Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Márciusban minden pénteken megnyitja kapuit a középiskolások előtt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem: március 3., 10., 17., 24. és 31-én nyílt napokat tartanak Csíkszeredában, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön, amikor a leendő hallgatók információkat szerezhetnek az oktatási kínálatról, illetve betekintést nyerhetnek a gyakorlati képzésbe, valamint a diákéletbe.
Az előző évek tapasztalata alapján a műszaki szakirányok vonzzák a legtöbb diákot, és az informatika, számítástechnika, valamint a többi mérnöki szakok végzettjei szinte százszázalékban el is helyezkednek a szakmájukban.
Fontos, hogy a középiskolások első kézből szerezzenek információkat a tanulmányi kínálatról, ezért a Sapientia minden évben kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy oktatói és jelenlegi hallgatói bevonásával színes programkínálatot biztosítson a választás előtt álló középiskolásoknak. A nyílt napok alkalmával a diákok kérdéseket tehetnek fel a képzésekről, végigjárhatják az oktatás különböző tereit. Az idei nyílt napok ugyanúgy zajlik minden helyszínen: először általános egyetembemutató előadásra kerül sor, amit campustúra követ, majd izgalmas szakmai programok várják az érdeklődőket, ahol mélyebben is betekintést nyerhetnek a társadalom- és humántudományok, a művészet, a műszaki és agrártudományok, valamint a természettudományok terén kínált képzésekbe, azaz egy napra egyetemistává válhatnak.
Az érdeklődők egyénileg vagy csoportosan is csatlakozhatnak a nyílt napok során szervezett programokhoz, a részvétel ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött, ugyanis a helyek száma korlátozott. Az egyetem www.sapientia.ro honlapján levő linkeken minél hamarabb érdemes bejelentkezni. Ugyanitt megtalálható a nyílt napokkal kapcsolatos összes információ.
A nyílt napokat megelőzően november közepén „házhoz ment” az egyetem, azaz képviselői az ország magyar középiskoláiba látogattak el, és ismertették a diákokkal a képzéskínálatot, valamint a sapientiás hallgatói élettel kapcsolatos tudnivalókat. A tájékoztató körúton több mint 3500 erdélyi magyar középiskoláshoz jutottak el a Sapientia EMTE önkéntes hallgatói, akik az egyes szakok bemutatása mellett személyes történeteket, saját tapasztalataikat is megosztották fiatalabb társaikkal, beszámoltak az elhelyezkedési lehetőségekről, hogy segítsenek nekik a pályaválasztásban.
Érdeklődésünkre, hogy az utóbbi évek tapasztalata alapján melyek a legnépszerűbb szakok, illetve amelyek nem túl vonzóak a diákok körében, dr. Domokos József egyetemi docens, a Sapientia Marosvásárhelyi Karának dékánja elmondta, az informatika szak a legnépszerűbb, de a számítástechnikán is mindig túljelentkezés van, ugyanis az IT-cégek részéről óriási a kereslet ilyen szakemberek iránt. Az egyetem marosvásárhelyi kara mintegy 160 céggel áll szerződéses viszonyban, amelyeknél szakmai gyakorlati lehetőséget biztosítanak a diákok számára. A humán szakokon tanuló diákok – például a kommunikáció és közkapcsolatok szakos hallgatók – közül sokan informatikai cégeknél végzik a szakmai gyakorlatot, például a humánerőforrás-osztályon, vagy a cég honlapjának a kezelésébe vonják be őket, és utólag sokan el is helyezkednek ezeknél a munkaadóknál. A fordító és tolmács szakon tanuló fiatalok fordítói irodákban végzik a szakmai gyakorlatot, a közegészségügyi szolgáltatások és szakpolitikák képzés hallgatói pedig elsősorban önkormányzatoknál, például a megyei tanácsnál, polgármesteri hivataloknál vagy a megyei kábítószer elleni központban.
