Nincsenek valós adatok a kórházi fertőzésekről

Elveszítjük az antibiotikumokat?

Világviszonylatban is aggasztó probléma a kórházi kezeléssel összefüggő fertőzések számának a növekedése, valamint a mikrobáknak a helytelen és indokolatlan antibiotikumhasználat következtében kialakult ellenálló képessége a korábban hatékony gyógyszerekkel szemben (antimikrobiális rezisztencia). Mindez évente több ezer emberi életet követelő, fenyegető közegészségügyi problémává vált Európában is. 

A nemzetközi stratégiához igazodva dolgozott ki Románia európai uniós támogatottságú tervet, amelyben az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) és az Európai Unió ajánlásaihoz való felzárkózást vállalta. A Norvégiai Közegészségügyi Intézettel való partnerkapcsolat során, az EVSZ támogatásával kidolgozott, A kórházon belüli fertőzések intézményi ellenőrzésének megerősítése és az antibiotikum-használat nyomon követése Romániában című projekt romániai vezetője a Prof. Dr. Matei Balş Országos Járványtani Intézet. Az öt kísérleti kórház egyike, ahol a projekt előírásait életbe ültetik, a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház. A két fél közötti szerződést február 28-án írták alá, a romániai orvostársadalomnak a témában jártas képviselői és a sajtó jelenlétében. A terv költségvetése 1.741.154 euró. 

A projektet és az eddigi megvalósításokat dr. Daniela Cîrlan, az Egészségügyi Minisztérium képviselője, a további terveket prof. dr. Sorin Aramă projektmenedzser mutatta be. 

A program ismertetésére doc. dr. Székely Edit mikrobiológust, laboratóriumi főorvost, a MOGYTTE előadótanárát kértük meg, aki részt vett a terv kidolgozásában. 

– Az európai finanszírozású projekt keretében több fontos dokumentum készült el: ilyen az érvényben lévő törvények számbavétele, amelyek az antimikrobiális ellenálló képesség, valamint az orvosi tevékenységhez társuló fertőzések ellenőrzésére vonatkoznak. 

Készen van egy országos akcióterv, ami az antibiotikum-rezisztencia problémájával foglalkozik, továbbá egy mikrobiológiai diagnosztikára, egy járványügyre és egy fertőző betegségekre vonatkozó útmutató. Hasonlóképpen az antibiotikum-rezisztencia nyomon követésére, a kórházi fertőzések felügyeletére és az antibiotikumok felírására vonatkozó akcióterv is. Az említett három fontos szakterületen dolgozók együttműködése szükséges ahhoz, hogy megfelelően lehessen viszonyulni a projektben megfogalmazott problémához. A munkát a Prof. Dr. Matei Balş Országos Járványtani Intézet irányítja, és az akciótervek kidolgozásában, amint említettem, az ország több intézményéből vettek részt szakértők.

Most jutottunk el abba a szakaszba, amikor a kidolgozott útmutatókat (guidelines) öt kórházban kipróbáljuk, köztük a Matei Balş intézetben is. A próbafolyamat nyomán visszajelzéseket várunk az útmutatókról, amelyeket figyelembe véve kiegészítjük, pontosítjuk azokat. Amikor a folyamat lejárt, és elkészültek, az Egészségügyi Minisztériumhoz továbbítjuk, és országos útmutatókká válnak, amelyeket minden romániai kórházban alkalmazni kell. 

– A kidolgozott útmutatók hogyan, mennyiben javíthatnak a jelenlegi helyzeten?

– Egyrészt nemzetközi standardokat vezetnek be, szakterületemen, a mikrobiológia terén például egységesítik a használt módszertant, amivel egy szintre emelhető a mikrobiológiai diagnosztikai laboratóriumok tevékenysége. A járványügyi részen előtérbe kerülnek azok a szabályok és betartásuk, amelyek fontosak a fertőzés-ellenőrzés terén. Az antibiotikum-felírás terén is útmutatást nyújt a dokumentum. Továbbá követni kell, hogy az előírásokat hogyan alkalmazzák, és elő kell segíteni, hogy az antibiotikum-felírási útmutatókat be is tartsák. Az optimális antibiotikum-felhasználáson nagyon sok minden múlik. Ezzel lehet megakadályozni az antibiotikum-rezisztencia további terjedését. 

