Nyárádmagyarós

Jövőtől hozzáfoghatnak az ivóvízhálózat kiépítéséhez

Kacsó Lajos polgármester kampányprogramjának prioritásaként az infrastruktúrafejlesztést tűzte ki célul. Erre szükség is van, hiszen a község korábban fejlődött, de az elöljáró szerint nem a huszonegyedik századnak megfelelő ütemben. És ez így van az ivóvízhálózat kiépítésével is. A község 2016-ban csatlakozott a megyei Aquainvest fejlesztési társuláshoz, amelyen keresztül részese lett annak a Maros megyét átfogó ivóvízhálózat-fejlesztési tervnek, amelyet az Aquaserv koordinál, és uniós támogatással valósítanák meg. 

– A társulást követő években nem történt semmi. Tudomásom szerint folyamatban van a projekt, hozzánk csupán 2030-ig jut el a fővezeték. Vannak polgármesteri hivatalok, amelyek nem társultak, és már megoldották az ellátást. Volt olyan önkormányzat, ahol kérték, hogy lépjenek ki a társulásból, de vissza kell fizetni az egyesület által elköltött pénzt. A mi rendszerünk a Nyárádszeredában nemrég üzembe helyezett vízüzemtől függ – mondta lapunknak a polgármester, majd hozzátette, arra is gondoltak, hogy a Bekecs oldalából eredő forrásvizet tárolják, illetve vezessék be a községközpontba. Egyelőre egy csorgót és parkolóhelyet képeznének ki a Sóvárad felé tartó megyei út mellé. A szakértők szerint kiváló a vízminőség, és a hozam is megfelelő. Ezt kiegészítenék a szintén Bekecsen levő Darányi Ignác-kútból származó vízzel. A kutat rendbe tették, ott is megfelelő a vízhozam. Egyelőre azonban várják, hogy milyen fejlemények lesznek az ivóvízhálózat kiépítésében. 

Ezzel a kérdéssel Bauer Andreához, az Aquaserv Rt. projektvezetőjéhez fordultunk, aki lapunknak elmondta: valóban hosszú volt a folyamat, de nem kerülhették meg a törvényes előírásokat. A nyárádszeredai vízüzem működtetéséhez fogyasztókat kell biztosítani, így a mesterterv alapján ide csatlakoztatnák többek között Nyárádmagyarós, Székelybere, Nyárádkarácson és Ákosfalva községeket, összesen 19 falut (sz.m.: vannak falvak, amelyek kimaradnak). A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére kiírt pályázatot kétszer is megóvták, emiatt húzódott el az eljárás. Jelenleg a második liciten nyertessé nyilvánított cég elkészítette a terveket, ezeket felküldték a finanszírozó hatósághoz (szakminisztériumhoz), onnan néhány módosítást kértek. Jelenleg a szaktanácsadó cég munkatársai ezen dolgoznak. Remélhetőleg az év végéig eljut a finanszírozhatósági fázisig, ami azt jelenti, hogy januárban meghirdethetik a versenytárgyalást a kivitelező kiválasztására. Ha nem óvják meg az eredményt, akkor a nyertes cég tavasszal hozzáfoghat a munkálatokhoz, amelyeket a korábbi elkötelezettségek szerint 2023-ig meg kell valósítania, ugyanis addig a nyárádszeredai vízüzem teljes kapacitással kell működjön. Nem lesz könnyű dolga a vállalkozónak, hiszen 84 km hálózatot kell lefektetnie – mondta Bauer Andrea, hozzáfűzve, hogy a nyárádmenti fővonal mellett a Mezőség (Mezőszabéd) és Marosludas irányába is hasonló munkálatok lesznek. 

Avató nélkül adták használatba a kultúrházat 

A polgármesterváltás időszakában valahogy elmulasztották felavatni a felújított kultúrotthont, aztán a járványhelyzet miatt nem lehetett rendezvényeket szervezni, így a korszerű létesítmény szalagátvágás nélkül nyitotta meg kapuit. 

„A kultúrotthon felújítása mintegy 500.000 euróba került, ez az elődöm munkáját dicséri. Nem fért bele a költségvetésbe a belső berendezés. A munkálatok befejezése óta sikerült felszerelnünk a konyhát, és ellátni mintegy 400 személy számára evőeszközökkel, tányérokkal stb., majd igény szerint használatba adtuk a felújított épületet” – mondta Kacsó Lajos. 

