„Együtt Európa talpra állásáért”
A Covid–19 okozta válság közepén vette át Németország az Európai Tanács elnökségi feladatát, hogy összehangolja a tagországok munkáját. A koronavírus óriási kihívást jelent az EU számára, nem véletlen, hogy a járvány kezelése és Európa talpra állítása áll a július 1-jén kezdődött német elnökség programjának középpontjában.
A legfőbb cél, hogy megállapodás szülessen a tagállamok között az unió nagyszabású helyreállítási csomagjáról és a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetésről. Németország szeretné, ha a következő hat hónapban előrelépés történne az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az európai zöldmegállapodás és a digitalizáció területén. Emellett célja, hogy az afrikai országokkal és Kínával történő együttműködésen keresztül Európa megerősítse szerepét a nemzetközi színtéren. Az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok kialakítása szintén kiemelt helyen szerepel a programban.
A német elnökség alapelvei:
* A Covid–19-járvány leküzdése, gazdasági és társadalmi fellendülés
* Erősebb és innovatívabb Európa
* Igazságos Európa
* Fenntartható Európa
* A biztonság és a közös értékek Európája
* Erős európai fellépés a világban
Német EP-képviselők a következő hat hónapról
Daniel Caspary (néppárti): „Az EU 2021–2027 közötti hosszú távú költségvetése és a helyreállítási csomag meghatározza majd, hogy az EU erősebben jön-e ki a koronavírus okozta válságból. A Tanács német elnöksége és Angela Merkel kancellár tapasztalataival, szakértelmével hozzájárul majd a fontos európai kérdésekhez, ez bizakodásra ad okot az előttünk álló ellentmondásos és nehéz viták kapcsán”. Az EP-képviselő szerint az elnökség új lendületet ad majd az EU és az Egyesült Királyság közötti tárgyalásokhoz is.
Jens Geier (szocialista) a változtatás lehetőségét látja a Covid–19-válságában: „A szövetségi kormány javaslata a helyreállítási alapra számos lehetőséget kínál arra, hogy Európa méltányosabb, szociális és fenntartható legyen. Az európai zöldmegállapodással összhangban a helyreállítási alapnak támogatnia kell a megújuló energiával és a digitalizációval kapcsolatos beruházásokat. Az a terv, hogy a rászoruló régióknak nemcsak kölcsönöket nyújtanánk az újjáépítéshez, hanem támogatást is, komoly lépés egy erősebb Európa felé”.
„Európának most bátorságra van szüksége az újjáépítéshez” – véli Nicola Beer (Renew Europe), az EP alelnöke: „Németországot egyebek mellett az alapján fogják megítélni, hogy képes-e gyorsan beindítani a gazdasági fellendülést, az innovációra és a kkv-kra támaszkodva”. A brexit kapcsán szerinte nagyon fontos, hogy ne jussunk el a megállapodás nélküli kilépéshez. Az EU-nak emellett „végre el kell érnie geopolitikai céljait a határain kívül is, határozott hangon kell fellépnie a békéért és a leszerelésekért, az emberi jogok védelméért és kereskedelemért, a határain belül pedig a menekültügyi és migrációs politikák előtt álló akadályok elhárításáért” – mondta.
Jörg Meuthen (ID) szerint a német érdekek nem kerülhetnek a második helyre. Szerinte ez már így is az adóssággal küzdő elnökség lesz, és Németországnak „le kell csökkentenie az EU kompetenciáit az alapokig, valamint a költségvetést is”. Szerinte a szolidaritás jeleként figyelembe kell venni a tagállamok helyzetét a költségvetés újraelosztásánál.
Sven Giegold (zöldpárti) számára az éghajlatvédelem továbbra is prioritás marad: „A klímaválság nem tart szünetet a koronavírus miatt. A Tanács német elnökségének ezért a járvány ideje alatt is az éghajlatra fókuszáló elnökséggé kell válnia. Ez alatt az idő alatt be kell fejeznünk az uniós klímatörvényről szóló tárgyalásokat, és javítanunk kell az üvegházhatást okozó gázok csökkentésével kapcsolatos célkitűzéseinken”.
Helmut Geuking (konzervatív-reformer) azt reméli, hogy a Tanács német elnöksége végre foglalkozik majd a gyermekeknek járó juttatásokkal: „Csak erős családokkal alakulhat ki az erős és szociális Európa, amely a jövőben képes megtartani pozícióját a globalizált világban”.
Az elnökség „leteheti a szolidaritásra épülő EU alapjait” – mondta Martin Schirdewan (baloldali). „Mindenkinek hozzá kell járulnia a társadalom és a gazdaság fellendítéséhez”. A képviselő szerint ezért szükség van egy digitális adó, egy, a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adó és az egyszeri vagyonadó bevezetésére, amely pedig a leggazdagabb réteget érintené”.
(Forrás: Európai Parlament – friss hírek)
