Nem mondhatunk le az örökségről!

Felújítják a kutyfalvi református templomot

A kutyfalvi műemlék templom öt évvel ezelőtt szenvedett súlyos viharkárt, amikor egy tornádószerű szél ledöntötte a toronysisakot. Akkor rengeteg támogatás érkezett, hiszen a gyülekezet önerőből nem tudott volna megbirkózni a helyreállítással. A templom folyamatban levő felújításáról és a gyülekezeti életről Lukács-Lőrincz Csilla parókus lelkész és férje, Lukács Vilmos István marosugrai lelkipásztor számolt be. 

A belső javítás következik

– A templom felújítása 2016-ig vezethető vissza, amikor a toronysisakot ledöntötte a vihar. Akkor én voltam Kutyfalván a helyettesítő lelkész, mert a feleségem szülési szabadságon volt. Az adminisztratív feladatot én vállaltam el, s mondhatni, attól kezdve folyik a felújítás. A magyar állam is a segítségünkre sietett, onnan biztosították az anyagi háttér oroszlánrészét. Nagyon jó volt megtapasztalni, hogy a vihar után a szomszéd falvak gyülekezetei, lelkészei, presbiterei reggel 8 órakor már ott voltak, s mire én Marosvásárhelyről visszaértem – hirdetést kellett feltennem, mert sem áram, sem internet nem volt –, a templom be volt fedve. Nagy összefogás volt! Jó volt megtapasztalni a közösség erejét, hogy nem hagynak magunkra! Kis, látszólag elöregedő közösség vagyunk, de mögöttünk van egy nagy közösség, más gyülekezetek tagjai, lelkészei, politikai és egyházi vezetőink. Nemcsak mint egyház, hanem mint nép összefogtak a kutyfalvi templomért. A mi örökségünkről van szó, nem mondhatunk le róla! – fogalmazott Lukács Vilmos István lelkipásztor. 

A vihar után a műemlék templom tetőszerkezete és a toronysisak újult meg, azután a terveztetést kezdték el, a további felújítási munkálatok előkészítési fázisban vannak. Új fűtési rendszert építenek ki, megoldják a drénezést, új nyílászárókat szerelnek be, s lemeszelik a belső falakat. Remélhetőleg mindezzel tavaszra elkészülnek. A felújítás költségvetése 330 ezer lej. 

A fiatalok korosztálya majdnem hiányzik

A kutyfalvi református gyülekezet aránylag kicsinek számít, 160 lélek, közülük elég sokan nem laknak a faluban. A korosztálybeli megoszlás elég vegyes, de a fiatalok korosztálya majdnem hiányzik, és kevés a gyerek. Öt évvel ezelőtt és idén nyáron kereszteltek egy kislányt. S ami még elgondolkodtatóbb: tíz éve ez az első kislány. Két évvel ezelőtt három fiú konfirmált. Azelőtt átlagban két fiatal tette le a konfirmációi fogadalmat. Ez rendkívül szomorú! Emberileg nézve belátható időn belül a gyülekezet megszűnik. Ennek ellenére a gyülekezet lelkésze bizakodó, és próbálja úgy szervezni az egyházi és közösségi életet, hogy a jövőben pozitív irányba mozduljanak el. 

– Az istentiszteleteket megtartjuk, a gyülekezet segítőkész, amikor közmunkát szervezünk, igyekeznek. Van egy réteg, amelynek szívügye az egyház, és nagyon kiveszi a részét a munkából. Van azonban közömbös része is a gyülekezetnek, s van egy nagyon kis hányad, amely piszkálódni szeret. A 2016-os viharkár után adakoztak az emberek, annak ellenére, hogy el voltak foglalva a saját nyomorúságukkal, hiszen őket és ingatlanjaikat is érintette a vihar – mondta el Lukács-Lőrincz Csilla, a gyülekezet lelkésze. 

Fejlesztési kilátások a Saligny programmal

A Kutyfalvi Polgármesteri Hivatalban Bükkösi József Sándor alpolgármesterrel a község életéről, megvalósult és soron következő terveiről beszélgettünk. A több mint 1800 lelket számláló községhez a központi településen kívül Marosdátos, Péterlaka és Marosoroszi tartozik, de magyarok csak a községközpontban élnek, arányuk a lakosság 20 százalékát teszi ki. 

