Nehéz koalíciós tárgyalások várnak az eddig kormányzó szociáldemokratákra Romániában. Megnyerték a parlamenti választásokat, de a szavazatok 22 százalékával a rendszerváltást követő történetük leggyengébb eredményét mondhatják magukénak. Második helyen a nacionalista, szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség, az AUR végzett. Az RMDSZ is erősödött: a szavazatok 6 és fél százalékát megszerezve ismét kormányzati szerepbe kerülhet.
A magukat Európa-barát pártoknak nevező erők minap bejelentették összefogásukat. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke, Ilie Bolojan szerint a PNL, az RMDSZ, a választásokon a legjobban szereplő Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR), valamint a nemzeti kisebbségek frakciói megállapodtak egy koalíció létrehozásáról.
A parlamenti választás egyik legnagyobb vesztese az USR volt. Elnökjelöltje, Elena Lasconi bejutott ugyan a választás második fordulójába, de pártja jóval kevesebb szavazatot hozott a parlamenti választásokon.
A szociáldemokrata PSD ahhoz képest, hogy alulmúlták a várakozásokat, még mindig a legerősebb párt lett, ami úgymond relatív siker. A másik koalíciós párt, a PNL közel 15 százalékot kapott, ami jóval alatta van a 2020-as eredménynek, amikor a PSD-vel együtt még 54 százalékot szerzett.
Eközben a szélsőjobboldali erők is megerősödtek. Az AUR mellett újabb szélsőséges pártok – az S.O.S. Románia és a Fiatal Emberek Pártja (POT) – jutottak be a parlamentbe, összesen 30 százalék feletti eredménnyel.
A parlamenti választások eredményeit ismerve meg is kezdődtek a kormányalakítási tárgyalások, és több lehetőség is felmerült. Annak ellenére, hogy kampány idején mind a szociáldemokraták, de főleg a liberálisok esküdtek arra, hogy soha többé nem lépnének koalícióra egymással, kölcsönösen csalással, hazugsággal, árulással vádolták egymást, most mégis feledik a „soha többé-t”, és újra összeállnának. Hiába, nehéz otthagyni a „húsosfazekat”.
Ám mivel önmagukban, de még az RMDSZ-szel együtt sem lehetne többségük a parlament két házában, egyfajta nemzeti egységkormányt emlegettek, az USR-vel közösen. Holott eddig mindenki „ráfázott” arra, hogy az USR-vel szövetkezett.
Pár nappal ezelőtt még az volt a kérdés, hogy ki lesz Románia államelnöke. Ám az alkotmánybíróság finoman fogalmazva „beleköpött” a levesükbe, és semmisnek nyilvánította az elnökválasztás első fordulóját, amelyen az USR jelöltje és a legionáriusok barátja között dőlt volna el a harc. Így azonban a jelenlegi elnök is kapott egy kis haladékot, amíg – mint mondta – az új elnök nem lép hivatalba. Ami a tavaszig elhúzódhat.
Jelenleg tartanak a kormányalakítási tárgyalások. Azon vitatkoznak a politikusok, hogy ki adja a miniszterelnököt.
Nos, ha valaki azt hitte, hogy év végére megalakul az új parlament, és új elnöke is lesz az országnak, illetve a hosszú viták, csetepaték sora lezárul, és az ország vezetői végre azzal foglalkoznak majd, amire hivatali esküjük kötelez(né) őket, tévedett.
Korántsem érnek véget a nehéz idők ebben a törékeny demokráciában. Sem gazdasági, sem politikai, sem más szempontból.
