Nyilvános vitát tartottak

Felújítanák a körtvélyfáji református templomot

Csütörtökön délelőtt a gernyeszegi polgármesteri hivatal tanácstermében nyilvános vitát tartottak a községhez tartozó körtvélyfáji református templom és harangláb felújítását célzó pályázathoz szükséges tervről. Jelen voltak a Körtvélyfáji Református Egyházközség, a Görgényi Református Egyházmegye , valamint a gernyeszegi Teleki Domokos Iskolaközpont, a tervező Sfera Arhitectura Kft. kolozsvári cég képviselői, a pályázati dokumentációt előkészítő csapat, a helyi önkormányzat, civil szervezetek, helyi cégek és a sajtó képviselői, továbbá Kolcsár Károly képviselő. 

Bevezetőként Jári Zsolt körtvélyfáji református lelkész elmondta, hogy a központi régiófejlesztési ügynökség által meghirdetett 7.1.1-es pályázati kiírásra jelentkeznének a tervvel, amely többek között a kulturális örökség védelmét, illetve az épített örökség értékesítését támogatja. A templom, amely A kategóriás műemlék, a késő gótikus korban épült, erről tanúskodik bejárata, szentségtartó fülkéje, valamint az ablakok formája és a támpillérek. Fából készült növénymintás, kazettás síkmennyezete van, orgonája 1839-ből való. A templom torony nélkül épült, két harangját fából ácsolt haranglábsisakja alatt függesztették fel. A szokásos őrtornáccal és a sisakkal készült haranglábat 1768-ban vásárolták az alsóbölkényi református egyháztól. 

A projekt nem csak arra teremt lehetőséget, hogy felújítsák az épületet, hanem a népszerűsítésére is, így szeretnék majd bekapcsolni a templomot a környék és a megye turisztikai körforgásába, amely a gernyeszegi Teleki-kastéllyal, műemlék templommal kiegészítené a kínálatot. A pályázat része ugyanis egy, a templomról szóló interaktív honlap készítése és működtetése. 

A projekt elkészítésének egyik aduja, hogy 1948 és 1951 között Kós Károly tervei szerint részben felújították és bővítették az épületet, és az általa készített terv alapján szeretnék átalakítani. Hangsúlyt fektetnek a haranglábra, hiszen több száz éves az ilyen jellegű építészet egyik remekműve, és ezt is szeretnék népszerűsíteni. 

A lelkész elmondta, az épület nincs rossz állapotban, hiszen, amikor lehetett, korábban elvégezték a szükséges karbantartási munkálatokat; azonban, amint a terv készítését megelőző kutatások is igazolják, le kell csapolni a templom környéki területet, továbbá meg kell erősíteni a tetőzetet és az alapot is. 

A tervet a továbbiakban Sabău Alexandru műépítész részletezte. Szerinte is a különböző építészeti elemek felújítása mellett fontos az épület konszolidálása. A padlózatot kicserélik, és hőszivattyúval működtetett padlófűtésrendszert építenek ki. A haranglábat egy Debreczeni László által 1930-ban készített, és az egyházi levéltárban őrzött rajz alapján rekonstruálják. Megerősítik a talapzatát, és ha szükséges, gerendákat cserélnek ki. Az udvart elrendezik, a kerítést kicserélik. A talajtani felmérés kimutatta, hogy valamikor a 18. században a templom udvarán állhatott a parókia épülete, amelynek alapjait a rekonstrukció után kijelölik. 

A projekt értéke héa nélkül 3,5 millió lej (mintegy 700.000 euró), az önrész kb. 14.000 euró, amit a közösség kell előteremtsen. Erre garanciát vállaltak a teremben levők is. 

Mind Kolcsár Károly képviselő, mint Kolcsár Gyula polgármester hangsúlyozta, hogy az épület felújításával és turisztikai célú értékesítésével pluszértéket ad a községnek, ezért mindenképpen támogatják a kezdeményezést. 

A vita során felmerült egy egyházi, helytörténeti jellegű múzeum létesítésének az ötlete, illetve arról érdeklődtek egyesek, hogy miért nem építenek a templomhoz tornyot, ahogyan azt eredetileg Kós Károly tervezte. A pályázati kiírás sem a múzeum létesítését, sem az építkezést nem támogatja, csak a felújítást karolja fel. De azért nem vetették el az ötletet. 

A Népújság arra volt kíváncsi, hogy az építkezést megelőzi-e az ilyenkor kötelező régészeti leletmentés. A tervkészítő kifejtette, volt már korábban kutatás, és nem találtak régészetileg fontos leletet, így nem fognak ásatásokat végezni. Természetesen a munkálatok régészeti felügyelettel zajlanak, és ha netán valami előkerül, jelzik a múzeum munkatársainak. 

Jári Zsolt lelkipásztor, miután megköszönte a részvételt, elmondta, pontszám szerint választják ki majd a sikeres pályázót, egyelőre tudomása szerint három hasonló pályázatot nyújtottak be a központi régiófejlesztési ügynökséghez. A keret 15 millió lej, ennek a 67%-át fedték le az igényléssel, így esély van arra, hogy pozitívan bírálják el a projektet. Amennyiben sikeres lesz a pályázat, hozzávetőleg két év múlva foghatnak hozzá a munkához.