A dékán rámutatott, a tandíjmentes helyeik szinte minden szakon százszázalékosan betelnek, mi több, az informatika, számítástechnika szakok esetében a tandíj-hozzájárulásos helyeket is azonnal elfoglalják. A közegészségügyi szolgáltatások, az infokommunikációs hálózatok, valamint a kertészmérnöki szakoknál fordul elő gyakrabban, hogy nem talál gazdára az összes tandíjas hely, a tandíjmenteseket azonban ott is elfoglalják. A marosvásárhelyi kar kihelyezett tagozataként működő sepsiszentgyörgyi karon két szak működik, az agrármérnöki, illetve az erdőmérnöki. A 25-25 tandíjmentes hely ott is mindig betelik, azonban nagy a lemorzsolódás, másod-harmadéven általában már csökken a létszám. Dr. Domokos József szerint ez a jelenség általában jellemző a négyéves mérnöki képzéseknél, a marosvásárhelyi karon például a számítástechnika, automatizálás, gépészmérnöki szakon is elég nagy a lemorzsolódás, ugyanis erős matematika- és fizikaoktatás zajlik, és sokan nem birkóznak meg vele. Nagyvonalakban mintegy hatvan százaléka végez azoknak, akik elkezdték. Vannak olyan diákok is, akik első év végén szakirányt váltanak, nagy a vándorlás például a mérnöki szakokról az informatikára – emelte ki a dékán. Mint mondta, a kommunikáció és közkapcsolatok szakon mindig betelnek a tandíjas helyek is, a népszerűség tekintetében ez szinte vetekedik az informatikával, gyakran kétszeres a túljelentkezés. A humán szakok esetében mintegy húszszázalékos a lemorzsolódás, ami természetesnek számít – tette hozzá a marosvásárhelyi kar dékánja.
Szinte százszázalékban a szakmájukban helyezkednek el a műszaki végzettséggel rendelkezők
Érdeklődésünkre, hogy az előző évek tapasztalata alapján az egyes szakok végzettjeinek milyen arányban sikerült elhelyezkedniük a szakmájukban, dr. Domokos József elmondta, az alumni rendszeren keresztül nyomon követik a diákjaik elhelyezkedését, és az eddigi tapasztalat az, hogy a műszaki, azaz informatika, automatizálás, számítástechnika szakok végzettjei szinte százszázalékban a szakmában találnak állást. A mérnöki képzésben résztvevők közül legtöbben már a tanulmányaik során munkába állnak, van harmadéves diákjuk, aki már a szakmában dolgozik. – Ez a szakmai gyakorlatok egyik hozadéka, hiszen a cégek megismerik a diákokat, és alkalmazzák is azokat, akiknek a teljesítményével meg vannak elégedve.
A humán szakok esetében, például a kommunikációt végzettek mintegy nyolcvan százaléka a szakmában talál állást, a fordító-tolmács szakos diákok általában fordítóirodákban helyezkednek el, de akadnak, akik saját vállalkozást indítottak, fordítóirodát vagy nyelviskolát. A közegészségügyi szolgáltatások és szakpolitikák szakunk van kissé mostoha helyzetben, ugyanis ez valójában egy nagyon új szakma, egy éve jelent meg csak a romániai munkakörök jegyzékében. Ezek a hallgatók elsősorban a megyei közegészségügyi igazgatóságoknál, magánklinikákon a menedzsment részlegen tudnak elhelyezkedni, hiszen adminisztrációs és egészségügyi ismeretekkel egyaránt rendelkeznek. Az eddigi végzettek valamivel több mint felének sikerült a szakmában állást találni – közölte a dékán, aki szerint a tapasztalatok arra utalnak, hogy a diákjaik nyolcvan százaléka itthon, Erdélyben helyezkedik el végzés után.
Mint megtudtuk, Marosvásárhelyen nagyszabású fejlesztés körvonalazódik, a Sapientia Alapítvány magyar állami támogatással kutatócsarnokot épít, ami a gyakorlati képzési lehetőségeket gazdagítja. Dr. Domokos Józseftől megtudtuk, hogy készen van az épület terve, és folyamatban van az építkezési engedély megszerzése, így remélhetőleg még az idén nekifoghatnak az építkezésnek. Mint mondta, régóta tervben van Marosvásárhelyen az építőmérnöki szak indítása, ellenben a szak engedélyeztetése során fel kell mutatni bizonyos szaklaborok meglétét, amelyeket a főépületben nem lehet kialakítani, ugyanis a vasbeton szerkezetekkel való gyakorlati tevékenységekhez nagy méretű gépek szükségesek, ezek pedig nagy zajjal járnak.
A koronkai campusban, a bentlakás szomszédságába tervezett új épületben egyrészt az építőmérnöki szak különleges laboratóriumai, valamint más kutatólaboratóriumok kapnak helyet.