Népszavazás Ratosnyán

Megyénkben előzmények nélküli esemény elé néz Ratosnya, ahol egy csoport helyi lakos kezdeményezésére leváltanák a helyi tanácsot. A konfliktus a községi és magánerdők gondozása miatt robbant ki, de az indítványozók szerint ennél jóval többről van szó – az önkormányzati képviselők nem végezték a rájuk bízott feladatot, ezért a lakosság élt a törvény adta lehetőséggel. 

 

A tanács nem végezte a dolgát

Az eljárást Szász Movilă István tanító, volt helyi tanácsos és egy időszakban az RMDSZ-t képviselő alpolgármester indítványozta. A Népújságnak elmondta: a közvetlen okot az jelentette, hogy a tanácsosok nem tudtak egyezségre jutni, kinek az igazgatására bízzák a községi és a magántulajdonban levő erdőt. Mivel nem tudtak megegyezni abban, hogy különálló társulást hozzanak létre, két lehetőség nyílt a tulajdonosok előtt: maradnak a felsőrépai magánerdészetnél, vagy átadják a közigazgatás jogát az állami erdészeti vállalatnak, a Romsilvának. A kezdeményező szerint ez szerencsétlen lépés lett volna, mert míg korábban évente kétszer is kaptak osztalékot az erdőtulajdonosok, addig – tudomása szerint – az állami vállalat ötévenként egyszer juttatott valamit vissza a tulajdonosoknak a kitermelt fa értékesítésének bevételéből. A döntésképtelenség kárt okoz a községnek is – mondta a kezdeményező, hiszen a település tulajdonában levő erdőt sem tudják kitermelni, így jelentős jövedelemtől estek el. Szükség lett volna pénzre a községi vízüzem klóradagoló állomásának megépítéséhez, és a közintézmények (iskolák, polgármesteri hivatal, stb.) tűzifáját is máshonnan kellett megvásárolni. Nem csak ezzel elégedetlenek a lakosok – tette hozzá Szász Movila István –, két és fél éve a tanácsosok egyetlen határozattervezetet sem kezdeményeztek és az alpolgármesteren kívül senki sem számolt be eddigi tevékenységéről. 

Júniusban a helybéli kultúrotthonban lakossági fórumot tartottak, ahol felkérték a tanácsosokat, hogy oldják meg a patthelyzetet, de nem sikerült jobb belátásra bírni az önkormányzati tagokat, ezért aláírásgyűjtést kezdeményeztek. Összesen 387 lakos által aláírt beadványt nyújtottak be a prefektúrához, amelyet elfogadtak, hiszen a közigazgatási törvény értelmében a szavazatra jogosult állampolgárok 25%-a kezdeményezheti az eljárást – számításaik szerint az aláírók 25,8%-a óhajtja a referendumot. 

Patthelyzet = 5–5 

A vita legnagyobb vesztesei a község lakói – mondta lapunknak Marius Lircă polgármester. A községnek 2012 óta nincs kitermelési szerződése az 1400 ha erdőre. Ugyanis a helyi tanács 2012-ben úgy döntött, hogy felbontja a korábbi szerződést a felsőrépai magánerdészettel és átmegy az állami vállalathoz. A Romsilva illetékesei azonban azt mondták, hogy nem vehetik át a gondozást, ameddig nem fejeződik be az erdőtulajdonok visszaszolgáltatási folyamata. (Sz.m.: Amint erről írtunk, évek óta per van a nagybirtokossági erdők visszaszolgáltatásával kapcsolatosan, s ha törvényesen járnának el, akkor gyakorlatilag megszűnne jelenlegi struktúrájában az állami erdőkerület, ugyanis a Romsilva jelenleg a volt nagybirtokossági erdőkben gazdálkodik.) Az erdészeti hivatal képviselői azt javasolták azon 177 erdőtulajdonosnak, akiknek összesen mintegy 1000 ha erdejük van, hogy alakítsanak egy társulást, és úgy kössenek adminisztrálási szerződést a Romsilvával vagy bármely más erdészeti struktúrával. Az emberek nem akartak társulást létrehozni, de a felsőrépai egységhez sem akarnak tartozni. A patthelyzet úgy alakult ki, hogy öten a társulás mellett, öten pedig ellene szavaztak. Mivel vagyoni jellegű határozatról van szó, a 11 helyi tanácstag (az alpolgármesterrel együtt) közül heten kellett volna valamilyen irányba döntsenek. 

