Műemlékvédelmi tanácskozás Segesváron

Április közepén több tucat európai műemlékvédelmi szakértő tanácskozott Segesváron. A Románia ET-elnökségének égisze alatt szervezett rendezvényt a művelődési minisztérium támogatta, témája a közös európai tapasztalatok, regionális sajátosságok a műemlékvédelemben volt. A rendezvény házigazdája a Segesvári Polgármesteri Hivatal, a Joseph Haltrich Líceum, a Zsinagóga-Ariel Alapítvány volt, partnerek az evangélikus és az ortodox parókiák és az Europa Nostra hálózat. 

A rendezvényen több EU-tagállam műemlékvédelmi intézményének képviselői, egyetemi tanárok, a területen működő nemkormányzati szervezetek képviselői vettek részt. Igen széles körben érintették elsősorban az elméleti tudnivalókat, ugyanakkor azokat a jogi és közigazgatási kérdéseket is, amelyekkel mindezeket szakmailag ellenőrzött formában gyakorlatba lehetne ültetni. Vagyis szó volt arról, hogy miként kellene kezelni a műemlékeket, milyen törvényes előírások vannak, és mit kellene ezen javítani. Továbbá téma volt a műemlékvédelmi kutatások, a restaurálás, a szakmai képzés, oktatás is. 

A kétnapos tanácskozás következtetései alapján szükség van összehasonlító tanulmányokra, amelyek által előtérbe helyezik azokat az általános megoldásokat, amelyeket a szakterületen bárhol lehetne alkalmazni, illetve azt is, hogy melyek a helyi identitásmegőrző elemek, amelyekre oda kellene figyelni mind a gyakorlatban, mind politikai téren. Európai szinten szorosabban kellene együttműködjenek az e szakterületen dolgozó intézmények, nemcsak elméleti, hanem gyakorlati téren is, elsősorban az oktatási intézmények, egyetemek, ugyanakkor képzőközpontok létrehozásával, működtetésével mind az egyetemi, mind a civil társadalom képviselőit bevonnák. Alkalmazhatóvá kellene tegyék a különböző országokban tapasztaltakat, hiszen egymás jó példáiból, megvalósításaiból lehet építkezni. Megfogalmazódott az is, hogy az uniós tagállamok – kormányaikon, szakintézményeiken keresztül – minél előbb osszák meg a műemlékvédelemre vonatkozó dokumentációjukat, ajánlataikat, a szakdolgozatokat. Elérhetővé kell tenni az unió által kidolgozott irányelveket (European Quality Principles for EU-funded Interventions with potential impact upon Cultural Heritage) és az európai munkacsoport szakterületen végzett munkálatainak eredményeit. Egységesíteni kellene a tagországok műemlékvédelmi jogszabályát, többek között a munkálatok végzésére kiírt közbeszerzési eljárást, amellyel felgyorsítanák a folyamatokat. A tanácskozáson levők fontosnak tartották az üzleti szféra bevonását a műemlékvédelembe, egyrészt a munkálatok finanszírozásával, másrészt pedig a műemlék jellegű épületek fenntartásába, működtetésébe. Felmerült az épületek megközelíthetőségének, elérhetőségének kérdésköre is. A restaurált műemlékek ugyanis egyrészt közkincsek, így ezeket látogathatóvá kell tenni. Ehhez tartozik az, hogy sajnos számos ilyen épületet nem közelíthetnek meg a mozgássérültek, így fontos, hogy akadálymentesítve legyenek – nyilván úgy, hogy ezáltal nem módosítják az eredeti formát, az épületelemeket. 

Jó lenne, ha mind az unió szintjén, mind a tagországok saját éves költségvetéséből lehetővé tennének pályázati forrásokat a műemlékvédelemre. Mindezek mellett a szakértők fontosnak tartják az oktatási, kutatási hálózat kiterjesztését, fejlesztését, hogy a szakemberek minőségi restauráló munkát végezzenek. 

Sneska Quaedvlieg-Mihailovic, az Europa Nostra mozgalom főtitkára hangsúlyozta, hogy Európa az épített örökségén keresztül kell újjászülessen, az intézményes rendszer partnereként nagy szerepe van a civil társadalomnak. A résztvevők sajnálatukat fejezték ki a párizsi Notre-Dame tornyának leégése miatt, de bíznak abban, hogy Franciaország képes lesz a világörökség részét képező műemlék példás helyreállítására. Az eset jelzi azt, hogy milyen sérülékeny az épített örökségünk, ezért kiemelten – az EU tagállamaitól függetlenül – közösen kell szót emeljünk, ugyanakkor konkrétan intézkedjünk, hogy ezeket az értékeket megmentsük – mondta Stefan Bâlici, a romániai Örökségvédelmi Intézet vezérigazgatója. 

A konferencia résztvevőinek a Monumentum Egyesület és a Mihai Eminescu Trust tanulmányutat is szervezett, amelynek során meglátogatták azokat a településeket, ahol templomokat, hagyományos szász házakat restaurált az alapítvány.