Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Úgy tudtuk eddig, hogy a gyermekek ellenállóbbak a koronavírussal szemben, és egyáltalán nem, vagy kisebb eséllyel fertőződnek meg. Ismerősöm általános iskolába járó kisfiától viszont a napokban hallottam, hogy az osztályukba járó kisdiákoknak már a fele enyhébb vagy közepes tünetekkel átesett a betegségen.
– Hogyan látja a helyzetet a szakember? – kérdeztem a Marosvásárhelyi 2-es Számú Gyermekklinika gyermekgyógyász szakorvosától, dr. Sólyom Réka egyetemi tanársegédtől.
– Napjainkban bármilyen heveny betegség esetén felmerül a gyanúja annak, hogy esetleg a koronavírus-fertőzés áll a háttérben, ami minden anyuka rémálmává vált. Nem teljesen alaptalanul, mert a gyermekeket is érintheti a Covid–19. A vezető tünet náluk is a magas láz és a nehézlégzés lehet, ugyanakkor nagyon sok tünetmentes megnyilvánulása van a fertőzésnek, amit véletlenszerűen fedezünk fel, miközben a gyermek egy társbetegség miatt kerül kórházba, ahol szűrésnél kiderül, hogy pozitív. Vannak egyéb jelei is a fertőzésnek, a felnőttekhez hasonlóan, mint például a hasmenés, hányás. Találkoztunk olyan esettel, amikor a szülő a gyermek gyengeségére, étvágytalanságára panaszkodott. Csecsemőknél egyetlen tünetként előfordult a táplálék elutasítása, a túlzott aluszékonyság vagy a túlzott agitáció. Ezeket látva, tapasztalva gondolhatunk koronavírus-fertőzésre, de az egyéb kórokozók szintén köztünk vannak, és terjednek továbbra is.
– Így hát róluk sem szabad megfeledkezni.
– Valóban, hiszen nem minden láz, köhögés, hasmenés jelent feltétlenül koronavírus-fertőzést, ezért nem is kell fölöslegesen pánikba esni, de jó tisztázni az okot. Egyébként a gyermekeknél a Covid–19 betegség nem annyira súlyos, mint sok felnőtt esetében.
– Megfigyelhető-e az egyéb társbetegségekkel való kapcsolat?
– Igen, a komoly társbetegségekben szenvedő gyermekeknél, mint például az immunhiányos állapot, a daganatos betegség, a leukémia vagy más olyan kórképek fennállása, amelyek önmagukban is kockázati tényezőt jelentenek, a koronavírus-fertőzés is súlyosabb tüneteket okoz. Azonban hozzá kell tennem, hogy a Covid–19 betegség előfordulása a teljesen egészséges gyermekeknél volt a gyakoribb.
– Hova kerülnek a Covid-gyanús gyermekek?
– Először mindenképpen a sürgősségi szolgálatra (SMURD), ahol egyeseknél gyorstesztet végeznek, azokat a gyermekeket pedig, akik beillenek a tünetegyüttes leírásába, egyenesen hozzánk küldik, mert a 2-es gyermekgyógyászaton van egy megfigyelőrészleg (úgynevezett tamponzóna), ahol a gyermekeket teszteljük. Ha a tesztje pozitív, a három év fölöttieket a járványkórházba utaljuk át, a három év alattiak, bár hivatalosan nincsen megszabva, a megfigyelőben maradnak, amíg haza nem tudjuk engedni őket. Az a szerencse, hogy a gyermekek többségénél enyhe lefolyású a betegség, felírjuk a tüneti kezelést, s ha az anyuka kéri, és a gyermek állapota megengedi, akkor hazaengedjük.
– Mi a kezelési előírás a gyermekeknél?
– A járvány kezdetén kizárólag Covid-kórház voltunk, a 2-es gyermekgyógyászatra került minden gyermek, akinek pozitív volt a tesztje. Az akkor megszabott kezelési útmutató szerint betegeinknek vírusellenes szert is kellett adnunk. Volt két súlyosabb esetünk, masszív tüdőgyulladással, oxigént kellett kapjanak, de örvendtünk, hogy nem szorultak mesterséges lélegeztetésre. Véralvadásgátló és antibiotikumos kezeléssel nagyon szépen helyrejöttek. Ma már nem adunk vírusellenes szert egy pozitív gyereknek sem, ha megkívánja az állapotuk, antibiotikumot társítunk a tüneti kezeléshez.
– Előfordult-e a sokszervi gyulladás a klinikára beutalt betegeknél?
– Két esettel találkoztunk, akiknél kialakult, egyiküket átvitték Brassóba, mert a szülők óhaja az volt, hogy otthon kezeljék tovább. Úgy tudom, hogy meggyógyult. A másik gyermek a járványkórházba került, ott kezelték, tudtommal ő is jól van.
– Ezek szerint a gyermekeknek jó a gyógyulási esélyük.
– Az immunrendszerük erősebb, és valamilyen okból, amit egyelőre senki nem ismer, ők jobban legyőzik ezt a betegséget.
– Megyei szinten haláleset volt-e a gyermekek körében?
– Én egyről tudok. A sürgősségi kórház intenzív terápiás osztályára beutalt gyermeknek súlyos társbetegségei voltak, és ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy elveszítették.
– Mikor elkerülhetetlen a kórházi kezelés, mire figyeljen nagyon a szülő?
– Ha a gyermeknél több napig fennáll a lázas állapot, akkor már érdemes a kivizsgálást elindítani. Figyelmeztető jel a légszomj, a nehézlégzés, a fojtogató köhögési rohamok, továbbá a napi hat-nyolc széklettel vagy annál többel járó hasmenés, vagy az ellenőrizhetetlen hányások, amelyek kiszáradáshoz vezethetnek. Ilyenkor igénybe kell venni az orvosi tanácsadást, ellátást.
– A koronavírus-fertőzés kialakulása óta a gyermekklinikán csökkent-e az egyéb betegségekkel kezelt gyermekek száma?
– Hetven-nyolcvan százalékkal kevesebb a beteg, nemcsak nálunk, más kórházakban is. Egyszerűen nem hozzák a gyermekeket, aminek az a negatív következménye, hogy egyes betegeket nagyon elhanyagolt, súlyos állapotban, mondhatni az utolsó percben látunk, addig a szülők otthon próbálják ápolni. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy nem kell minden jelentéktelenebb tünettel a kórházba szaladni.