Nesze! szer
2013-04-29 15:12:04
- Máthé Éva
Tudta-e ön, kedves olvasó, hogy az első, modern értelemben vett parfüm az az illatszer volt, amelynek nemzetközi neve a Hungary Water, magyarul: a magyar királyné vize, és ezt I. Károly felesége, Erzsébet igényei szerint állították össze?
Tudta-e ön, kedves olvasó, hogy az első, modern értelemben vett parfüm az az illatszer volt, amelynek nemzetközi neve a Hungary Water, magyarul: a magyar királyné vize, és ezt I. Károly felesége, Erzsébet igényei szerint állították össze?
Nos, nem! Nem váltam Ridikül (tévésműsor)-függővé, de most az egyszer (miután már két alkalommal is említettem e rovatban Jakupcsek Gabriella új talkshow-ját), még muszáj szóvá tennem: a múlt pénteken igen különleges, a maga nemében páratlan figura volt a hölgykoszorú férfi vendége. Zólyomi Zsoltról, az egyetlen magyar nemzetiségű parfümőrről van szó, aki többek között világhírességeknek, neves kozmetikai cégeknek is kever illatos „vizeket”…
Szeretném ezúttal is keményen aláhúzni, hogy milyen fantasztikusan ördöngös együttes a televízió-internet kombináció. A kis képernyő jóvoltából az ember fia (lánya) lát-hall egy érdekes információt, és legott elkezd „szörfözni” az éter hullámain. (Képzavar ez? Ha igen, elnézést kérek!) Máskülönben mit tehetnénk, ha egy magyar parfümőrrel kapcsolatban szeretnénk további információkhoz jutni? Korábbi univerzális információforrásunk, a Révai lexikon míves kötetei immár régen használatlanul árválkodnak polcainkon.
Ugyancsak az illatok világához és a televízióhoz kapcsolódik egy rendkívüli könyvélményem is. Hajdanvolt műsorában Friderikusz Sándor emlegette a német Patrick Süskind Parfüm című regényét. Előteremtettem, és nem bántam meg. A belőle készült, az utóbbi időben több csatornán is sugározott film sem megvetendő!
Vissza a múlt pénteki Ridikül férfi szereplőjéhez: Zólyomi Zsolt hallatlanul érdekes információkat osztott meg a nézőkkel az emberek abszolút egyéni testillatáról, a 13-14. századból fennmaradt illatszerekről, az apácák arcbőre selymességének titkáról, az egyénre szabott parfümökről, a tömegközlekedési járművek, illetve a színházi előcsarnokok sajátos illatvilágáról, a szagok múltidéző képességéről… Például elmesélte, hogy egy francia öregotthonban végzett kísérlete során hogyan regenerálta egy 104 éves öregúr emlékezőtehetségét az istállószagra hajazó illatszer.
Jegyzetem címe arra az internetes blogra utal, amely a mókás, igen frappáns cím (Nesze! szer) alatt közöl állandóan frissülő információkat az illatok, illatszerek mozgalmas, nemzetközi világából. E honlapon is sok szó esik Zólyomi Zsoltról, ugyanakkor számos további honlapon találkozhatunk a nevével. Hadd idézzek néhány mondatot az illatszervadásszal készült egyik interjúból. Zólyomi szerint az évente megjelenő 600-700 új parfüm „eszement mennyiség”, lényegében „egy drámai hatású fegyverkezési háború” zajlik a márkák között. Úgy véli: a parfümiparban ma már megengedhetetlenül sok a szintetikus anyag, de ehhez azt is hozzáteszi: „ha minden rózsaillatú mosópor rózsával lenne illatosítva, akkor nem lenne hely a búzának, és éhen vesznénk.” Ugyanakkor jelzi, hogy némi túlzás rejlik e megjegyzésben, de érdemes rajta elgondolkozni.
Egy szó mint száz: néha hálás vagyok a televíziónak (a zsarnoknak), amikor ilyen egyéniségeket villant fel, hogy aztán az internet segítségével még inkább belekóstolhassak annak a világnak az ízébe-zamatába, amit ő képvisel…
