Tisztelt Elnök Úr!
Május 14-én Önöktől azt kértük, hogy vizsgálják meg Klaus Iohannis román államelnök magyarság ellen uszító videóüzenetét, és vonják vissza a Nagy Károly-díj odaítélését szavatoló döntést, mivel a román államelnök méltatlan lett erre a kitüntetésre. Ön válaszlevelében azt állítja, hogy a román államelnök kijelentései nem irányultak a magyar kisebbség ellen, és e megnyilvánulását az alkotmány őrének szerepe indokolta. Leveléből kiderül, hogy Ön nem ismeri Románia alkotmányát, amely világosan meghatározza az államelnök feladatait. Az alkotmány 80. cikkelyének második szakasza szerint Románia elnöke közvetítő szerepet tölt be az állam és a társadalom között. A társadalomnak teljes jogú tagja minden magyar nemzetiségű román állampolgár. Ennek szellemében az államfő a többség és a kisebbség közötti társadalmi béke előmozdítója, de semmiképpen sem használhatja a politikai küzdelemben az állampolgárok egyes csoportjai közötti uszítást. Nem csak a magyar közösség érezte sértőnek, uszítónak az államelnök megnyilvánulását, de a román Diszkriminációellenes Tanács gyűlöletkeltésre alkalmasnak ítélte ezt a videóüzenetet, és szankcionálta az elnököt. Az ügyészségre benyújtott kereset nyomán, bár nem indult büntetőeljárás, az ügyészi végzés szintén gyűlöletbeszédnek minősítette a magyarságot sértő megjegyzést. Azaz az itt élő magyar nemzeti közösség és a román állami hatóságok másként ítélik meg a román államfő kijelentéseit, mint Önök, a Nagy Károly-díjat odaítélő igazgatóság.
Klaus Iohannis a 215-ös közigazgatási törvény módosításakor a magyar kisebbség nyelvi jogainak szűkítését szorgalmazta. E jogok tartalmától függetlenül az elnök a szerzett jogok megvonását próbálja elérni. Önök a távoli Aachenben mennyire ismerik a szorb kisebbségek szerzett jogainak szavatolását? Okulásukra szolgálna, ha beleolvasnának Németország újraegyesítésének szerződésébe, illetve Brandenburg és Szászország tartományi alkotmányába.
A román alkotmány 91. cikkelye alapján az államelnöknek Románia nemzetközi kapcsolataiban is van felelőssége. Ez a videóüzenet viszont sérti a Magyarország és Románia között megkötött államközi szerződést (Szerződés a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról, 1996). Fontos kiemelni, hogy ezt a szerződést az unióhoz való csatlakozás előtt fogadta el a két állam, garanciaként arra, hogy a két nemzet és a két ország között objektíven meglévő történelmi feszültségek oldódjanak, és ne terheljék a két új tagállam kapcsolatát. Úgy tűnik, hogy ez az államközi szerződés más perspektívából látszik Aachenből.
Mi itt, Romániában, az európai uniós csatlakozás előtt abban reménykedtünk, hogy az unió tagállamaként Romániában nem lesz tere a nacionalista uszításnak. Azt lidérces álmainkban sem gondolhattuk, hogy épp Nyugat-Európából, oly fontos intézményektől jön a bátorítás a román nacionalizmusnak, mint a Nagy Károly-díjat odaítélő igazgatóság! Ennek egyik következménye az, hogy a demokratikus érzelmű európaiak előtt nyilvánvalóvá válik, hogy Önök szakítottak Európa hagyományos értékeivel, és bekövetkezett egy törés a Nagy Károly-díj történetében. Ezzel korábbi kitüntetettjeik, sem Robert Schuman, sem Francois Mitterrand, sem Helmut Kohl, sem Vaclav Havel nem értene egyet. Az ő emléküket és az ő munkásságukat is sérti az Önök utolsó döntése. A másik következmény, hogy a román nacionalizmus esetleges erősödéséért és annak minden következményéért már Önöket is terheli a felelősség, hiszen Önök nem a társadalmi békét, nem a párbeszédet akarják erősíteni, hanem a viszályt, Kelet-Európa sokat szenvedett népei között az etnikai ellentéteket.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely, 2020. július 7.
