A munkabalesetek csökkentésére

Marosvásárhelyen a Maros Megyei Munkaügyi Felügyelőség a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székhelyén tartotta negyedévi értékelőjét a munkabiztonság és -egészségtan nemzetközi napján. A Munkaügyi Világszervezet április 28-án emlékezik a munkahelyi megbetegedésekben és munkabalesetekben elhunyt áldozatokra, ezért egyperces  csenddel adóztak emléküknek.

Eva Man, a munkaügyi felügyelőség vezetője hangsúlyozta, hogy az emlékezés mellett  világszerte zajlanak figyelemfelkeltő akciók, amelyekkel a munkahelyi balesetek megelőzésére helyezik a hangsúlyt. Akcióik során a külföldi munkát vállalókat figyelmeztetik az esetleges csapdahelyzetekre. Mint hangsúlyozták, csak azt követően vállaljanak munkát, ha megbizonyosodtak a külföldi munkáltató szándékairól, elkerülendő a be nem jelentett munka melletti kiszolgáltatottságot. Az ideiglenes foglalkoztatást lehetővé tevő napszámostörvény is teret enged a fiatalkorúak munkaszerződés nélküli foglalkoztatásának, amellyel egyidejűleg nő a munkahelyi balesetek száma a kellőképpen fel nem készített munkavállalók körében. A mezőgazdasági tevékenységeken kívül vannak még olyan területek, ahol szakképzetlen munkásokat egyéni munkaszerződés nélkül foglalkoztathatnak.

Amint Eva Man főfelügyelő elmondta, a felügyelőségnél tavaly 171 munkahelyi balesetet jegyeztek a megyében, ebből hét halálos kimenetelű volt. Az idén áprilisig 39 időszakos munkaképtelenséggel járó munkahelyi baleset történt, négy esetben pedig végzetes volt a munkabaleset. 

 

A koldulás felszámolása

Cristina Zaharia rendőrbiztos, az Emberkereskedelem Elleni Országos Ügynökség helyi koordinátora az emberkereskedelem megfékezésének vetületeiről értekezett, melynek során a nemrég útjára indított segesvári projekt célját is ismertette.

– A koldulás országos jelenség, amely nem csupán Segesvárra jellemző. Miért esett Segesvárra a koldulás felszámolását célzó projekt? – kérdeztük Zaharia Cristina rendőrbiztost, az Emberkereskedelem Elleni Országos Ügynökség marosvásárhelyi regionális központjának koordinátorát. 

– Nem lehet azt állítani, hogy csak Segesváron jelent gondot a koldulásból élők látványa, valamint azok a bűncselekmények, amelyeket elkövetnek. A nagyobb városokban zsúfolt helyeken, bevásárlóközpontokban mindenütt feltűnnek, azonban a turisztikai potenciállal rendelkező Segesváron egyre nagyobb méreteket öltött a kéregetők jelenléte. Ezért a prefektusi hivatal kezdeményezésére egy munkacsoport alakult annak érdekében, hogy azonosítsák a Segesvárra beözönlő, a környékbeli településeken tartózkodó és koldulásból élőket, vagy a gyerekeiket arra kényszerítő felnőtteket. A projekt célkitűzése hosszú távon beavatkozni azokon a településeken is, ahonnan ingáznak az említett csoportok. Kulturális városként nagyon sok látogatója van a településnek, ezért vonzza mágnesként a koldusokat, de a bűnözői csoportokat is, ami visszatetszést kelt a turistákban és a helyiekben egyaránt. Azonosítottunk és nyilvántartásba kerültek olyan személyek, akik számára a koldulás egy megélhetési forma, valóságos mesterséggé vált, ugyanakkor melegágya a lopásoknak, a prostitúciónak, de az iskola korai elhagyásának is. Nagyrészt kiskorúakról van szó, akiket a szülők árnyékként követnek, miközben a szeméttárolókból gyűjtögetnek.  

A Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóságot képviselő Doru Constantin szóvivő a kiskorúak foglalkoztatásának törvénybe ütköző jelenségéről beszélt. Mint beszámolójából kiderült, az első negyedévben, március 30-áig negyvenegy olyan esetről szereztek tudomást, amikor kiskorúakat kizsákmányolva dolgoztattak. A felgöngyölített esetek során 14–17 év közötti fiatalok foglalkoztatására derült fény, két gyereket ki is emeltek a családból, és a szülők ellen bűnügyi eljárást kezdeményeztek. A kiskorúak nagyrészt koldulásra voltak kényszerítve. Arra a kérdésre, hogy miért nem lépnek fel hatékonyabban a kiskorúak koldulása ellen, a gyermekjogvédelmi igazgatóság munkatársa azokat a jogi vetületeket említette, amelyek miatt nem léphetnek közbe úgy, amint az elvárható volna. Nem minden esetről szereznek tudomást, ugyanakkor nem is az a cél, hogy a kiskorúakat kiemeljék a szülői felügyelet alól. Amennyiben koldulásra kényszerítik gyereküket, a szülőket megbüntethetik, azonban egyértelmű, hogy azt az érintettek nem fizetik ki, ezért legfeljebb közösségi munka végzésével próbálják behajtani rajtuk a büntetést. Ha egy kolduló kiskorút találnak, nem lehet a gyermekjogvédelmi igazgatóságra szállítani, ahhoz külön bírósági végzésre van szükség. Az emberekben kellene tudatosítani azt a tényt, hogy a szánalmat félretéve, ha nem adnának pénzt a koldusoknak, magától felszámolódna a jelenség – hangzott el az értekezések során.