Nemzeti emléknap és a magyar szabadság napja
Az Országgyűlés 2001. május 8-án fogadta el a 2001. évi XVII. törvényt az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról. A jogszabály 1991. június 19., az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról történt távozása napjának emlékére június 19-ét nemzeti emléknappá, a kivívott szabadság tiszteletére június hó utolsó szombatját pedig – amely idén június 24-re esik – a magyar szabadság napjává nyilvánította. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga:
Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént. Az országban állomásozó Déli Hadseregcsoport 1990 márciusában kezdte meg kivonulását, a felszereléseket, harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a záhonyi átrakó-pályaudvaron létesített katonai rakodóbázison tették át a magyar szerelvényekből a szovjet vagonokba. A több mint egy évig tartó művelet során a szovjet fél végig tartotta a menetrendet, naponta egy-egy szerelvényt indítottak útnak az akkori Szovjetunió közeli és távoli vidékeire.
A személyi állomány kivonása ezzel párhuzamosan zajlott. A szovjet katonákat hazaszállító első katonavonat, amely a Veszprém megyében szolgálatot teljesítő harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13-án hagyta el Magyarország területét. A következő 15 hónapban másfél ezer, katonákat és eszközöket szállító szerelvény távozott az országból. A hatalmas mennyiségű eszköz és ember szállítása nagy munkát, de jelentős árbevételt is hozott a MÁV-nak.
Az 1991. június 16-án elinduló utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok felszereléseit vitte magával. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19-én 15 óra 1 perckor a záhony-csapi hídnál lépte át a magyar határt. A szovjet csapatok kivonása hivatalosan 1991. június 30-án fejeződött be, 1944. március 19. óta ekkor először nem állomásozott idegen katona magyar földön, az ország visszaszerezte szuverenitását.
A csapatkivonással kapcsolatos pénzügyi elszámolás kérdésében hosszú, nehéz tárgyalássorozat után „nulla megoldás” született, azaz a felek kölcsönösen lemondtak egymással szembeni követeléseikről. Erről 1991. december elején Moszkvában született szóbeli egyezség, az írásbeli megállapodást 1992. november 11-én Budapesten írta alá Antall József miniszterelnök és Borisz Jelcin orosz elnök.
A megemlékezés keretében országszerte rendezvényeket tartanak, és ekkor adják át a Magyar Szabadságért díjat, amelyet azok kaphatnak meg, akik az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, önállóságához, a magyarság megmaradását szolgáló alkotások létrehozásához. A díj idei kitüntetettje Béres Ilona Kossuth-díjas színésznő, a nemzet művésze, a díjátadó Gödöllőn, a Királyi Váróban lesz.
