2022. augusztus 16., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Nem csoda, hogy a médiából áradó, a nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatos hírek, beszélgetőműsorok megzavarják, elbizonytalanítják az embereket. A legutóbbi néhány évben komolyabb nyugdíjreform nem történt, a beígért változások érvénybe léptetése valahogy mindig tovább tolódott. A rendszerváltás utáni nyugdíjreformot nem nevezhetjük túl sikeresnek. Az adófizetők szemszögéből a hosszú távú tervezhetőség hiánya, a nyugdíjak időközönkénti ki- és átszámolása egy precíz, átlátható és korrekt kiszámítási mód hiányában igazságtalanságokat szült, a társadalmi feszültséget tovább szította a speciális nyugdíjak bevezetése, a bizonyos ágazatokban érvényes korai nyugdíjkorhatár. 

A napokban a kedélyeket az borzolta, hogy Radu Oprea, a PSD szóvivője Facebook-bejegyzést tett közzé, amelyben a nyugdíjkorhatár emelése ellen érvelt. Ha pedig ellene érvelt, akkor feltételezhetően téma lehetett a kormányban. Tegnap a miniszterelnök is cáfolta, hogy a kormány tárgyalt volna a nyugdíjkorhatár 70 évre való emeléséről, és hozzátette, bár jót tenne az államháztartásnak, mégsem vezetik be, és a kormány nem is vállalhatja a felelősséget egy ilyen kezdeményezésért. A munkaügyi miniszter ezt azzal egészítette ki, hogy a törvény jelenleg is lehetőséget biztosít arra, hogy az emberek saját kérésre a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozhassanak, de a nyugdíjkorhatár emelését nem támogatják, „mivel a romániai lakosság várható élettartama alacsony, az uniós átlag alatti”. Ami bizony igaz. Az Eurostat adatai szerint ugyanis „a romániai lakosság várható élettartama 1,4 évvel csökkent, és más európai országokhoz képest alacsonyabb az egészségesen eltöltött várható élettartam is. Romániában a nyugdíjkorhatárt elérő férfiak átlagosan 6 és fél évig élnek még egészségesen, Németországban viszont (ahol a nyugdíjkorhatár mindössze 7 hónappal magasabb a romániainál) átlagosan még 11 és fél évig, Spanyolországban 12 és fél évig, Lengyelországban 8 évig élvezhetik egészségben nyugdíjas éveiket”. Ezek az adatok persze országon belül, régiónként is változnak. 

Az utóbbi években a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos problémák, a demográfiai előrejelzések (elöregedés, kivándorlás, népfogyatkozás) késztethették arra a kormányt, hogy tárgyaljon a nyugdíjtémáról. A nyugdíjreform azonban több annál, mint hogy vezényszóra megemeljék a korhatárt vagy kampányidőben betarthatatlan mértékű nyugdíjemeléseket ígérjenek, ezeket törvénybe foglalják, és végül ne tartsák be. Hiteltelen, szakmaiatlan döntések születnek, amelyek miatt egyre bizalmatlanabb a társadalom a kormánnyal szemben. A reformra márpedig szükség van, ezen a területen talán még inkább, mint máshol. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága a legfőbb kihívás, éppen emiatt fontos az öngondoskodás szorgalmazása egészen fiatal kortól, a feketemunka kifehérítése stb. Mert ellenkező esetben – amint a szociáldemokrata vezér is kijelentette – „nagyon kevesen fognak nyugdíjban részesülni”.