2024. august 2., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ne mossák össze Skócia helyzetét a székelyföldi autonómiával!

A skóciai népszavazás kapcsán egyre többen felvetették a román médiában az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetét mint nemzetállamot veszélyeztető precedenst”. 

A skóciai népszavazás kapcsán egyre többen felvetették a román médiában az RMDSZ székelyföldi autonómiatervezetét mint nemzetállamot veszélyeztető precedenst”. Felkerestük Borbély László parlamenti képviselőt, az RMDSZ politikai alelnökét, aki a következőt nyilatkozta:  
 
– Nem kell összemosni a két ügyet. Egyértelműen Skócia az Egyesült Királyság keretében önálló állami struktúrával rendelkezik. A belpolitikai helyzet miatt egy ideje Skóciában felerősödtek azok a vélemények, amelyek szerint az ország teljesen külön kell váljon Angliától. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a két ügyet nem szabad összemosni. Mi azt akarjuk, hogy az egységes román államon belül nagyobb autonómiája legyen a magyarságnak, ezért dolgoztuk ki a statútumot. A nemzetállam ellen harcolunk, mert Románia nem az – mondta Borbély László, majd kifejtette:
A skóciai ügy kapcsán Katalónia is újra előtérbe került, ahol referendumot akarnak meghirdetni a leválásról, amit a spanyol állam nem fogad el. Egy katalán képviselő elmondta, hogy Katalóniában többen vannak azok, akik nem akarnak elszakadni teljesen Spanyolországtól, de mivel a spanyol kormány nem ismeri el ezt a törekvést és nem akar referendumot, ezért nyilvánvalóan többen lesznek azok, akik el akarnak szakadni. Ez tanulságos számunkra is, mert tényleg tárgyalni, beszélni kell ezekről a kérdésekről. Borbély László hozzátette, az RMDSZ autonómiastratégiája, amelyről a szervezeten belül is voltak viták, elsősorban a hagyományainkra épül, olyan rendszerű, amely létezik Európában. Alapja a dél-tiroli modell, amely 1992-től az olasz állam keretén belül működik. 
– El akarjuk magyarázni a román többségnek is, hogy azt szeretnénk, ha a régión belül több pénz maradna, mert ez minden régiónak jó, illetve a valós decentralizáció szerint több kérdésben helyben lehet dönteni. Emellé tettük azt a pluszt, amiben azt kérjük, hogy a magyar legyen regionális nyelv és arányos képviseletet biztosítsanak a köztestületekben. Az tény, hogy eddig a román társadalomban csak nekünk van a régiósításról konkrét elképzelésünk. Természetesen ez azt jelenti, hogy módosítani kell az alkotmányt, mert jelenlegi formájában nem engedi meg, hogy régiókat hozzunk létre. Az RMDSZ-nek van egy alkotmánymódosító csomagja, majd a törvényeken is kell változtatni, de azért vagyunk a parlamentben, hogy leüljünk és tárgyaljunk mindezekről. 
– Egyesek véleménye szerint a székelyföldi autonómia kirekesztő jellegű. Nem lenne jobb, ha az autonómiatervezetet kiterjesztenék akár Románia történelmi régióira – Erdély, Moldva, Havasalföld – is, mert lehet, hogy így a többségiek is jobban elfogadnák? 
– A sors iróniája az, hogy Romániában nagyon erős a regionális identitás, ugyanakkor pont azért, mert a magyarok kérik az autonómiát, az utóbbi 25 évben nem beszéltek róla. Nem merik kimondani azt, hogy minden régió jobban járna, ha lenne autonómiája. Persze el kellene dönteni azt is, hogy milyen formában valósítjuk meg a régiósítást. Ha 16 régióban gondolkodunk, akkor nekünk mindenképpen érdekünk, hogy bármilyen felosztásban a Székelyföld egységes maradjon. Egyszerűen, gyakorlati oldaláról közelítve meg a kérdést, az az érdek, hogy a régióközpontok könnyen megközelíthetőek legyenek, hogy az állampolgároknak ügyintézésért ne kelljen sokat utazniuk. Ezért szorgalmazzuk a három, legtöbb négy megyéből álló régiók létrejöttét. Az egy másik megközelítés, ha külön Erdélyben, Moldvában vagy Havasalföldben gondolkodnunk. Ez egy föderális elképzelés, ami egy következő lépés lehet. Nagyobb esélyünk lenne, ha felmutatnánk egy decentralizációt megcélzó törvénytervezetet, de azért képviseljük a magyarságot, hogy ezen belül a sajátos követeléseinknek is hangot adjunk. Román képviselőkollégáktól kérdeztem, hogy miért van az, hogy miután az ukrán rada visszavonta a nyelvtörvényt, az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, de még Magyarország és Románia is követelte, hogy fogadják el a nyelvtörvényt, mivel az oroszon kívül egyaránt érvényes a román és a magyar kisebbségre is? Erre is hivatkozva generáltak konfliktust az oroszok. Romániában miért nem lehet arról beszélni, hogy regionális nyelv legyen a magyar? Ezekre a kérdésekre eddig senki sem tudott válaszolni, mert önmaguknak mondtak volna ellent. Ezért kell az autonómiáról nyíltan kell beszélni, közvitát kezdeményezni, mert nekünk senki elől nincs rejtegetnivalónk – mondta többek között lapunknak Borbély László. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató