2019. augusztus 18., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Korszerű trágyatárolók

Június 6-án a megyei tanács nagytermében munkamegbeszélést szerveztek a vízügyi és erdőgazdálkodási minisztérium munkatársai, ahol az istállótrágya nem megfelelő tárolása, használata miatt okozott talaj- és vízszennyezésről, ennek megelőzéséről volt szó. Az alábbiakban az itt elhangzottakat foglaltuk össze. 

A minisztériumon keresztül – uniós program keretében – támogatást nyújtanak önkormányzatoknak korszerű tárolók építésére, mivel kimutatták, hogy az istállótrágya nem megfelelő tárolása miatt az ország több vidéki településén nitráttal szennyeződött a talajvíz, ami a kutakban is kimutatható, így egészségtelen ivóvíz jut a lakosokhoz ott, ahol még nincs vezetékes szolgáltatás. A jelenség felszámolását szorgalmazza az EU 2000/60-as vízgazdálkodási direktívája, amelynek ajánlatait beépítették a 107/1996-os vízügyi törvénybe. A jogszabály alapján megszabott előírásoknak megfelelően biztosítani kell a „jó minőségű” nyersvizet. Létezik még a nitrátdirektíva, amely megszabja, hogy egy hektár területre évente trágyából származó 170 kg aktív nitrát juthat. A jogszabály még tartalmaz a trágya tárolására és a műtrágya (elsősorban a mennyiség) használatára vonatkozó előírásokat is, amelyet a 964/2000-es kormányhatározattal emeltek be a hazai jogszabályrendszerbe. A kormányrendelet előírja, hogy a szakértőknek talaj- és vízmintavétellel meg kell állapítaniuk, hogy melyek a veszélyeztetett területek, majd meg kell hozni – egyebek mellett – a szennyezőforrás felszámolását célzó intézkedéseket. Ezek többek között a trágyatárolási kapacitásra, a trágyázási időszak és a módszerek szigorú betartására vonatkoznak. Például a szántóterületeket és a legelőket kizárólag november 1. és március 15. között lehet trágyázni, a műtrágyázás sem haladhatja meg az október 1. és március 15. közötti időszakot. Továbbá mind az egyéni farmokon, mind községszinten megfelelő tárolókat kell létesíteni. A műszaki feltételeket pedig a tárolandó mennyiséghez és időszakhoz (ideiglenes vagy állandó) kell igazítani. Ezenkívül, a nitrátszennyezés hatásának csökkentésére, fontos rendszeres talajtani vizsgálatot végezni, és betartani a talaj minősége, a domboldal dőlésszöge, valamint a természetes és/vagy műtrágya szórására vonatkozó javaslatokat. Fontos, hogy a földre kihordott trágyát ne tárolják huzamosabb ideig, ezért pontosan ki kell számítani, hogy milyen mennyiséget használnak fel. A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) szakértői ellenőrizhetik az előírások betartását, kihágás esetén pedig meg is büntethetik a gazdát. 


Érdekes adatokat tudhattunk meg az egyik előadásból. Egy 2016-os statisztikai kimutatás szerint Romániának 12,50 millió hektár mezőgazdasági területe van, amit több mint 3 millió farmgazdaságban dolgoznak meg. A farmok 58,13%-a 2 hektár alatti gazdaság – a mezőgazdasági összterület 12,3%-a –, míg a farmgazdaságok 5%-a több mint 100 hektár fölötti területtel rendelkezik, ami a mezőgazdasági összterület 47%-a. A nitrátdirektíva alkalmazására – a káros hatás felszámolására – 2008–2017 között az EU 60 millió euró támogatást nyújtott, amiből az országban 86 trágyatárolót, 12 szennyvíztisztítót (170 km hálózattal), egy biogázállomást és 250 hektár erdősávot létesítettek. A 2017–2020-as programban újabb 50 millió eurót lehetett lehívni községi tárolók építésére. Ezekre a talajtani vizsgálatok által megállapított szennyezési fok szerint lehetett pályázni. Természetesen a program nemcsak a tározó megépítésére vonatkozott, hanem a farmerek gazdálkodási módszereinek a javítására, a jelenséget kezelő intézményes rendszer erősítésére (ide tartozik a mérőműszerek vásárlása is) és a lakosság tájékoztatására is. A program alapján 81 községben épül közös trágyatároló, komposztállomás, a pályázók megvásárolhatták az ehhez szükséges berendezéseket és munkagépeket is. Az eredmények sem maradtak el. 2012 és 2015 között 849 helyen vizsgálták a talajvíz, 931 helyen a felszíni víz minőségét, és kiderült: a 2008–2011 között mért adatokhoz képest 62,1%-kal csökkent a nitrátszennyezés. Megyénkben Mezőkirályfalván és Gernyeszegen épül községi tároló. Az utóbbiban nemcsak a helytelen tárolás miatt, hanem az évtizedekkel ezelőtt létező, de időközben megszüntetett sertéshizlalda miatt is. Köztudott, hogy az egység súlyosan szennyezte a környéket. Az intézkedéseknek és a szabályok betartásának köszönhetően Maros megyében átlagban jóval a megengedett határérték alatt van a trágyalé okozta szennyezés. Évente 20,37 tonna nitrát, 10,46 tonna foszfor és 18,47 tonna kálium jut a vízbe. A 2017–2020-as finanszírozási program keretében megyénkben Bátoson, Mezőtóháton, Radnóton, Bük-kösön és Nyárádszeredában építenek községi tározókat. A mezőtóháti kivételével a többi településen 2020-ig kell elkészíteni a létesítményt. 

A községi tárolókat a lakók közösen használják. Az érdekeltek szerződést kötnek a működtetővel, aminek alapján az utóbbi átveszi a trágyát a gazdáktól. A gazdák eldönthetik, hogy igényt tartanak-e vagy sem az itt készített komposztanyagra, illetve fizetnek-e azért, hogy a biomasszát kiszórják a területükre. A működtetőnek jogában áll eladni a komposztot, mivel ebből fedezi a tárolóegység fenntartási, működtetési költségeit. A farmerek minimális költségével, hozzájárulásával sikerül egyrészt tisztán tartani a talaj- és a felszíni vizeket, ugyanakkor amennyiben megfelelően kezelik a trágyát, könnyebben megkapják az ökofarm minősítést. A minisztérium munkatársai a program alkalmazásának szorgalmazására tanácsadói szolgáltatást nyújtanak. Az érdeklődőket a helpdesk@apanoastra.ro  e-mail-címen, valamint a 0371-503-525-ös telefonszámon tájékoztatják. Akár helyszíni látogatást is szerveznek gazdacsoportoknak. A programról az Apa Noastră Facebook-profilon is olvashatnak az érdeklődők, illetve kérdéssel fordulhatnak az oldalt működtetőkhöz. 

Ştefănescu Dănuţ, a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője a tanácskozást követően megerősítette lapunknak, hogy nálunk valóban nem olyan nagy a gond, mint az ország más megyéiben. Az említett két település az ún. történelmi szennyezőgóc felszámolására nyert támogatást. Korábban elsősorban az egyéni gazdaságok miatt került nitrát a talajba és a kutakba, de mivel az utóbbi években egyre csökken a háztáji állattenyésztés, kisebb a szennyezés. Ajánlott azonban a kutak rendszeres ellenőrzése az erre szakosodott laboratóriumokban (Aquaserv, vízügyi igazgatóság).