Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Ravenna
Rétegek mögül lobban a Fény
Arra, kit áhitat rabol meg hirtelen,
Viseltes lelkéből dobva ki a szennyet –
Teremtés Fia – isteni kéz mutat Rá –
Nyájának örülve, s virágnak, madárnak,
Nem a dogmáknak, de Életnek örvendez
Arca és szeme, mely félig tán földi…
Uram, Hercegem, Federico!
Roppant ízlésed feledtet
Bármi talmit, ami még
Itt, eme árnyékszékvilágban
Naponta öli az elmét és a lelket!
Oda minden, ami aggaszt,
Ha láthatom Városod!
Vadad, 2019. június 22.