A német segítség jó lenne, a magyar nem

Miközben Marosvásárhely polgármesterének kedvenc témájává vált a duális szakoktatás bevezetése, és német szakemberek segítségével szeretné megvalósítani a jelenleginél eredményesebb szakképzést, a Maros Megyei Tanfelügyelőség vezetősége elutasítja a magyar kormány által e célra ígért jelentős elvi és anyagi támogatást. 

A külhoni magyar szakképzés évében (2015) kidolgozott fejlesztési terv keretében a magyar kormány a marosvásárhelyi Református Kollégiumnak ajánlott fel jelentős összeget két szakosztály beindításához. Az elképzelésre az előzetes tárgyalások során rábólintottak ugyan az illetékesek, de az elhangzott nyilatkozatok szerint a 2016-17-es beiskolázási tervbe mégsem foglalják bele, ami egyre nagyobb méreteket öltő vitát gerjesztett a bel- és külföldi sajtóban.

 

Duális szakképzés emelt óraszámú munkahelyi gyakorlattal 

A gazdaságilag fejlett országokban meghonosodott gyakorlat bebizonyította, hogy napjaikban a duális szakképzés képes lépést tartani a szakmák felgyorsult fejlődésével, a gyakori változásokkal, a különböző szakterületeken jelentkező sajátos igényekkel, lehetővé téve, hogy a végzett szakmunkások felkészültsége és a munkaerőpiac igényei találkozzanak.

A duális képzés lényege, hogy a tanműhelyekben elsajátított ismeretek mellett az alaposabb szakmai hozzáértés megszerzését a cégek, vállalatok biztosítják, tevékeny részt vállalva a diákok munkahelyen történő gyakorlati oktatásában. A szakképesítés megszerzése után pedig állást biztosítanak számukra. Az oktatásügy és a vállalkozások által közösen működtetett képzésnek a romániai szakiskolai oktatásba való bevezetését a 2014 decemberében elfogadott 94-es sürgősségi kormányrendelettel tették lehetővé. Marosvásárhelyi és környékbeli vállalkozók bevonásával a Református Kollégium keretében két szakosztály indítását tervezték, amelyek két-két szakma elsajátítását tennék lehetővé. 

Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes lapunknak kifejtette, hogy a tárgyalásokat folytatni szeretnék ugyan, de a most készülő beiskolázási tervbe nem kerülhetnek be az új osztályok.

Az előzményekről Benedek Zsoltot, a Református Kollégium igazgatóját kérdeztük.

 

Két szakosztály a Református Kollégiumban 

– Az Erdélyi Református Egyházkerülettel közösen, az RMDSZ megyei és városi szervezetének támogatását élvezve döntöttünk úgy, hogy a jövő tanévre szóló beiskolázási terv elfogadása előtt kérjük a Református Kollégium keretében tervezett szakosztályok engedélyezését. Ezt megelőzően mind az egyház, mind az RMDSZ részéről megbeszélést folytattunk a magyar oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettessel. Az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosával, Gál Sándorral november végén jártunk Illés Ildikónál, és elmondtuk, hogy a kolozsvári minta alapján jó lenne beindítani a marosvásárhelyi Református Kollégium keretében is a duális szakoktatást, hangsúlyozva, hogy a szükséges infrastruktúrát az egyház szeptemberig biztosítja, ha engedélyezik a kért osztályokat. Az RMDSZ megyei szervezete elnökének segítségével október folyamán felvettük a kapcsolatot az ipari park vezetőjével és az ott működő cégekkel, amelyekkel a román Oktatásügyi Minisztérium által kért szerződéseket is megkötöttük. Annak függvényében, hogy milyen szakmunkásokra lenne igény Marosvásárhelyen, sikerült közös döntést hozni két osztály indításáról. Az egyikben a pék- és hentes-szakmát, a másikban a gépgyártás és autószerelő szakot oktatnánk. A magyar állam a külhoni szakoktatás éve keretében vállalta az infrastruktúra előkészítését. Ez a református egyházkerület tulajdonában levő Forradalom utcai épület felújítását, a tantermek és műhelyek kialakítását és felszerelését jelentené. Az elméleti tantárgyak oktatását a Református Kollégium tanárai vállalnák, a gyakorlati részt szakképzett mérnökök és mesterek révén a cégek biztosítanák. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes kifejtette, hogy véleménye szerint a jelenlegi iskolarendszert kell fenntartani, hivatkozott a diákok csökkenő létszámára, de végül bizakodva jöttünk el tőle.

