November 8-án döntenek az amerikaiak az Egyesült Államok 45. elnökéről

Kedden döntenek az amerikaiak arról, hogy ki legyen az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke; a hat jelölt közül érdemben a demokrata párti Hillary Clintonnak és a Republikánus Párt jelöltjének, Donald Trumpnak van esélye a győzelemre.

A két nagy párt jelöltjei mellett a zöldek jelöltjeként Jill Stein, libertáriusként Gary Johnson, a konzervatív Alkotmánypárt színeiben Darrell Castle, függetlenként pedig Evan McMullin is indul.

Az elnökválasztással egy időben kongresszusi képviselőket is választanak. A kétkamarás szövetségi törvényhozás képviselőházának 435 tagját és a 100 tagú szenátus egyharmadát választják meg ma az amerikaiak. Emellett tizenkét államban kormányzóválasztás is lesz, és az egyes államokban összesen 160 népszavazást is tartanak.

Az Egyesült Államok elnökét négy évre választják meg. Az alkotmány előírásai szerint az elnök csakis született amerikai állampolgár lehet, aki legalább tizennégy éve folyamatosan az országban is él. Egy politikus két ciklusnál hosszabb ideig nem töltheti be az elnöki posztot. 

A szavazók többféleképpen voksolhatnak: elektronikusan, papír alapú szavazócédulával, és levélben is. Jó néhány államban lehetőség volt a korai voksolásra már november 8. előtt, s több mint negyvenmilliónyian éltek is ezzel a lehetőséggel. A korai választáson résztvevők aránya és feltételezett pártpreferenciája jelzés lehet egyúttal a két legesélyesebb jelölt közötti párharc kimenetelére is. A felmérések szerint a korai szavazáson nagy lélekszámban vettek részt spanyol ajkúak és nők, akik inkább Hillary Clinton szavazótáborát erősítik.

A bonyolult választási rendszerben az elnököt és az alelnököt formálisan az úgynevezett elektori kollégium választja meg, s az új elnököt majd 2017. január 20-án iktatják be a Capitolium nyugati lépcsőjén, amikor is a megválasztott elnök a Bibliára tett kézzel leteszi hivatali esküjét.

Clinton és Trump között különösen az utóbbi hetekben lett szoros a verseny. Mindkét jelölt választási hajrája botrányokkal terhelt volt.

Bár elemzők nyíltnak mondják a versenyt a két jelölt között, a legtöbb elemző szerint Hillary Clintoné lehet a győzelem. Országosan négy-öt százalékkal vezet vetélytársa előtt, ám még nagymértékben befolyásolja az eredményt az úgynevezett ingaállamok szavazóinak döntése. Az elemzők egyet-értenek abban, hogy sorsdöntő lesz az, hogy kit támogatnak majd a pennsylvaniai és a floridai szavazók. 

Abban is egyetértenek a politológusok, hogy a mostani választás sorsdöntő lehet az Egyesült Államok jövője számára is: ugyanis két, alapvetően eltérő világkép között kell választaniuk az amerikaiaknak. Ráadásul a felmérések szerint mindketten az ország történetének legnépszerűtlenebb elnökjelöltjei.