A munkaorvosok a törvényeken szeretnének változtatni

Szerdától péntek délutánig a XVII. országos munkaorvostani kongresszus színhelye a marosvásárhelyi Kultúrpalota. A romániai orvosok mellett ismert nemzetközi szakemberek is részt vesznek és előadást tartanak a rendezvényen. A csütörtöki ünnepélyes megnyitón a Környezetvédelmi és Munkaorvostani Európai Társaság elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a Franciaországot illetve a Cseh Köztársaságot képviselő orvosok számoltak be tevékenységükről és ajánlották fel az együttműködés lehetőségét. A nyitóünnepség végén egy lírai filmmel emlékeztek a két éve elhunyt dr. Szász Loránd egyetemi előadótanárra, a marosvásárhelyi Munkaorvostani Klinika volt vezetőjére. 

A szervezők nevében a jelenlegi klinikavezető és kongresszusi elnök, dr. Moldovan Horatiu adjunktus, dr. Naghi Eugenia, a bukaresti Colentina kórház munkaorvostan-professzora és az Országos Munkaorvostani Társaság elnöke valamint dr. Ovidiu Butuc, a Megyei Klinikai Kórház igazgatója beszélt a kongresszusról, és osztotta meg terveit a sajtó képviselőivel a Kultúrpalota Tükörtermében tartott sajtótájékoztatón. 

A kongresszuson, amelynek keretében megtartják a Romániai Munkaorvostani Társaság közgyűlését is, szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi túlszabályozás megnehezíti a szakmabeliek munkáját, veszélyezteti a szakemberek függetlenségét, ezért azt remélik, hogy sikerül elérniük, hogy a jogalkotók változtassanak az előírásokon. A munkaorvosokra ugyanis fontos szerep hárul a romániai aktív dolgozók egészségének védelmében, annál is inkább, hogy a munkaerőpiacon levők jobbára már nem tartoznak a legfiatalabb nemzedékhez. A rendezvény tematikája nagyon változatos, mivel a szervezők célja az volt, hogy megszólítsák a szakorvosokat és a családorvosokat is. Szeretnének tanulni a nemzetközi gyakorlatból, átvenni mindazt, ami a romániai viszonyok között is alkalmazható – fogalmazott Naghi professzor, aki értékelte a helyhatóságok támogatását és a szakterület felé irányuló figyelmet.

A román állam és a lakosság többsége azt várja el a munkaerőpiac szereplőitől, hogy minél több adót és illetéket fizessenek az államnak, de kevés figyelmet fordít a dolgozók egészségére. Ebben van fontos szerepük a munkaorvosoknak, akiket azonban nem ismernek el eléggé. Ezért csak a jéghegy csúcsát sikerül diagnosztizálni, holott a valóságban sokkal több a foglalkozási megbetegedés. Ezen szeretne javítani dr. Butuc Ovidiu, a Megyei Klinikai Kórház igazgatója, aki ígéretet tett, hogy hat hónapon belül a munkahelyi problémák okozta alvászavarokat vizsgáló központot hoz létre, továbbá egy toxikológiai centrumot is, ami országos jelentőségűvé válhatna. Kiemelte a technikai feltételek biztosításának a fontosságát a pontos diagnózis megállapítása érdekében, ugyanis sok beteg a munkaorvostani rendelők helyett a kórházakhoz fordul, ami megterheli a fekvőbeteg-ellátó egységeket. 

Dr. Szász Zsuzsanna adjunktus a szervezők nevében elmondta, hogy néhány éve a munkaorvostan és foglalkozási megbetegedések megnevezésből az utóbbi elmaradt, mivel Románia a francia modell mellett kötelezte el magát, amely a megelőzésre összpontosít. Csakhogy ez nem alkalmazható teljes mértékben a romániai helyzetre, például ha a bányákra gondolunk, amelyek a negyvenes éveikben járó szilikózisos betegek sokaságát 

„gyártotta”, akiket kezelni kell, mivel a betegségük gyakran a tbc-vel is társul. Romániai szinten a foglalkozási megbetegedéseket továbbra is fel kell ismerni, követni és kezelni kell.

– Az én szempontomból két fő célja van a kongresszusunknak: hogy a meghívott szakorvosokkal együtt próbáljuk rögzíteni a szükséges változtatásokat, hogy jó irányban haladjunk előre, tudományos szempontból pedig nyitni szeretnénk. 

– Elhangzott, hogy sok jogszabályon kellene változtatni. Konkrétan melyek ezek?

– Egy példát említenék a ma reggeli vitáról a szívgyógyász professzor és az üzemorvos között. Ez utóbbi azt mondta, hogy számára törvény tiltja, hogy engedélyt adjon a koszorúér-szűkületben szenvedő betegnek, hogy éjszakai váltásban dolgozzék. A professzor viszont azzal érvelt, hogy az infarktus lehetősége öt perc és ötven év között mozog, ezért nem lehet munkaképtelenné tenni egy embert, mert esetleg ötven év múlva infarktust kap. A vonatkozó törvényeken kellene enyhíteni, mert jelenleg munkaképtelen embereket gyártunk, anélkül hogy valóban munkaképtelenek lennének. A munkaorvos a törvény szerint nem engedheti, hogy továbbra is azon a munkahelyen dolgozzanak, a munkaadó pedig nem biztosít más munkát számukra. 

Egy ülésünk a klinikai toxikológiáról és a klinikai rákkeltő anyagok listájának a bővítéséről szól, amit nem kezeltünk kellő figyelemmel. Ezért lenne fontos az említett központ megalakítása, s ezért hívtunk meg külföldi szakembereket is erről a területről. 

– Vásárhely országosan is élenjáró központ volt a munkaorvostan tekintetében. Hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet?

– A 2-es poliklinika második emeletén 15 fekvőbeteg ellátására van lehetőségünk, három egynapi beutalásra alkalmas helyünk van, ami kevés, de örülünk, hogy létezünk. A hat orvosból hárman egyetemi vonalon félállásban dolgozunk, és együttesen látjuk el a járóbetegeket is. A családorvos illetve az üzemorvos ajánlásával fordulhatnak hozzánk azok, akik foglalkozási megbetegedésben szenvednek. Ezért is nyitottunk a családorvosok felé, hogy halljanak a ritkább foglalkozási megbetegedésekről – válaszolta Szász doktornő, aki szerint a kereskedelmi érdekek túlságosan befolyásolják a szakterület képviselőinek a munkáját.