 

Nem fogják jóváhagyni

Akkor nem említette, hogy elméleti középiskolában nem lehet szakoktatást szervezni, amit a jelek szerint csak Marosvásárhelyen alkalmaznak. Ha valóban lenne ilyen törvényes rendelkezés, akkor sem Nagyváradon, sem Kolozsváron nem működhetnének szakképzést nyújtó osztályok a református kollégiumok keretében. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes azt is kifogásolta, hogy nem rendelkezünk a Közoktatás Országos Minőségbiztosítási Hivatalának, az ARACIP-nak a jóváhagyásával. Ezzel kapcsolatosan a Kovászna megyei főtanfelügyelő nyilatkozatát idézném. A Sepsiszentgyörgyön induló hentesképző szakosztály kapcsán Kiss Imre kijelentette: miután jóváhagyják, tavasszal kérvényezni lehet a szak akkreditálását, és ősztől beindulhat a képzés. Ha ott igen, Marosvásárhely miért kivétel?

Iskolák jöttek létre úgy, hogy csak a tanévkezdést követően kérték az akkreditálást. A szabályzat szerint, ha a tanfelügyelőség engedélyezi az osztályok indítását, és bekerülnek a beiskolázási tervbe, tavasszal kérvényezhetjük az ARACIP-tól, hogy a minőségellenőrző bizottság képviselői szálljanak ki a helyszínre, ami augusztusban lenne esedékes. Erre az időpontra minden készen lenne, ami az oktatáshoz szükséges. Így volt ez az elemi osztályokkal és az óvodai csoporttal is. A szakok akkreditálása külön-külön nagyon drága, ezért nem lehet előre kockáztatni. A megszólított cégek közül az egyik igazgatója már beiratkozott a pedagógiai képzésre, hogy taníthassa a diákokat, mert nagyon jó kezdeményezésnek tartja. Egy másik cég vállalta a diákok szállítását az ipari parkig és vissza. 

Bár hivatalos visszautasítást még nem kaptunk, az igazgatókkal tartott gyűlésen a főtanfelügyelő-helyettes a tudomásunkra hozta, hogy a két szakosztályt nem fogják jóváhagyni. A diáklétszám csökkenésére való hivatkozás ellenére úgy érezzük, hogy a jól szervezett, korszerű szakképzés iránt biztosan lenne érdeklődés. Rendkívül sajnálnánk, ha az 500.000 eurós összeget, amit a marosvásárhelyi magyar szakoktatásra szántak, egy másik településen fektetnék be. 

 

Egyre nagyobb a munkaerőhiány

Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szerint a szakoktatás helyzete megyénkben sok bírálatra ad okot az ellenőrzésekről származó információk és az iskolák megszüntetése és folyamatos összevonása miatt is. A több mint kétezer alkalmazottat foglalkoztató vegyi kombinát közelében működő szakközépiskolát bezárták, s közben mesterségesen hoztak létre olyan osztályokat, amelyek enyhén szólva gyanúsak. Miközben fiataljaink Londonba mennek mosogatni, Ausztriába kisgyermeket dajkálni, a megyebeli cégek egyre nagyobb szakemberhiányra panaszkodnak.

Másrészt a kolozsvári Református Kollégium által indított szakoktatás sikertörténet. Olyan érdeklődés övezi, hogy túljelentkezés van. Ezt a jól működő modellt szerettük volna Marosvásárhelyen is bevezetni. Amikor a helyi Református Kollégium igazgatója szóba hozta, örömmel segítettem, hogy az ipari parkból vállalkozókat, üzemvezetőket hívjunk meg, akik érdekeltek a duális szakképzésben. A református egyházkerület képviselőjével, Gál Sándor püspöki kancellárral folytatott előzetes megbeszélés alapján fogalmaztuk meg a két szakosztály beindítására vonatkozó igényt. Tárgyaltunk Marosvásárhely polgármesterével és Someşan Ştefan főtanfelügyelővel is, egyikük sem utasított vissza. 

