A nyárádszeredai Szabó József 2013-ban indította el vállalkozását, korábban, 2004-től egy magyarországi cégnél dolgozott, dísznövény-szaporítóanyagok forgalmazásával foglalkozott. A magyarországi partnerrel közösen, fele-fele arányban alapították a céget, amely jelenleg a nyárádszeredai telephely kiépítésén dolgozik.
Fotók: Vajda György
A szaporítóanyagot a németországi Volmary Kft.-től szállítják le. Ez a cég Európa szinte minden országába szállít, a nyárádszeredai lett a romániai képviseletük. A területet a beruházó lassan felvásárolta. 2013-ban egy 500 négyzetméteres fóliasátrat állítottak fel, majd a következő évben két, Magyarországról hozott bontottat húztak fel melléje, és felújították őket. 2015-ben hattal rendelkeztek, jelenleg a telephely 5500 négyzetmétert foglal el, 14 fóliasátorral, amelyek mintegy 2000 négyzetmétert foglalnak el. A cég elsősorban dísznövénytermesztéssel – egy- és kétnyáriak, hagymásak – szeretne foglalkozni. A hagymás növények tárolására hűtőházat szeretnének építeni. A kínálatban többek között muskátli, árvácska, százszorszép, tulipán, nárcisz, jácint lesz és minden olyan növény, amelyre igény van. Szabó József szerint „nagyüzemi” kertészetet hoznának létre.
– Nem leszünk versenytársai az Udvarfalva környéki családi kertészeteknek. A célunk az, hogy 7000 négyzetméteren olyan felszereltséggel termesszünk, amely lehetővé teszi, hogy nagy mennyiségben, elsősorban az önkormányzatoknak és nagyáruházakba szállítsunk növényeket. Ezt a mennyiséget a családi kiskertek nem tudják vállalni, ugyanakkor egész évben kiszámítható időpontban, kiváló minőségben biztosíthatunk árut – mondta a cégvezető.
A beruházás értéke mintegy 1,3 millió euró lesz. Jelenleg még egy fóliasátor kialakításán dolgoznak, és be kell fejezni a telephely raktárának és irodahelyiségeinek otthont adó épületet. A sátrakat energiaernyővel látják el, és gáz-, valamint olajfűtéses kazánházat is létesítenek, amelyek folyamatosan biztosítják majd a két megawattos fűtőerőt.
A telephely fejlesztésére sikeresen pályáztak a Pro Economica Alapítványnál is. 430.000 euró támogatást nyertek kertészeti központ kialakítására. Ehhez még hozzájött a fele-fele arányú önrész. Most, amikor megnőtt az építőanyagok ára, veszélybe kerülhet a munka véglegesítése, a munkálatokat végző cég is jelentős késésben van, de Szabó József reméli, hogy jövő év februárjáig sikerül befejezni mindent, és elkezdeni a termesztést, forgalmazást. A dísznövények mellett a kertészeknek műtrágyát, cserepet, tápanyaggal dúsított földet és minden, a szakmával kapcsolatos kelléket forgalmaznak. Az alapítvánnyal kötött szerződés értelmében öt éven belül 10 alkalmazottat kell foglalkoztassanak. Ez nem lesz gond, hiszen amint beindul a termesztés, szükség lesz a munkaerőre. Azt is megtudtuk, hogy kizárólag a hazai piacot célozzák meg, a vállalkozó azt reméli, hogy a szép iránt megnő az érdeklődés, és egyre több közösségi teret, parkot ültetnek be az általuk termesztett növényekkel.
Ivóvíz- és csatornahálózat-bővítés önrészből
Önerőből bővíti az ivóvíz- és csatornahálózatot a nyárádszeredai önkormányzat Nyárádszereda–Székelytompa irányába. Szeredában és Szentannán már van hálózat, igyekeznek minden utcát lefedni. Ezenkívül Tompa felé saját beruházásból megvásárolták a vezetékeket, amelyeket a napokban helyeztek el. Ezekkel az ivóvizet a tompai ivóvíztartályhoz vezetik, majd onnan szabadeséssel juttatják el a fogyasztókhoz. Aztán összekötik a vezetéket az Aquaserv által kiépítendő fővezetékkel.