– Az Anghel Saligny országos fejlesztési program keretében három projektre pályázunk. Az egyik a Kutyfalva és Péterlaka közötti nyolc kilométeres községi út teljes felújítása. Ezt az utat 14 éve aszfaltoztuk le, de azóta eléggé tönkrement, javítgattuk ugyan, de sajnos teljes felújításra szorul. Egyelőre Kutyfalva és Marosoroszi van belefoglalva a megyei vízhálózati tervbe, amibe Péterlaka és Marosdátos nem esett bele, mert a költségek nagyon magasak. A Saligny projekt keretében pályázunk e két település vízhálózatának kiépítésére. A csatornahálózat kiépítésére is pályáznánk, de a község lakossága 2000 főnél kevesebb, ezért nem teszünk eleget a kritériumrendszernek. Pedig nagyon nagy szükség lenne erre is, hiszen nem mindenki alakít ki emésztőgödröt, s a szennyvíz a sáncokba, patakokba folyik, és beszivárog a kutakba. Ott van nagyobb gond, ahol a házak közel vannak egymáshoz, főleg a falu azon a részén, ahol az árvíz után kisebb telkeken építkeztek. Vízmintákat elemeztettünk, s kiderült, hogy nitrittel és nitráttal szennyezettek a kútvizek, és nem ihatók – tájékoztatott az alpolgármester.

Gyaloghíd a Maroson át

– Nagyon nagy segítségünkre volt az országos helyi településfejlesztési program (PNDL1), amelynek keretében a Maroson keresztül sikerült egy Kutyfalvát Marosdátossal összekötő gyaloghidat építeni, amin könnyebben megközelíthető Dátos. Gépkocsival 14 km-es kerülővel lehet eljutni a faluba a községközpontból Radnóton és Lekencén keresztül. 

Valamikor komp volt a Maroson, azon traktorokat, pótkocsit, terményt szállítottak, később csónakot üzemeltettek, majd az az átkelési lehetőség is megszűnt. A 2-es program keretében sikerült leaszfaltozni a községközponthoz tartozó három falu útjait – mondta Bükkösi József.

Hat éve szűnt meg a magyar iskola

Ami a község iskolahálózatát illeti, az alpolgármester beszámolt arról, hogy Kutyfalván hat éve megszűnt a magyar oktatás. Mindössze három gyerek volt már. Teljesen megszűnt a román nyelvű oktatás Dátoson és Marosorosziban is. Péterlakán működik még az óvoda és az elemi iskola. A községközpontban maradt meg a román nyelvű általános iskola. – Sajnos nagyon apadunk! – szólt az összegzés. 

300 hektárt művel a társas gazdaság

1991 óta működik Kutyfalván a Spicul, azaz a Kalász mezőgazdasági társulás. Ezt Alb Ilona vezeti, aki mezőmadarasiként 1982-ben került a faluba, egyrészt, mert itt volt a munkahelye, másrészt, mert ide jött férjhez. 

– Kezdetben a zöldségesfarmon, aztán a volt szövetkezeti gazdaságban főkönyvelőként dolgoztam. A kollektívet felszámolták. 1991-ben létrehoztuk a Spicul, azaz a Kalász társulást, azóta vezetem a farmot. 600 hektár föld művelésével kezdtük, de mivel 1995–96-ban nem voltak támogatások, nagy területekről mondtunk le, s azóta 270–300 hektárt dolgozunk meg. A társulás által művelt föld a falubelieké, 191 tagunk van. Kutyfalván az embe-reknek nincs nagy földterületük, csak 4-5 személy birtokol földet 5 hektáron felül, a többieknek egy hektáron aluli területük van. A tagok a földterületük nagyságától függően részesedést kapnak, amit vagy gabonában, vagy pénzben fizetünk ki. Egy hektárra ezer kg búza értékét kapják meg minden évben. Idén ez 1200–1400 lej között alakul – fogalmazott Alb Ilona, aki elmondta, hogy a jövedelemből minden évben befektettek a géppark fejlesztésébe. 

Rendre vásárolták meg a gépeket, hiszen saját géppel sokkal olcsóbb a föld megmunkálása. Jelenleg 3 Roman típusú U650-es traktor, két 170 lóerős John Deer, egy Claas kombájn, egy talajlazító, több eke, egy kombinátor, egy talajgyalu és két vegyszerezőgép van a tulajdonukban, az egyik GPS-szel működik, naponta 16-20 hektár területet lehet vele kezelni. Ez utóbbit lízinggel vásárolták, a többi gépet készpénzzel. 

– A társas búzát, cukorrépát, kukoricát, napraforgót, szóját termel, krumplit csak kisebb mennyiségben, a tagok részére. Idén a legjövedelmezőbb termény a kukorica. Cukorrépából a tavaszi sok eső, aztán a nyári szárazság miatt kevesebb termett, 43 tonna hektáronként. Előző években 70-80 tonna répát takarítottunk be – mondta el Alb Ilona.