Fellendült a kulturális élet is, tavasszal újraindult Magyarosón és Selyében is a felnőtt hagyományőrző csoport. A táncokat a Bekecs Néptáncszínház oktatóitól, Nagy Tamástól, Siklódi Csabától és Forrai Tündétől sajátíthatják el az érdeklődők, ezenkívül megalakult a gyerekekből álló Aranyos néptánccsoport is, tagjai Nyárádszeredába, a Bekecs székházába járnak táncoktatásra. Mind a felnőtt-, mind a gyerekcsoport oktatóinak a bérezését a polgármesteri hivatal állja, így a résztvevőknek ingyenes az oktatás. A táncosok a faluünnepekkor be is mutatkozhattak. 

„Szerencsések vagyunk, mert van hagyományos néptáncunk, népviseletünk mind Magyaróson, mind Selyében, és nekünk kötelességünk ápolni, tovább-adni az értékeket a következő generációnak. Nem az a cél, hogy színpadra lépjünk, hanem az, hogy ismerjük meg kultúránkat. A legfontosabb az, hogy együtt legyünk és közösen értékeljük szellemi örökségünket” – mondta a polgármester. 

Lebontanák az egykori szövetkezeti épületet 

Kultúrotthonhoz nem méltó a környezet 

Nyárádmagyarós központjának összképét a nemrég felújított és gyönyörűen kivitelezett kultúrotthon melletti egykori szövetkezeti áruház romos épülete rontja. Az 1989-es változásokat követően nem sikerült új rendeltetést adni az ingatlannak, emiatt siralmas állapotba került. 

Tudomásom szerint a kultúrotthonnal egy időben építették az egykori fogyasztási szövetkezet tulajdonában levő épületet a község pénzén és területén. 1989 után lehetősége lett volna az önkormányzatnak visszaigényelni, de nem tette meg. A Federalcoop örökölte az ingatlant, mint oly sok más egykori falusi üzlethelyiséget, amelyek közül sok üresen maradt, és a magyarósihoz hasonló állapotba került. Az ingatlanokat birtokló szövetkezet nem tett semmit értékesítésükért. Időközben a nyárádmagyarósi épületet megvásárolta egy szovátai magánvállalkozó, aki ugyan befektette a pénzét, de a vásárlást követően nem tett semmit az épülettel. 

„Beszéltem a kultúrotthont felújító építkezési vállalat mérnökével, aki tudtomra adta, hogy az épület szerkezete annyira meggyengült, hogy veszélyes lenne felújítani, le kell bontani” – mondta a polgármester, majd hozzátette, az önkormányzat nem mondott le erről a szándékáról. Amennyiben sikerül megvásárolni, lebontanák, helyébe pedig parkolóhelyet létesítenének, hiszen az épület a kultúrotthon mellett van, és egy szép teret hoznának létre. Hamarosan újabb tárgyalásokat kezdeményeznek majd az ingatlan tulajdonosával. 

Van gáz, még sincs

Annak ellenére, hogy a Nyárádszereda irányából érkező egyik fő földgázvezeték kútja Torboszló határában van, a községben nincs háztartási használatra szánt földgáz, az itt lakók még mindig fával fűtenek. 

„Megvan a gázbevezetési terv mindhárom településre, beszereztük az engedélyeket, ezen belül pedig a környezetvédelmi engedélyt is, ami hosszabb folyamatot igényelt. Nagyberuházásról van szó, amelyet önerőből nem lehet kivitelezni, hiszen 3,5 millió euróba kerülne. Mivel a munkálatokat nem a gázvállalat végzi el, a polgármesteri hivatalnak kell előteremtenie az ehhez szükséges pénzösszeget. Az Anghel Saligny nemzeti fejlesztési program lehetőséget teremt erre, tudomásom szerint egy hónap múlva kidolgozzák és közzéteszik a pályázati útmutatót is a gázhálózat kiépítésére. Erre pályáznánk, de figyeljük az uniós kiírásokat is. Az előtanulmányokat az önkormányzat fizette, és amennyiben lehetőség lesz pályázni, az önrészt is előteremtjük, hiszen a községbeliek számára igen fontos beruházásról van szó” – mondta a polgármester, aki reméli, hogy jövőre ezen a téren is előreléphetnek.