– Jelenleg hol van a probléma, hiszen az egyszerű emberek vény nélkül manapság sem jutnak antibiotikumokhoz.

– Régebben szabadon elérhetők voltak, de a szigorítások ellenére vény nélkül ma is hozzá lehet jutni, továbbá a felírás folyamatán is lehet még javítani, gondolok elsősorban a kórházi antibiotikum-felhasználásra.

– A higiéniával, a sterilitással kapcsolatos problémák valós megoldása milyen mértékben szerepel a programban? Saját tapasztalatom, hogy a megyei sürgősségi kórházban páciensként a legegyszerűbb higiéniás előírások be nem tartásával is találkozhat az ember.

– A járványügyi útmutatóban megtalálható az előírások ellenőrzésének a módja is. Mert kellenek a szabályok, de nagyon fontos, hogy be is tartsák azokat, és az érintetteket lépésről lépésre kiképezzék a tennivalókról. Például a takarítószemélyzet is tudatában kell legyen annak, hogy mennyire fontos munkát végez, és mindnyájunknak meg kell becsülnünk, ha pontosan eleget tesznek a feladatuknak.

– Mi a garancia arra, hogy az útmutatók előírásait szabályszerűen be fogják tartani?

– Ez nem megy magától, mindenhol a helyiektől függ, miképpen vezetik be, hogyan alkalmazzák a szabályokat. Valószínűleg minden kórház rendelkezik erre vonatkozó előírással, de az, hogy aktualizálják-e az új szabályrendszer szerint, megkövetelik-e, ellenőrzik-e a betartását, az ott dolgozóktól függ, és fog függeni a jövőben is – mondta dr. Székely Edit főorvos.

Újságírói kérdésre válaszolva dr. Cătălin Apostolescu, a Balş Intézet menedzsere kijelentette: 

– Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség kialakulása egy elterjedt és nagyon súlyos jelenség. Lehetséges, hogy néhány év múlva, még a mi életünk során szembesülnünk kell az összes antibiotikum elvesztésével. Ha elveszítjük az antibiotikumokat, nemcsak a fertőzések kezelésének a lehetősége, de a modern orvostudomány fontos része is odalesz, ugyanis az antibiotikumok képezik az alapot, amire a jelenlegi korszerű orvostudomány felépült.

Dr. Adrian Marinescu, a Balş Intézet orvosigazgatója az egészségügyi ellátással kapcsolatos kórházon belüli fertőzések kapcsán elmondta, hogy a valóságban ezeknek a száma sokkal nagyobb, mint ami a statisztikákban szerepel. Míg az európai intenzív terápiai részlegeken a 8 százalékos előfordulást jónak tekintik, romániai viszonylatban 1 százalékon aluli esetet jelentenek, ami korántsem felel meg a valóságnak. „Azt hiszem, hogy fontos először tisztán látni a valóságot, majd abból kiindulni.”

Prof. dr. Sorin Aramă projektmenedzser a következőképen vélekedett: 

– Évszázadokon át az orvosi ellátás során keletkezett fertőzéseket a kollektív tudatban orvosi műhibának könyvelték el. Ezt a felfogást kell megváltoztatni. Baktériumok vesznek körül, baktériumok élnek a testünkben, a bőrünkön, nem lehetünk sterilek…

A megyei sürgősségi kórház részéről dr. Habor Vasile orvosigazgató hangsúlyozta:

– Elismerés számunkra, hogy a megyei sürgősségi kórházat partnerként kiválasztották e nagyon fontos projekt során kidolgozott útmutatások próbájára, ugyanis az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség kialakulása világviszonylatban is az egyik legnagyobb probléma. Ezért nagyon fontos a lakosság korrekt tájékoztatása és nevelése az antibiotikumok használatára vonatkozóan. Ugyanakkor felelősséget is jelent, hogy hozzájárulhatunk az útmutatók országos szintű alkalmazásának az előkészítéséhez – hangsúlyozta a rendezvény házigazdája.