A növekedés gyorsulására számít az EB
A tavalyi 0,1 százalékos növekedés után 2014-ben az Európai Unió 28 tagállamában a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékos, jövőre pedig 2,0 százalékos bővülését vetíti előre a kedden nyilvánosságra hozott téli gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A tavalyi 0,1 százalékos növekedés után 2014-ben az Európai Unió 28 tagállamában a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százalékos, jövőre pedig 2,0 százalékos bővülését vetíti előre a kedden nyilvánosságra hozott téli gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
Az euróövezet 18 tagállamában a tavalyi 0,4 százalékos visszaesést követően az idén 1,2 százalékos, jövőre pedig 1,8 százalékos növekedésre számít a bizottság alacsony, 1-1,3 százalékos infláció mellett.
A brüsszeli testület a munkanélküliség mindössze 0,1 százalékpontos mérséklődésére számít tavalyhoz képest, az euróövezetben 12, jövőre pedig 11,7 százalékra becsüli az állástalanok arányát.
A költségvetés átlagos hiánya az Európai Bizottság szerint uniós szinten a tavalyi 3,5 százalék után az idén és jövőre is 2,7 százalék lesz uniós szinten, míg az eurózónában az átlagos deficit 3,1 százalékról 2,6-2,5 százalékra mérséklődik.
Az előrejelzés szerint az államadósság viszont mind az euróövezetben, mind az Európai Unió egészében magas szinten stagnál; a közös pénzt használó országokban a tavalyi 95,5 százalékot követően idén 95,9 százalék, jövőre pedig 95,4 százalék lehet, míg az unió egészében valamivel alacsonyabb az eladósodás szintje. Tavaly 89,4 százalék volt a GDP-hez mérten, az idén 89,7 százalékra emelkedhet a mutató, jövőre pedig 89,5 százalék lehet.
Közleményében a bizottság megjegyzi, hogy a gazdaság immár a sebezhetőbb országokban is élénkülésnek indult, több negyedév sorozatos zsugorodása után pedig a vizsgált időszakban a beruházások üteme is emelkedhet, főleg az építőiparban. A munkaerőpiacra Brüsszel értékelése szerint a lassan stabilizálódó foglalkoztatás lesz jellemző. A tartósan magas munkanélküliséget azzal magyarázza a bizottság, hogy a munkaerőpiaci folyamatok átlagosan minimum féléves csúszással követik a GDP változásait.
A gyorsuló növekedésre Brüsszel szerint a legjelentősebb kockázati tényező a bizalom, amely elillanhat, ha tagállami vagy uniós szinten megtorpannak a reformok.
„Ez növelné a gyenge növekedés elhúzódásának valószínűségét” – fogalmaz az Európai Bizottság, amely kockázati tényezőként tekint az alacsony inflációra is, amely ha hosszabb távon fennmarad, veszélybe sodorhatja az újra egyensúlyba kerülő gazdaságot.
„A fokozatosan erősödő fellendülésre és a növekvő bizalomra tekintettel ugyanakkor csekély az olyan nagy megrázkódtatásnak az esélye, amely felborítaná az inflációs várakozásokat, és az egész unióban deflációt indítana el” – húzza alá a brüsszeli testület.
A német növekedést a belső kereslet erősödése táplálja, emiatt várhatóan Németország importja gyorsabban bővül majd az exportnál, és némileg csökkenhet a folyó fizetési mérleg Brüsszel által korábban kifogásolt hétszázalékos többlete. A kedvező finanszírozási feltételek és az oszló bizonytalanság miatt Brüsszel a német beruházások ütemének növekedésére is számít.
Figyelmeztető üzenetet küld viszont a hosszú ideje árgus szemekkel figyelt Franciaországnak a brüsszeli testület, amely magas deficitet és lassú növekedést jósol Párizsnak.