– Számunkra fontos a hálózatbővítés, mert a vezetékeket a szeredai általános városrendezési tervben (PUG) szereplő ipari zóna előtt vezetjük el. Azt ígértük az itt letelepedő cégeknek, hogy biztosítjuk a közművesítést. Mivel gáz- és villanyhálózat létezik – ezek bekötését a működtetőktől kell kérni –, az önkormányzat az ivóvízről és a csatornázásról kell gondoskodjon. Jelenleg három cégnek adtuk ki az építkezési engedélyt, és megjelent egy negyedik is, amely letelepedne az övezetben. Egyelőre itt van a dísznövénytermesztő, lesz egy panzió, egy másik cég mobilházakat állítana össze és exportálna, bővíti telephelyét a marosvásárhelyi üvegközpont is, lesz egy autómosó és a megyei tanács is kiépíti az útügyi vállalat számára a telephelyet. A beruházókat azzal is ösztönözzük, hogy minimum 100.000 eurós befektetés esetén legalább három évig teljes (ingó javakra és ingatlanra) adókedvezményt biztosítunk számukra – mondta Tóth Sándor polgármester, majd hozzátette: az ipari zóna területei magánkézben vannak, a beruházóknak a tulajdonosokkal kell megegyezniük abban, hogy milyen feltételekkel veszik át (megvásárolják vagy bérelik), ha bizonyított a tulajdonjog (-használat), akkor az önkormányzat minden támogatást megad, hogy minél több céget csábítson a környékre.
Új vezetőség az iskolaközpont élén
Új igazgatói vannak szeptember elsejétől a nyárádszeredai Deák Farkas iskolaközpontnak. Az igazgató Dániel Eszter Ilona (fotó) angol szakos tanárnő, helyettese Kátai Judit tanítónő. Az igazgatót arról kérdeztük, mik az elképzelései, tervei, miként szeretné igazgatni a nyolc iskolát magába foglaló oktatási központot?
– Tíz éve tanítok a nyárádszeredai Deák Farkas iskolában. Elődöm a múlt tanév végén kijelentette, hogy nem vállalja tovább az igazgatói tisztséget. Ezt megelőzően is voltak elképzeléseim arról, hogy miként javítsuk az oktatás minőségét. Nyáron mérlegeltem a helyzetet. Angol nyelv szakos vagyok, de tanítóképzőt is végeztem, óvodában és elemi iskolában is oktattam, így gyakorlati rálátásom, tapasztalatom van a pedagógusi munka minden szintjére. Beszélgettem a kolléganőmmel, Kátai Judittal, és kiderült, hogy több közös ötletünk van. Ezért határoztam úgy, hogy elvállalom az igazgatói munkát az ő segítségével.
– Mi volt a közös, ami, gondolom, az elkövetkezendő időben a gyakorlatban, a pedagógusi munkában is meglátszik?
– Mindketten gyerekközpontú pedagógusok vagyunk. Ez számunkra fontos. Sokszor a tanügyben nem engedik meg az előírások, hogy kizárólag gyerekközpontú oktatást folytassunk. Ezzel nem mindig értünk egyet, azonban a szabályokat be kell tartani. Számunkra nagyon fontos az oktatás három pillérére támaszkodni: a diákra, a szülőre és a pedagógusra. Ezek között kell erősíteni a kommunikációt, és közreműködni abban, hogy csapatként dolgozzunk a diákokért. Ez hosszú folyamat, mert egyik napról a másikra nem tudunk csodát tenni. Úgy látom azonban, hogy mind a pedagógusok, mind a szülők nyitottak a közös munkára, az együttműködésre.
– Milyen szabályok akadályozzák a gyermekközpontú pedagógiát?
– Sokszor a pedagógusnak és a szülőknek is van elképzelése arról, hogy milyen közegben, csoportban alakítsunk ki osztályokat. Természetesen mindenki kisebb létszámú osztályokat szeretne, ahol jobban oda lehet figyelni az egyéni teljesítményre. Ezt – költségvetéshiányra hivatkozva – a minisztérium nem engedélyezheti, annak ellenére, hogy a nagy létszámú osztályokban való oktatás a minőség rovására megy. Igaz, most csökkentették a kötelező létszámot, de ez még nem elég, ha nincs megfelelő humánerőforrás. Ez még mindig akadály.
