Munkatábort zárnak be Kínában
Kínai sajtójelentések szerint még az év vége előtt hazaküldi összes munkatáborban lévő fogvatartottját Kuangcsou városa, amit akár több más város és tartomány is követhet.
Kínai sajtójelentések szerint még az év vége előtt hazaküldi összes munkatáborban lévő fogvatartottját Kuangcsou városa, amit akár több más város és tartomány is követhet.
Kuangtung tartomány székhelyének munkatáborai március óta nem fogadnak új embereket, a jelenleg még ott őrzött mintegy száz főt hamarosan szabadon engedik – írja a China Daily napilap hétfői kiadásában. Az újság a kuangcsoui középfokú polgári bíróság helyettes vezetőjét idézi, aki idejétmúltnak nevezte a munkatáborok rendszerét, s a fogvatartottak szabadulásuk utáni beilleszkedési nehézségeiről is szót ejtett. „A hatóságok és jogi szakértők felismerték a rendszer hátulütőit, és annak felszámolására szólítanak fel” – mondta Jü Ming-jong.
Az országban 1957-ben vezették be a hivatalosan munka általi átnevelésnek keresztelt rendszert. Ez egy adminisztratív büntetési forma, amelyről bírósági eljárás nélkül dönthet a rendőrség. Átnevelésre mindenekelőtt a kevésbé súlyosnak számító bűncselekmények elkövetőit – tolvajokat, prostituáltakat, kisstílű drogterjesztőket – ítélnek, de gyakran alkalmazták azt a másként gondolkodó és az illegálisan működő vallási felekezetek tagjainak elhallgattatására is. A büntetés akár négy évig terjedő szabadságvesztést is jelenthet.
A Hszinhua hírügynökség egy korábbi cikke szerint 2009-ben 350 regisztrált munkatábor volt az országban, s évente mintegy 160 ezer ember kerül ezekbe. A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet (HRW) kínai ága és más emberi jogi szervezetek ugyanakkor úgy becsülik, a fogvatartottak száma akár az évi kétmilliót is elérheti. A rendszer sérti a nemzetközi egyezményeket, s erre jogászok, akadémikusok, emberjogi aktivisták, sőt a hivatalos sajtó is több alkalommal felhívta a figyelmet, a kritika az elmúlt években érezhetően felerősödött.
A munkatáborok átalakításának központi tervéről először tavaly év végén lehetett hallani, s azt ez év elején az állami média is megerősítette. Li Ko-csiang kínai miniszterelnök márciusban erre hivatalosan is ígéretet tett, ám mindezidáig konkrét országos szintű intézkedések nem történtek.