– Azt kérték a lakosok, hogy szervezzünk egy fórumot. Megszerveztük, én kifejtettem, hogy a polgármesteri hivatal továbbra is azt szeretné, hogy a felsőrépai erdőkerület gondozza az erdőket, s mivel a tanács nem hozott ez ügyben határozatot, a lakosok eldöntötték, hogy referendumot kezdeményeznek – mondta lapunknak a polgármester, aki kifejtette, az eljárás jogos: a községnek jelenleg 2150 lakosa van, közülük mintegy 1400 szavazásra jogosult, az összegyűjtött aláírások meghaladják a 25%-ot. Ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen, a szavazásra jogosult lakosság 50%-a + 1 személy kell e kérdésre igennel válaszoljon, ami azt jelenti, hogy 700 személy támogatásával írhatnak ki időközi választást – mondta a polgármester.

 Egyelőre azonban tudomása van arról, hogy a tanácsosok óvást nyújtottak be az ügyészséghez azzal kapcsolatosan, hogy hamis aláírásokat is gyűjtöttek a kezdeményezők. Ezért az ügyet egyelőre vizsgálják. (Sz.m.: Szász Movila István ezzel kapcsolatosan lapunknak megjegyezte, hogy egyvalaki tévedésből kétszer írta alá, ezért le is vették nevét a jegyzékről, de a többi aláírásért vállalják a felelősséget.)

Jogállam biztosította  lehetőség 

Tekintettel arra, hogy az eljárás precedens értékű, megkerestük Nagy Zsigmond alispánt, akivel elsősorban a jogi lépéseket tisztáztuk. 

Az alispán elmondta, hogy a helyi közigazgatásra vonatkozó újrakibocsátott és módosított 215/2001-es törvény 55. cikkelye pontosan leszögezi, hogy milyen körülmények között lehet referendumot szervezni. Ennek alapján a ratosnyaiak jogosan jártak el, mivel a szavazatra jogosult polgárok több mint 25%-a kezdeményezte az eljárást. A prefektúra ellenőrző testületének tagjai ellenőrizték az aláírásokat, és törvényesnek találtak mindent, ezért a prefektus – szintén a törvénynek megfelelően – elrendelte, hozzanak létre egy bizottságot, amely felügyeli a további folyamatot. Ennek érdekében a prefektúra, a megyei tanács, ratosnyai tanács és a bíróság kinevez egy-egy képviselőt a bizottságba. Mint ismeretes, a megyei tanács már megtette ezt a lépést. Miután megalakul a bizottság, a prefektus szintén rendelettel leszögezi a helyi referendum időpontját. Első lépésként arról dönt a lakosság, hogy leváltja-e a jelenleg működő helyi tanácsot. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a szavazásra jogosult lakosok 50%-a + 1 igennel kell szavazzon. Ha feloszlik a tanács, akkor kormányrendelettel kiírják az időközi helyhatósági választások időpontját, amelyet a referendum végleges eredményétől számítva 90 napon belül meg kell tartani. Természetesen ezt 30 napos kampányidőszak előzi meg. Ennek megfelelően az alpolgármester mandátuma is megszűnik. 

Nagy Zsigmond kifejtette: bár nem ismeri alaposan a kezdeményezés hátterét, úgy véli, a vitás kérdést a referendum nem oldja meg. Csak akkor lesz előrelépés, ha olyan tanácsosokat választ a közösség, akik valóban teszik a dolgukat a választópolgárok érdekében. Az eljárás a polgármestert hozza kellemetlen helyzetbe, mert több hónapig csak ügyvezető lesz, nem tud olyan döntéseket hozni, amelyekhez tanácsi határozat szükséges. Azt is el kell fogadni, hogy a demokratikus jogállamban, ha már nem tudnak valamilyen ügyben megegyezni a felek, akkor ez az egyetlen, törvény által biztosított járható út, hiszen a lakosságnak joga van eldönteni azt, hogy kik képviselik a helyi politikai testületben. Az alprefektus elárulta, Maros megyében még nem volt ilyen helyzet, de úgy tűnik, hogy még egy hasonló körvonalazódik, mert van olyan önkormányzat, ahol több mint három hónapja a helyi tanács nem tudott egyetlen érvényes határozatot sem hozni, és ezért a prefektúra jogi alapon (de drept) kezdeményezheti a feloszlatását. Minden esetben viszont a lakosoknak kell dönteniük arról, hogy ezt az utat választják a politikai patthelyzetek megoldására vagy sem.