– Hogyan lehetne javítani a három pillér között a kapcsolatot?
– Jó hangulatot szeretnénk teremteni az iskolában mind a pedagógusok, mind a diákok számára, ahova a diák jó kedvvel jön tanulni, a pedagógus pedig a munkáját végezni. Ezen már dolgozunk. A következő célunk az, hogy a diákok tanulmányi eredményeit felzárkóztassuk az országos átlaghoz.
– Ha a diákközpontú oktatásról, foglalkozásról beszélünk, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy még mindig zsúfolt a tanterv, és kevés idő marad az iskolán kívüli szabadidős tevékenységekre.
– Egy pedagógus számára nem a tárgyi tudás elsajátítása kell legyen a fontos, hanem a diákok kommunikációs készségének kialakítása, az empátia, a kölcsönös bizalom megteremtése, és erre jó alkalmak az iskolán kívüli tevékenységek. Aligazgató kolléganőmmel vannak projektjeink, gondolkodtunk táborok, csapatépítő tevékenységek szervezésén, egyéb lehetőségeken. Sajnos, ez az időszak korlátozza az ilyen jellegű szociális részvételt, de reméljük, ha túl leszünk a járványon, minél több hasznos foglalkozást indíthatunk el az iskolában, amely serkenti a gondolkodást, új távlatokat nyit, és lehetőséget ad jobban megismerni a világot.
– Bár nagyrészt a középiskolában dől el, hogy ki milyen szakmát választ, az általános iskolában is fel lehet figyelni az olyan készségekre, amelyeket figyelembe véve irányt lehet mutatni a diáknak. Van-e erre lehetőség az iskolában?
– Nagyon sokat segít a pályaválasztásban a szociális nevelés óra, mivel a tantervben már hatodik osztálytól foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Van iskolapszichológusunk, aki részt vesz az olyan osztályfőnöki órákon, ahol a pályaválasztásról beszélgetnek. Amint említettem, ha sikerül megfelelő kommunikációt kialakítani a pedagógus, a diák és a szülő között, talán könnyebb lesz megbeszélni azt a szülőkkel, hogy a gyerek mire képes. Érthető, hogy mindenki a legjobbat szeretné kihozni a gyerekéből, és trend lett az is, hogy mindenki egyetemet végez, attól függetlenül, hogy van-e lehetősége elhelyezkedni a szakmában. És utólag jönnek majd a meglepetések. Ezeket szeretnénk elkerülni azokkal a párbeszédekkel, amelyeket kezdeményezni fogunk. Szorgalmazzuk majd, hogy az osztályfőnökök is tartsák a személyes, szorosabb kapcsolatot a szülőkkel. Más az online szülői értekezlet, mint az, amikor mindenkivel személyesen találkozunk, és együtt meg tudjuk beszélni az adott diák oktatásbeli, netán magatartásbeli gondjait, és közösen találjuk meg a megoldást.
– Elég nagy az iskolaközpont. Támogatná, hogy ez a jelleg erősödjön akár kollégiumi rendszer kialakításával?
– Ha a diákok szívesen tanulnának is olyan iskolaközpontokban, ahol jobbak a feltételek, mint egy adott településen, azonban a szülők nem igazán egyeznek bele, hogy ingáztassák a gyereket, vagy korán „megváljanak” tőlük. Az sem mellékes, hogy ha egy-egy településen létszámhiány miatt felszámoljuk a magyar oktatást, azt már nem lehet újraindítani, és az az egész magyarság számára veszteség. Mi is azon igyekszünk az önkormányzattal, hogy minden iskolában megfelelő feltételeket teremtsünk az oktatás és az iskolai felszereltség terén, és akkor talán elérhető a létszámnövekedés. Persze ezt még nagyon sok, főleg gazdasági tényező befolyásolja.
– Hány diák kezdte meg az új tanévet a szeredai oktatási intézményekben?
– 802-en iratkoztak be, ebből 227 óvodás, 330 0-IV. osztályos és 245 V-VIII. osztályos diák. Összesen 62 pedagógusunk van a következő településeken: Andrásfalva, Nyárádszentanna, Demeterfalva, Székelytompa, Szentlőrinc, Moson és Sárd.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
