ha az elnökről sikerül döntenie az EP-nek, a 14 alelnök megválasztása kerül sorra. A parlament elnökségének megválasztása után következik majd, két hét múlva, a következő plénumon az EP eddigi legnagyobb politikai erőpróbája, az Európai Bizottság elnökének megválasztása. Ez az első alkalom, szintén a Lisszaboni Szerződés értelmében, hogy erről az Európai Parlament határoz. Az EU állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács feladata immár a jelöltállításban merül ki, az EP-választás eredményének figyelembe vételével. A tagállamok vezetői pénteken a néppárt csúcsjelöltjét, Jean-Claude Junckert nevezték meg jelöltként a brüsszeli testület élére.
Juncker megválasztásához 376 szavazatra lenne szükség. Az őt és a mellé állított programot névleg támogató két legnagyobb frakció összesen 412 mandátummal rendelkezik, de a titkos szavazás okozhat meglepetéseket, az EP-ben ugyanis nincs a tagállami parlamentekhez mérhető párt- és frakciófegyelem.
Az EP-képviselőknek csaknem a fele „újonc”, a kedden hivatalba lépő 751 politikus közül csak 50,6 százalék volt az előző ciklusban is EP-képviselő. Az EP legifjabb tagja a 26 éves dán Anders Primdahl Vistisen lesz, a korelnök pedig a 91 esztendős görög Emanuíl Glezosz.
