Szinte borítékolható, hogy a PSD–PNL kormánykoalícióban szerdán megegyezés született első körben a helyhatósági és az európai parlamenti (EP) választások összevonásáról június 9-én, de nagy eséllyel az államelnöki és parlamenti választásokat is egy napon tartanák, valamikor szeptemberben. Egy ezzel ellentétes bejelentés (lapzárta után nyilatkoznak a pártvezetők) a hosszú egyeztetések és a tegnap délutáni nyilatkozatok után elég nagy meglepetés lenne.
Ha végül a két nagy pártnak sikerült kompromisszumra jutnia a közös jelöltlistáról az EP-választásokon, illetve az államfői, valamint a bukaresti főpolgármester-jelölt személyéről, a megyei tanácsi és polgármesterjelöltek támogatásáról, akkor az elkövetkező hetekben felgyorsulnak az események, hiszen az esedékesnél több mint 3 hónappal korábban kell megméretkezniük a helyi jelölteknek. Ha lehet hinni az ellenzéki pártoknak, akkor az összevont választások megtartásához elengedhetetlen jogszabályi módosításokat megóvják, bár ez egyre kevésbé tűnik valószínűnek az AUR esetében, amely elég jól pozicionált abban a felmérésben, amelyet az Avangarde szociológiai intézet készített, és amelynek eredményeire a PSD alelnöke buzgón hivatkozik. A felmérés szerint a választók mintegy kétharmada támogatná az idei parlamenti választások nyomán kormánytöbbség megalakulását, abból a megfontolásból, hogy ezáltal lehetne biztosítani az ország politikai stabilitását. A megkérdezettek 23 százaléka viszont ezt ellenzi. Azonban a válaszadók alig több mint fele, 53 százaléka ért egyet, 35 százalékuk pedig ellenzi, hogy az önkormányzati választásokat előre hozzák, vagyis összevonják az EP-választásokkal. Úgyhogy az emberek egyáltalán nem támogatják elsöprő többséggel az összevont választások első, június 9-i felvonását. Figyelembe véve, hogy a felmérés rámutat: ha most rendeznék a parlamenti választásokat, a PSD-re a szavazatok 31 százalékát, a PNL-re a 20 százalékát adnák, a liberálisok nyakában ott liheg az AUR a maga 18 százalékával, valamint a szintén ellenzékben lévő Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) 15 százalékkal, világos, hogy a kormányzópártok sietnek konszolidálni hatalmukat. Ezt a PSD és a PNL a „nagy összeborulással” akarja elérni, lemondva a saját jelöltállításról, arról a mércéről, amely valójában megmutatja igazi erejüket, alkalmasságukat. Céljuk világos: a választási alkuk megkötése a politikai tőke maximalizálása, a hatalmi pozíciók megtartása céljából. Csakhogy ezekből a nagy számításokból mintha csak a szavazatokat hozó választókat felejtenék ki…
