Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Ezzel a címmel fogadott el jelentéstervezetet minap az EP – mutat rá szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája.
A sajtóközlemény kiemeli: a nők egyenjogúságának, gazdasági függetlenségének és szakmai kiteljesedésének alapvető feltétele az egyenlő bér és az egyenlő bánásmód.
A közleményben a képviselők bírálják, hogy a nők bére az EU-ban még mindig 14,1 százalékkal, nyugdíja pedig 29,5 százalékkal elmarad a férfiakétól. A nők ráadásul gyakran olyan területeken – ápolásban-gondozásban, a takarítási ágazatban, a kiskereskedelemben, oktatásban vagy bizonytalan ágazatokban – dolgoznak, amelyek ugyan alapvető és komoly társadalmi-gazdasági értéket képviselnek, de gyakran kevésbé megbecsültek és rosszabbul fizetettek, mint a férfiak uralta ágazatok.
Az EP-képviselők konkrét tagállami lépéseket várnak, hogy a nők egyenlő feltételekkel pályázhassanak a különféle állásokra, munkájukat ugyanúgy megfizessék, és ugyanolyan munkavállalói jogokkal rendelkezzenek, mint a férfiak. Ennek érdekében fontosnak tartják az előírásokat megszegő vállalkozások megbüntetését is. A képviselők üdvözölték azt a bizottsági javaslatot, amely biztosítaná a bérek átláthatóságát, ám hangsúlyozták, hogy ez önmagában nem jelent megoldást a mélyen gyökerező egyenlőtlenségekre.
Nemre való tekintet nélkül mindenkinek joga van a munkához, valamint szakmai és magánélete egyensúlyához. Ezért a képviselők felszólították az EU-t és tagállamait, hogy segítsék a nők és férfiak számára egyenlő feltételekkel igénybe vehető, fizetett szabadság terjedését. A képviselők rugalmas munkafeltételek biztosítását kérték a szülési, apasági és szülői szabadságot követő időszakban, valamint nagyobb támogatást várnak a magas színvonalú és helyi gyermekgondozási szolgáltatások számára.
A világjárvány és a kapcsolódó kijárási korlátozások nyomán fokozódott a nők elleni erőszak mértéke. A képviselők arra kérték a tagállamokat, tegyenek meg mindent azért, hogy a rendőrség és más hatóságok azonosítsák és figyelemmel kövessék a bántalmazókat. Hangsúlyozták, hogy speciális programokkal kell védeni a családon belüli erőszak áldozatait, és követni helyzetük alakulását. Meg kell oldani, hogy az áldozatok könnyebben juthassanak jogorvoslathoz és menedékhez.
A nemi alapú erőszak felszámolásához Bulgáriának, Csehországnak, Magyarországnak, Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának is ratifikálnia kellene az isztambuli egyezményt, és a területet részletesen szabályozó uniós jogszabályokra lenne szükség, vélik a képviselők.
A jelentéstervezet hangsúlyozza, hogy a szexuális és reproduktív egészség és jogok a nők alapvető jogai, amelyeket semmilyen módon nem szabad gyengíteni vagy felszámolni. Ezek megsértése – például a biztonságos és legális terhességmegszakítás megtagadása – a nők és a lányok elleni erőszaknak minősül. Ezért felkérték a Bizottságot és a tagállamokat, fokozzák az emberijog-védők, valamint a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal foglalkozó egészségügyi szolgáltatók és civil társadalmi szervezetek támogatását.
Sandra Pereira (Baloldal, Portugália) jelentéstevő szerint „a nők jogainak megerősítéséhez és betartatásához változnia kell a szakpolitikának. Az egyenlőtlenség felszámolásához meg kell emelni a béreket, fenn kell tartani és ki kell terjeszteni a jó minőségű és mindenki számára elérhető olyan közszolgáltatásokat, mint például az oktatás és az egészségügy, de ide tartozik a lakhatáshoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés is. Kiemelten fontos ügyként kell kezelni a nők elleni erőszak mindenféle formája elleni fellépést. Csak így teremthetünk valódi egyenlőséget nők és férfiak között.’’
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete által kidolgozott nemek közötti egyenlőségi mutató szerint az uniónak még legalább 60 évre van szüksége ahhoz, hogy területén megvalósuljon a nemek teljes egyenlősége. 2021-ben a tagállamok 100-ból átlagosan 68 pontot értek el, ami az EU egészét tekintve mindössze 4,9 pont javulást jelent tíz év alatt. A tagállamok egyharmada még a 60 pontot sem érte el; a Magyarországra vonatkozó mutató 53,4 ponttal a görög érték után a második leggyengébb az unióban.