Ezek után elfogadhatatlannak tartja, ami történt – hangsúlyozta az RMDSZ megyei szervezetének elnöke. 

 

Nem tesznek eleget a feltételeknek

A sajtóban és egyéb fórumokon elhangzott bírálatok kapcsán Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes sajtóközleményben utasította el, hogy elzárkózna a megyei szakoktatást érintő kérdésektől, sőt a fő célnak a minőségi szakoktatás biztosítását tekinti. 

„Ebben az évben 15 szakiskolai és 13 szakközépiskolai osztályt terveztünk a megyében. Annak ellenére, hogy a diákok létszáma csökkenőben van, a szakiskolai osztályok száma nőtt a tavalyi tanévben működő osztályok számához viszonyítva. Az osztályok többsége biprofilú, hogy az összes szakterületet lefedhessük…

Ahhoz, hogy új szakiskolai intézmény indulhasson, standardizált helyiségekre, műhelyekre, laboratóriumokra, szaktantermekre, szaktanárokra és nem utolsósorban érvényes működési engedélyre (ARACIP) van szükség. Nem zárkózunk el a marosvásárhelyi Református Kollégiummal új szakiskolai osztály beindítását célzó egyeztetésektől, de ebben az évben a fenti feltételeknek az említett oktatási intézmény nem tesz eleget.” Hogy a tervezett osztályok megvalósulhassanak, az elkövetkező időszakban szakmai találkozók szervezését tervezi az iskolaigazgatókkal, a nyolcadik osztályok osztályfőnökeivel, a települések polgármestereivel, az RMPSZ megyei szervezetének képviselőivel és a szülőkkel – olvasható a főtanfelügyelő-helyettes közleményében. 

 

A törvényes előírásokról 

Dr. Murvai László, a kisebbségi oktatás szakértője 2015 februárjában, a külhoni szakképzés éve kapcsán a Maszolban (Új Magyar Szó online kiadása) üdvözölte a Magyarország részéről érkező elvi és anyagi támogatást. Ebből kiindulva részletesen, a törvényes előírásokat idézve pontosította, „hogyan hozható létre az új szakiskola egy olyan iskolában, amelyben eddig az nem működött”, a Közoktatás Minőségbiztosítási Hivatalának (ARACIP) honlapján feltüntetett szabályozás szerint. A lépések úgy következnek, ahogy a Református Kollégium vezetősége eljárt. Az iskolának javasolnia kell az új osztály(ok) indítását, amit a helyhatóságnak és a megyei tanfelügyelőség vezetőtanácsának kell jóváhagynia. Ezután beiktatják a beiskolázási tervbe, amit a tanügyminisztériumba küldenek, majd kormányhatározattal véglegesítik. A megyei tanfelügyelőség jóváhagyásának birtokában kell elindítani a minőségbiztosítási folyamatot. Mindez logikus is, hisz ahogy a kollégium igazgatója említette, az ARACIP által kiadott engedély sok pénzbe kerül. Ezt kifizetni, mielőtt tudni lehetne, hogy kap-e a tanfelügyelőségtől jóváhagyást az iskola, igen nagy felelőtlenség lenne. A minőségbiztosítási hivatal szakemberei pedig a helyszínen döntenek az ideiglenes működési engedély megadásáról, a véglegest az első végzős évfolyam eredményei alapján lehet kérni. 

Az anyanyelvű duális szakképzés beindítása címén lehet ugyan széles körű tárgyalásokat folytatni, de ha nincs meg a jóindulat a tanfelügyelőségben, hogy a törvényes előírások alapján teret adjon az újnak, a tervezett megbeszélések eleve fölöslegesek. 

Továbbá az sem várható el, hogy a külhoni szakoktatás évében megígért támogatást egy évig jegelje a magyar kormány. A félmillió eurót visszautasítani olyan helyzetben, amikor a korszerű szakoktatás mélyponton van, nagyfokú felelőtlenség az intézmény vezetőtanácsa részéről, és ellentmond a kisebbségek nyelvén folyó szakoktatásra vonatkozó előírásoknak. Ami pedig a megyében működő szakosztályok megszűnésének a veszélyét illeti, már eddig is bebizonyosodott, hogy ezt a folyamatot erőszakkal nem lehet befolyásolni.