Mivel általában férfiak vezetik a mezőgazdasági farmokat, feltettük a kérdést, hogyan vállalta nőként, hogyan szánta rá magát egy társas vezetésére, hol tanulta a földművelés csínját-bínját? 

Elmondta: Csombordon végzett a kertészet szakon, a könyvelést a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen tanulta, s amellett Marosvásárhelyen a jogot is elvégezte. – Mindent tudok, amire egy farm vezetéséhez szükség van – mondta. 

Alb Ilona arról is beszámolt, hogy a mezőgazdasági munka mellett idén sok munkája volt, mert uniós támogatással telekelik a földterületeket, a kutyfalvi és marosoroszi területek esetében ő állította össze a dokumentációt. Eddig a földterületek 50 százalékát készítették elő telekelésre. A folyamat tovább tart, következnek a hőerőmű körüli, meg a Maros Bogát felőli részén levő területek. 

Online kastélynap 

Novemberi hétköznap. Csend honol a Degenfeld-kastély környékén. Nyáron szombaton 10 órától fogadják a látogatókat, a téli időszakban telefonos bejelentkezés alapján van idegenvezetés. Szombaton 12 órától a járványhelyzetre való tekintettel online kastélynapot szerveznek, melynek során a Degenfeld családot, történetüket és birtokaikat mutatják be. 

A kastély tulajdonosa, gróf Degenfeld István nemrégiben hunyt el, az ingatlan és a hozzá tartozó földterületek a Németországban élő gyermekeire szálltak. Az örökségükkel, a származásukkal és ennek szellemi értékével, valamint édesapjuk akaratával megegyezően a kastélyt a közösség használatába állítják. Mivel ők távol élnek, nem tudnak olyan intenzíven foglalkozni a kastély ügyével, ezért az épület megmentését és működtetését a Pro Castellum Degenfeld Egyesület vállalta fel. Ugron Győző, az egyesület ügyvezetője beszámolt arról, hogy mit sikerült eddig megvalósítani, és milyen terveik vannak. 

Elmondta, hogy a kastélyt kulturális és szabadidőközpontként működtetik. Az épületben tárlatok kaptak helyet, megtekinthető a Novák József heraldikus alkotásaiból álló kiállítás, amely az erdélyi nemesi családok címereit összesíti. Nemrég nyílt meg a Petrőczy Kata Szidónia életművének szánt kiállítás, melynek megnyitójáról részletesen beszámoltunk lapunkban. Érdekes az erdélyi kastélyokról készült fotótárlat, s nemsokára egy népviseleti kiállítás is látható lesz, melyen román és szász népviseletet mutatnak be. Egy olyan kiállítótermet is szeretnének kialakítani, amely ideiglenes tárlatoknak ad helyet. Tervezik egy témaspecifikus könyvtár kialakítását, amely az erdélyi nemes családokkal kapcsolatos könyveket fog felsorakoztatni.

A kastélyban a gyerekek és a fiatalok számára is van szórakozási lehetőség, a legkisebbeknek, a 3–12 éves korosztálynak a Székelyföldi Legendáriummal partnerségben egy óriási társasjáték-szobát alakítottak ki, s a Legendárium rajzfilmjeit is levetítik. A fiataloknak egy szabadulószobát alakítottak ki, a szabadulás egy rejtvény megfejtéséhez kötött. 

Van egy nagyobb terem, amit a református egyházzal, Lukács Vilmos István tiszteletes úrral közösen egyházmegyei ifjúsági teremmé alakítanak, ezzel is jelezve, hogy az erdélyi nemesség és az egyház kapcsolata ma is fontos. Ez a terem az egyházmegyei ifjúsági csoportok számára találkozó- és rendezvényteremként szolgálna. 

Hosszú távon a nagy pipázót és a körülötte levő termeket szeretnék úgy berendezni, hogy 70-80 személyes rendezvények – konferenciák, előadások – helyszínéül szolgáljon. 

Az egyesület az épületen apró beavatkozásokat végzett, felújították a mosdót, egypár termet is, de a teljes felújítást egyelőre csak tervezik. 

A Degenfeld-kastélyban szombaton 12 órától online kastélynapot szerveznek, amit interneten lehet követni. Előadás hangzik el a Degenfeld családról és birtokaikról, bemutatják Degenfeld Lajos életét. Kálmán Attila előadása a Kárpát-medencében található Degenfeld-kastélyokról szól. Ezt követi egy kastélyokhoz és a nemességhez kötődő kvízjáték.