Moszkva tisztelettel viszonyul a „népszavazások” eredményéhez, Kijev nem ismeri el

Az oroszbarát szakadárok szerint magas részvétel mellett az emberek elsöprő többsége a függetlenedésre szavazott a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyékben vasárnap tartott „népszavazásokon”. Az orosz elnök hivatala hétfőn közleményben tudatta, a Kreml „tisztelettel viszonyul” az eredményekhez, a kijevi vezetés azonban megkérdőjelezte a voksoláson részt vevők arányát. Szlovjanszkban folytatódtak a fegyveres összecsapások.

 

Olekszandr Malihin, a szakadárok által egyoldalúan kikiáltott „luhanszki népköztársaság” választási bizottságának elnöke hétfőn azt mondta, hogy a megyében 81 százalékos volt a részvétel, és a megjelentek 94-98 százaléka a függetlenedésre szavazott. Roman Ljahin, a szakadárok által „donyecki népköztársaságnak” kikiáltott Donyeck megye választási bizottságának elnöke pedig azt közölte, hogy ott az urnák elé járuló választópolgárok 89 százaléka adta voksát a terület függetlenségére, a részvételi arány 75 százalékos volt.

Ljahin azonban azt is leszögezte, hogy nem fogják megrendezni a népszavazás következő lépcsőjét, azaz a következő hét végén nem lesz referendum a terület Oroszországhoz csatlakozásáról, sem a Luhanszk megyével való egyesüléséről.

Az orosz államfő hivatala Moszkvában közölte, hogy „tisztelettel viszonyul” a két ukrán megye lakosainak akaratnyilvánításához, és arra számít, hogy ezután civilizált párbeszéd kezdődik a kijevi hatóság képviselőivel. 

„Oroszországban figyelmesen nyomon követték a referendum előkészületeit és azok lebonyolítását Donyeck és Luhanszk megyékben. Megjegyezzük a lakosság magas részvételi arányát a szavazás meghiúsítására tett próbálkozások ellenére” – írták a Kremlben.

Oroszország egyúttal elítélte azt, hogy a kijevi hatóságok erőt alkalmaztak „a referendumok megakadályozása érdekében”, és bírálta a „nehéz-fegyverek alkalmazását a békés állampolgárokkal szemben, amely áldozatokat követelt”.

Olekszandr Turcsinov ukrán házelnök, ügyvivő államfő belügyi és szakértői adatokra hivatkozva a kijevi parlamentben azt mondta, hogy a Luhanszk megyében 24 százalék körüli, Donyeck megyében pedig valamivel több mint 32 százalékos volt a valós részvétel.

Turcsinov előző nap semmilyen jogkövetkezménnyel nem járó bohózatnak nevezte a népszavazásokat. A politikus szerint e folyamat, amelyet az orosz vezetés sugalmazott, pusztító hatású Donyeck és Luhanszk gazdaságára, és az a célja, hogy aláássa a helyzetet Ukrajnában, megakadályozza a május 25-re tervezett elnökválasztást, és megdöntse a kijevi vezetést.

Korábbi híradások szerint a népszavazások szervezőinek nem volt választói névjegyzéke, és egyes beszámolók szerint százezres nagyságrendben kerültek elő előre kitöltött szavazólapok. Egyesek arra is rámutattak, hogy a 3,35 millió választásra jogosult polgárral rendelkező Donyeck megye önjelölt választási bizottsága mindössze másfél óra alatt összeszámolta a szavazatokat.

Az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy a népszavazások és provokációk mögött „orosz követelményeknek megfelelően felfegyverzett és kiképzett” terrorista csoportok állnak. A tárca leszögezte, hogy a „Kreml által szervezett és pénzelt” népszavazások jogilag semmisek.

Donyeck megye tényleges vezetője, a megye állami közigazgatási hivatalát vezető Szerhij Taruta ugyanakkor újabb népszavazás kiírását és az ukrán fegyveres erők által keleten folytatott terrorellenes művelet befejezését szorgalmazta. Az új kijevi vezetés által kinevezett Taruta azt mondta, hogy a hatalom decentralizálására vonatkozó népszavazás megtartásáról már tárgyalt a kormánnyal.

A népszavazások napirenden voltak az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői tanácskozásán is, ahova érkezőben a holland, a brit, a belga és a svéd tárcavezető is úgy nyilatkozott, hogy a referendumok nem ismerhetők el, mivel azok a választások megszervezésével szemben támasztott legalapvetőbb követelményeknek sem feleltek meg. Több uniós miniszter egyébként szintén az EBESZ béketervének fontosságát hangoztatta.

*

Az Európai Unió Tanácsa közölte, hogy hétfőn újabb célzott szankciók bevezetéséről határoztak orosz tisztségviselőkkel szemben az Európai Unió külügyminiszterei.

Diplomáciai források szerint 13 személy ellen rendeltek el vagyon-befagyasztást és beutazási tilalmat, emellett pedig két krími „entitás”, vélhetően vállalat is felkerül az uniós feketelistára. A neveket még nem hozták nyilvánosságra.

Ezzel hatvan fölé emelkedik azok száma, akik ellen az Európai Unió büntetőintézkedést rendelt el Ukrajna szuverenitásának, területi egységének megsértése, veszélyeztetése miatt.