Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Olvasom, hogy a székelyföldi románok „aktivizálódtak”, és már nem csupán nyílt levelekkel, közleményekkel bombázzák az államhatalmi szerveket; küldöttségük a múlt szerdán személyesen kereste meg a miniszterelnököt és a képviselőház elnökét, hogy „élőszóban” mondják el: Kovászna, Hargita és Maros megye kettős – román és magyar állami – fennhatóság alatt működik.
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma közleményben számolt be arról, hogy tájékoztatták a magas rangú állami méltóságokat a székelyföldi románok nehéz helyzetéről, és segítséget kértek tőlük a probléma orvoslásához.
A közlemény szerint mind a két állami méltóság tudomásul vette a panaszokat, és támogatást ígért.
A fórum szerint a megbeszélésen annak a nyílt levélnek a részleteit ismertették, amelyet január 26-án Sepsiszentgyörgyön fogadtak el, és amelyben azt kérték: a hatóságok akadályozzák meg, hogy „a három megye a román és a magyar állam kettős fennhatósága alatt” működjék. Ugyanakkor a Kárpát-kanyarban élő románok megmaradását biztosító javaslatokat tettek, és vázolták, hogy véleményük szerint hogyan lehetne normalizálni a román–magyar viszonyt.
Erre mondhatjuk például úgy, hogy a kormány határozott fellépését sürgették, hogy Magyarország „illetéktelenül ne avatkozhasson be Románia belügyeibe”, és garanciákat kértek arra, hogy Romániában soha nem engedélyezik „az etnikai alapú területi autonómiát”. Mindezt a normális együtt-élés jegyében.
Ugyanis a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Fóruma olyan civil szervezetnek vallja magát, amely a három székely megyében élő románok „identitásának megőrzését” és a „román–magyar együttélés normalizálását” tűzte ki célul. Azt mondják, hogy negyvennégy kulturális szervezetet tömörítenek, amelyek mind-mind a román–magyar együttélést szeretnék harmonikussá tenni. Ehhez képest – olvasóink már jól ismerik a megnyilvánulásaikat – egyebet sem tesznek, mint az erdélyi magyarok érdekvédelmi szervezete, a székelyek és bármiféle, a magyarok érdekeit szolgáló intézkedés ellen tiltakoznak, most már Magyarország „fennhatósága” ellen is, „azonnali intézkedéseket követelnek”, és garanciákat arra, hogy Romániában „soha nem lesz” etnikai alapú autonómia.
Bizonyára a „normalitás” jegyében követelik azt is, hogy törvénnyel tiltsák meg, hogy kettős állampolgársággal rendelkező személyek vezető tisztségeket tölthessenek be a helyi és a központi közigazgatásban, hogy akár börtönnel is büntessék azokat, akik nem tartják tiszteletben a román himnuszt, zászlót és címert...
Egyébként érdekes az „élőben” tett látogatás időzítése: közeleg a székely szabadság napja és március 15. Újabb alkalom a székelyföldi autonómia elleni vehemens tiltakozásra. „Természetesen”, a normalitás jegyében.