Bő három hónapja nem dolgoznak a munkások a Nyárád-híd felújításán a Nyárádszereda és Ákosfalva közötti 151D jelzésű megyei úton, Nyárádszentlászlón. Többen tervezési hibákra gondolnak a munkabeszüntetés háttereként, tény azonban, hogy a beruházás idén már nem fejeződik be. Ennek okairól kértünk felvilágosítást.
A tényleges hídjavítási munkálatok idén május 22-én kezdődtek el, azóta a forgalmat Nyárádszentlászló és Nyárádgálfalva irányából egy Szentháromságon áthaladó kerülő útra terelték úgy, hogy annak csupán egy kisebb szakaszát aszfaltozták le, a településen belül, a másik része kövezett, amelynek állapotát sokan kifogásolják, és amelyről már lapunkban is többször szót ejtettünk. Tény azonban, hogy alig egy hónap után a munkások, majd a munkagépek is eltűntek onnan, július eleje óta a helyszínen emberek nem, csak a természet mozdít valamit: felnőtt a gaz a híd környékén, az egyik figyelmeztető tábla a martba borult, a híd két végén csak egy-egy vékony műanyag szalag, illetve a nyomáti és a szentháromsági eltérőknél álló táblák jelzik, hogy itt nem lehet továbbhaladni gépkocsival.
A lakosságot, ingázókat, illetve a környéken naponta átutazókat leginkább az aggasztja, hogy hónapok óta szünetel a munka, ami miatt biztosan csúszik a kivitelezés határideje, az amúgy sem jó minőségű terelőúton télen még nehezebb és veszélyesebb lesz a forgalom.
Egyesek pénzügyi gondokat, mások tervezési hibákat vélnek a kérdés hátterében. Mindezek tisztázásáért a beruházást megrendelő Maros Megyei Tanács műszaki igazgatóságához fordultunk.
A híd és a járda eredeti vasazata rozsdamarta, nem megfelelő, nem biztonságos,
ezért új műszaki megoldásokra van szükség
Csak műszaki kérdéseket kell tisztázni
Válaszában a beruházásokat követő osztály rámutatott: a hídlemez burkolatának eltávolítása és a járdák elbontása nyomán derült ki, hogy a járdák vasazatát megette a rozsda. Ezek a régi fémszálak megfelelő tisztítás és kiegyenesítés után visszaépültek volna az új járdába mint passzív vasalás.
Ugyanakkor az is láthatóvá vált, hogy a híd jobb oldalán a két pillért összefogó kereszttartó fölött, az egymás mellé helyezett betonacél szálak sűrűsége miatt a híd építésekor (1971-ben – a szerző megjegyzése) a beton nem hatolt be megfelelőképpen a vasszerkezet minden részébe, ennek következtében egy üreges rész alakult ki a hídlemezben. A helyzetet jelentette a kivitelező, és új műszaki megoldást kért.
A beruházó jelenleg várja, hogy a tervező előterjessze a műszaki elemző és a tervellenőrző által láttamozott új műszaki javaslatokat, majd miután ezt a beruházó elfogadja, a tervező előterjeszti a mellőzhető és a szükséges új munkálatokat, a kivitelező elkészíti ennek költségszámítását, ezt követően pedig kiegészítő okirat készül a szerződés mellé a többletköltségekről és a kivitelezési időszak módosításáról.
A válaszban leszögezik, hogy a munkálatok tervezésekor a híd hiányosságairól nem volt tudomásuk, tehát semmiképpen nem emberi és tervezői mulasztás történt. Ugyanakkor anyagi gondok sem állnak a jelenlegi munkaszüneteltetés hátterében, hiszen a beruházás pénzügyi kerete biztosított.
Ami a kivitelezési határidő eltolódását illeti, kérdésünkre a műszaki igazgatóság hozzátette: a kivitelező már június 30-án kérte a határidő meghosszabbítását, így a beruházásra 13 hónapot szabtak meg. A már három hónapnyi munkaszünet is hozzáadódik ehhez, de lehetséges, hogy az új műszaki megoldásjavaslat nyomán valamennyit rövidülhet ez a határidő.
Érdeklődésünkre a beruházó azt is leszögezte: a hídjavítási szerződés részeként a kivitelező kötelessége a terelőút folyamatos karbantartása is mindaddig, amíg a felújított hidat át nem adják. A terelőút állapotát folyamatosan figyelik, tudomásuk szerint még nem történt közúti baleset az úttest minősége miatt.
Több mint három hónapja szünetel a munka a hídnál
Vannak más aggályok is
Hasonló kérdésekkel fordult a Maros Megyei Tanácshoz a szentlászlói híd kapcsán Kodok Márton is.
A közúti infrastrukturális munkálatokat nyomon követő civil személy a javítások szüneteltetése okaira vonatkozóan hasonló válaszokat kapott, mint amit lapunknak is megküldött a megyei tanács.
Az ilyen munkálatokat szemmel tartó civilek azonban attól tartanak, hogy azért kért újratervezést a cég, mert áron aluli ajánlatot tett, és ha a megrendelő nem folyósít elegendő pénzt, a cégnek a munkálat nem lesz elég nyereséges, nem tudja befejezni a vállalásait, s a hídjavítás szégyenszemre félbemarad.
Továbbá azt is nehezményezik, hogy túl hosszú ideje szünetel a munkavégzés – osztotta meg lapunkkal is aggályait Kodok Márton. A kérdéseire kapott válaszokból kiderül, hogy a kivitelezési szerződés értéke csak a törvényeknek megfelelően módosult valamelyest, ugyanakkor februárban kért még a cég 267 ezer lej többletet a terelőút megerősítésére, majd júniusban 9 ezer lejt a vízfolyások megoldására (mindkét összeghez hozzáadódik a héa).
Ami a kivitelezési határidőt illeti, 13 hónapra módosult, amelyből 6 már letelt, tehát még 7 hónapja lesz a cégnek a további munkálatok elvégzésére. A felfüggesztési időszakok nem számítanak bele ebbe a 13 hónapba – szögezi le a válasz, megjegyezve azt is, hogy a terelőút karbantartása, javítása, kellő útjelzéssel való ellátása, valamint a járhatóság biztosítása a téli időszakban is a szerződés és a törvény értelmében a kivitelező cég feladata.
Mivel a kivitelező a téli időszakra kérheti a munkálatok további felfüggesztését a hídnál, számolni kell a befejezési határidő újabb eltolódásával, ami a munkálatokat megfigyelő aktivisták számára további kérdéseket vet fel.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
