Németországban tovább gyengült a kormánykoalíció támogatottsága
Németországban az európai menekültválság miatt tovább gyengült a kormányzó konzervatív CDU/CSU pártszövetség választói támogatottsága, és minden korábbinál nagyobbra nőtt a parlamenten (Bundestag) kívüli, széles körben radikális jobboldali populistának tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt támogatottsága egy kedden ismertetett felmérés szerint.
Az INSA közvélemény-kutató intézet mérése alapján a CDU/CSU támogatottsága 34 százalékos, egy hét alatt másfél százalékponttal gyengült és már 7,5 százalékponttal marad el a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 41,5 százalékos eredménytől.
Az INSA legutóbb 2012 júniusában, az euróövezeti adósságválság eddigi legnehezebb szakaszában mérte 34 százalékra a CDU/CSU választói támogatottságát.
Ugyanakkor továbbra is az Angela Merkel kancellár vezette CDU és a Horst Seehofer bajor miniszterelnöke vezette CSU szövetsége a legnagyobb támogatottságú politikai erő. A második helyen a koalíciós partner szociáldemokrata párt (SPD) áll 24 százalékkal, a Bundestag ellenzéki oldalán a Baloldal 11 százalékon áll, a Zöldeket a választók 10 százaléka támogatja.
Az AfD-re is 10 százalék szavazna, ha most vasárnap lennének a Bundestag-választások. Az AfD így beérte a Bundestag legkisebb frakcióját adó Zöldeket és csak 1 százalékponttal marad el a Baloldal mögött.
Az INSA 2013 tavasza óta vizsgálja az AfD szavazóbázisának nagyságát, és most először mutatott ki kétszámjegyű támogatottságot.
Az 5 százalékos bejutási küszöböt az FDP is átlépné, a Bundestagból 2013-ban kiesett liberális párt 6 százalékon áll, ami bő kétéves csúcs az INSA felméréseinek történetében.
Az intézet vezetője, Hermann Binkert a felmérést bemutató újságnak, a Bildnek azt mondta, hogy a közhangulat alaposan átalakul „a menekültválság miatt, és a konzervatív uniópártok gyengeségéből az AfD és az FDP profitál”.
Az utóbbi napokban a szíriai menedékkérők lehetséges menekültjogi státusa körül bontakozott ki vita a koalíciós pártok között. Az ügy kezelése „nem volt kommunikációs csúcsteljesítmény, de a CDU-ban mindenki egyetért a belügyminiszterrel abban, hogy korlátozni kell a családegyesítés lehetőségét” – mondta a Handelsblatt című lapnak Jens Spahn, a CDU elnökségi tagja.
Hozzátette, hogy ez „kemény, de őszinte” állítás, a kezdeményezés megvalósítása pedig a menekültek nagy számát tekintve elkerülhetetlen, ezért mielőbb tárgyalni kell róla az SPD-vel.
A vita lényege, hogy a szíriai menedékkérők esetében vissza kell-e térni a 2014 novembere előtt követett gyakorlathoz, a menekültügyi eljárás részletes – az írásos menedékjogi kérelem tanulmányozásán és személyes meghallgatáson alapuló – lefolytatásához, vagy továbbra is egyszerűsített, személyes meghallgatás nélküli eljárásban kell dönteni ügyükben.
A részletes eljárás révén alaposan meg lehet vizsgálni, hogy a kérelmező „konkrét” vagy „absztrakt” veszély elől menekült-e Németországba. Utóbbi esetben nem a genfi menekültügyi egyezmény alapján járó menekültstátus, hanem úgynevezett másodlagos (szubszidiáris) védelem, oltalmazotti jogállás jár, amelyhez nem kapcsolódik családegyesítési lehetőség és csak egy évre szól.
A CDU – és a bajor testvérpárt, a CSU – meggyőződése szerint a szírek jelentős része az utóbbi kategóriába tartozik, hiszen nem hazájukból, hanem törökországi, jordániai vagy libanoni menekülttáborokból érkeznek Németországba. Ezekben a táborokban ugyan „nem jó a helyzet”, de a lakók biztonságban vannak – mondta a Handelsblattnak Thomas Strobl, a CDU egyik alelnöke.
Hozzátette: meg kell szervezni a menekültek áradatának irányítását és számuk csökkentését, „Németország körbekerítése és bezárása nélkül”, és ezért a szír menedékkérők jogállásáról is tárgyalni kell.
A CSU egyik vezető belügyi szakpolitikusa, Hans-Peter Uhl korábbi követelését előhozva a Handelsblattnak azt mondta, hogy további intézkedésekre is szükség lesz. „Előbb-utóbb muszáj lesz megtagadni a belépést az illegális bevándorlóktól a határon” – mondta a politikus.
